Keresés

Keresési eredmények

• Török vagy nem török… A magyar–török nyelvrokonításról dióhéjban

  348-362

  Tóth Diana Viktória

  Megtekintések száma:

  110

  A magyar–török rokonságeszme százötven éve erősen jelen van a köztudatban. Az uráli és altaji nyelvek rokonsága már a 19. század első felében felvetődött, de igazán az ún. „ugor–török” háború, az anyanyelvünk eredetéről szóló első tudományos jellegű vita során, az 1870-es évektől kezdve terjedt el ez az elmélet, amely hol erősebben, hol kevésbé látványosan, de folyamatosan jelen van a magyarországi közbeszédben. Írásomban egy, a nyelvrokonságra, azon belül is elsősorban a magyar–török hipotézisre vonatkozó kérdőíves felmérés tanulságait ismertetem, de előtte röviden felvázolom a török rokonság hipotézisének mozgatórugóit, bemutatom a magyar–török érintkezések három szintjét, és igyekszem tisztázni az alapfogalmakat.

• Nyelvészet és genetika: az uráli nyelvészet eredményei interdiszciplináris kontextusban

  272-279

  Szeverényi Sándor

  Megtekintések száma:

  51

  Az írás rövid elvi-elméleti bevezető után, amely kitér nyelv és beszélő viszonyára, annak kutathatóságára és modellezhetőségére, a közelmúlt uráli őshaza rekonstrukcióit mutatja be. Ezek után tárgyalja az archeonyelvészet archeogenetikával kiegészített újabb irányait a legfrissebb szakirodalomból válogatva. Konklúzióként megfogalmazza, hogy az archeonyelvészet modelleket és forgatókönyveket képes megalkotni, ezek a forgatókönyvek pedig sokkal életszerűbbek, mint a korábbi évtizedek elvei és módszertani alapjai szerint megalkotott modellek. Az uráli nyelvészet eredményei nem mondanak ellent a régészet és az archeogenetika eredményeinek, sőt párhuzamba állíthatók velük.