Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A debreceni kormányablakok ügyfélszolgálati szerepe járási szinten
    5
    Megtekintések száma:
    0

    Az előadás összefoglalója:

    Az előadás célja annak bemutatása, hogy a járási szinten működő kormányablakok milyen ügyfélszolgálati és hatósági jelentőséget kaptak, és mennyiben hatottak az ágazati ügyfélszolgálatok szerepére. A kiinduló feltevés szerint a kormányablakok erősödése leértékelheti az ágazati ügyfélszolgálatokat, mely jogi és empirikus szempontból kerül vizsgálatra.
    A módszertan jogszabályi, dogmatikai elemzésből és szekunder statisztikai adatok értékeléséből áll. A vonatkozó jogszabályok alapján a dolgozat rögzíti, hogy a kormányablak integrált ügyfélszolgálat a járási hivatalon belül önálló hatáskört nem gyakorol, hanem a járási hivatal szerveként jár el. Az empirikus rész illusztratív esettanulmány, amely a Debreceni Járási Hivatal két kormányablakára épül.
    A debreceni adatok a kormányablakok kiemelt forgalmi és szervezeti súlyát jelzik: a személyes ügyintézés elsődleges belépési pontjai, nagy volumenű, jól standardizálható ügyekkel. A front office és back office munkamegosztás bemutatása érzékelteti, hogy a rendszer a gyors és egységesített ügyintézésre törekszik.
    Összességében megállapításra kerül, hogy a kormányablakok térnyerése inkább funkcionális újrasúlyozást eredményez, nem pedig az ágazati ügyfélszolgálatok teljes háttérbe szorulását. A tömegügyek fő helyszíne a kormányablak, míg a speciális szakértelmet igénylő