Keresés

Keresési eredmények

• A kínai-magyar gazdasági együttműködés jelentősége Magyarországon

  16

  Vida Viktória

  Sha Rao

  Bognár István Ádám

  Bittner Beáta

  Megtekintések száma:

  0

  Az előadás összefoglalója:

  Kína és Magyarország, mint a kínai-európai gazdasági kapcsolatok fontos elemei, széles körű együttműködést folytatnak különböző területeken, például a kereskedelem, a beruházások és a technológia területén. Az Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország új listát állított össze a közös beruházási és fejlesztési projektekről, és ez az együttműködés nemcsak a kínai-európai kereskedelempolitikára volt pozitív hatással, hanem előmozdította a kínai-magyar kereskedelempolitikát is. A kézirat bemutatja a kínai-magyar együttműködés területeit, feltárja a Kína és Magyarország közötti együttműködés további területeit, elemzi a kínai-magyar gazdasági együttműködés kereskedelempolitikára gyakorolt hatását, azonosítva a kölcsönös előnyök és a közös érdekek kulcsfontosságú területeit. Az együttműködés stabilitásának és fenntartható növekedésének biztosítása érdekében a cikk számos intézkedést javasol, többek között a politikai kommunikáció és koordináció erősítését, a kereskedelmi és befektetési együttműködés elmélyítését, valamint a zöld gazdasági együttműködés további előmozdítását. Véleményünk szerint ezek az intézkedések elősegítik a kínai-magyar gazdasági együttműködés mélyreható növekedését és a kínai-európai kereskedelempolitika folyamatos fejlődését.

  Kulcsszavak: Kína, Magyarország, fejlesztések, beruházások, együttműködések

• Baromfi betegségek automatizált detektálása

  7

  Sógor Gergely

  Megtekintések száma:

  0

  Összefoglaló:

  A mezőgazdaság digitalizációja egyre nagyobb szerepet kap a fenntartható és hatékony állattartásban. Jelen kutatás célja egy olyan mesterséges intelligencia alapú rendszer kifejlesztése volt, amely automatikusan képes felismerni a leggyakoribb baromfibetegségeket  köztük a kokcidiózist, a Newcastle-betegséget és a szalmonellózist digitális felvételek alapján.
  A munka során több mint 8000 címkézett felvételből álló adatbázison dolgoztam, és összehasonlítottam egy saját fejlesztésű konvolúciós neurális hálózatot egy, a VGG16 architektúrán alapuló, transzfer tanulással finomhangolt modellel. Az utóbbi mindössze 2%-os hibaráta mellett 98%-os pontosságot ért el, és kimagasló teljesítményt mutatott a ritkábban előforduló betegségek felismerésében is. A modell döntéseinek átláthatósága, ami gyakran hiányzik a gépi tanulási alkalmazásokból, Grad-CAM (Gradient-weighted Class Activation Mapping) hőtérképek segítségével biztosított, vizuálisan megjelenítve, hogy a rendszer klinikailag releváns részekre fókuszál a képen. A rendszer gyakorlati hasznosíthatóságát egy, a Python Streamlit keretrendszerével készített webalkalmazás-prototípus is alátámasztja, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a baromfifelvételek azonnali elemzését.
  A hagyományosdiagnosztika lassú és drága, miközben ahogy a MATE rektora Dr. Sótonyi Péter is kiemelte, vidéken (jelentősen Hajdú-Bihar területén) egyre kevesebb az állatorvos, aki éjjel-nappal felügyelhetné a több ezres állományokat. Bár az általam fejlesztett rendszer sem helyettesíti az orvost, de 24/7-es állandó megfigyelést biztosít ott, ahol az emberi kapacitás már hiányzik.

  Köszönetnyilvánítás: Szeretném kifejezni köszönetemet Dr. Tomán Henrietta témavezetőmnek a szakmai támogatásért.

  Hivatkozások:
  https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0032.html (letöltés: 2026. 01. 12.)
  https://nepszava.hu/3210461_allatorvos-magyarorszag-videk-haszonallat-kioregedes (letöltés:2026. 01. 12.)

• Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány elhelyezése Debrecenben (1944–1945)

  141-156

  Papp József

  Megtekintések száma:

  99

  Absztrakt: Debrecen 1944-ben, száz napon át Magyarország ideiglenes fővárosa volt. Ott és oda szervezték meg, ott működött a háború utáni ország vezetését felvállaló Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az írás a város állapotát érzékeltetve mutatja be a hivatali helyeket, a képviselők, miniszterek lakóhelyeit.

  Abstract: Debrecen was the temporary capital of Hungary for a hundred days in 1944. It was in this city that the Provisional Assembly and the Provisional National Government were organized with the purpose of leading the country after the war. This article discusses the placement of offices as well as the dwelling places of ministers, also offering a description of the contemporary conditions of the city.  

• Hogyan lett Debrecen az ország ideiglenes fővárosa 1944-ben?

  133-140

  Püski Levente

  Megtekintések száma:

  122

  Absztrakt: Debrecen 1944-ben, száz napon át Magyarország ideiglenes fővárosa volt. Ott és oda szervezték meg, ott működött a háború utáni ország vezetését felvállaló Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az írás a város állapotát érzékeltetve mutatja be a hivatali helyeket, a képviselők, miniszterek lakóhelyeit.

  Abstract: Debrecen was the temporary capital of Hungary for a hundred days in 1944. It was in this city that the Provisional Assembly and the Provisional National Government were organized with the purpose of leading the country after the war. This article discusses the placement of offices as well as the dwelling places of ministers, also offering a description of the contemporary conditions of the city.  

• Újjászülető kastélyok – magyarországi kastélyok turisztikai hasznosítása

  169-180

  Molnár Anna Erzsébet

  Vargáné Csobán Katalin

  Megtekintések száma:

  213

  Magyarország gazdag épített örökségekben, melyek közül kiemelkedő értékűek a történelmi kastélyok. Az utóbbi évtizedek fejlesztéseinek és a kastélyprogramoknak köszönhetően számos kastély újult meg, melyeket különböző funkciókkal ruháznak fel. Napjainkra a turisztikai hasznosítás a leginkább elterjedt, legyen az szálláshely, rendezvényhelyszín, vendéglátóhely vagy önálló örökségattrakció. Feltáró jellegű kutatásunk elsődleges célja, hogy a kastélyok hasznosításának előnyeit és nehézségeit vizsgálja, különös tekintettel a kastélyszállodák helyzetének elemzésére. Arra is kerestük a választ, hogy milyen turisztikai funkciókkal lehet felruházni ezeket a történelmi épületeket annak érdekében, hogy jól értékesíthető termékké váljanak a turizmus piacán. A jó gyakorlat főbb ismérveinek beazonosítása érdekében a szekunder kutatás mellett primer kutatást végeztünk, melynek keretében szakértői mélyinterjút készítettünk a Magyar Kastélyszállodák és Történelmi Épületek Szövetségének elnökével. A kastélyturizmust komplex turisztikai termékként vizsgáltuk, és javaslatot tettünk más turisztikai termékekkel való összekapcsolására.

• Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH)–Debreceni Egyetem (DE) „Középkori Magyarország és Közép-Európa hadtörténete kutatócsoport” 2022. évi műhelykonferenciája

  87-90

  Virágh Ágnes

  Megtekintések száma:

  97

• Globalizált sportolási minták és egészségipari következmények Debrecenben

  12

  Megtekintések száma:

  0

  Az előadás összefoglalója:

  Az előadás célja a globalizáció hatásainak vizsgálata a sportolási szerepekre Debrecen városában, különös tekintettel az egészségipari és prevenciós folyamatokra. A globalizáció jelentős mértékben befolyásolja a sportolási szokásokat világszerte, amelynek helyi megjelenései is kimutathatók. Debrecen Északkelet-Magyarország kiemelkedő egészségügyi és oktatási központja, ahol az egyetemi sportlétesítmények, városi sportprogramok és prevenciós szolgáltatások biztosítják a lakosság széles körű fizikai aktivitási lehetőségeit. Ez a környezet ideális terepet nyújt annak elemzésére, hogyan alakítja a globalizáció a helyi sportoló szerepeket és az ehhez kapcsolódó egészségipari stratégiákat.
  A kutatás három fő irányra összpontosít. Először feltérképezzük Debrecen sport-és egészségipari infrastruktúráját, beleértve az egyetemi, önkormányzati és privát szféra által kínált lehetőségeket, tekintettel arra, hogy a városi sportinfrastruktúra szerepe a részvétel növelésében fontos tényező. Másodszor a globalizáció hatását vizsgáljuk a lakosság sportolási szokásaira, ideértve a nemzetközi sporttrendek, digitális platformok és globális életmódminták elterjedését, mert ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a fizikai aktivitás alakulását. Harmadszor értékeljük a sportolási szerepek egészségipari következményeit, különösen a prevenció, rehabilitáció és életmód-programok kontextusában.
  Eredményeink rámutatnak, hogy a globalizáció Debrecenben is hozzájárul a sportolási szerepek diverzifikációjához, miközben új kihívásokat és lehetőségeket teremt az egészségipar és a városi sportinfrastruktúra számára. Kiemelendő a városi és egyetemi sportlétesítmények, valamint a magánszféra szolgáltatóinak együttműködéséből adódó lehetőség a helyi egészségipari stratégiák fejlesztésére, mely hozzájárul Debrecen regionális versenyképességének növeléséhez.

  Kulcsszavak: Debrecen, egészségipar, globalizáció, sport, fizikai aktivitás, prevenció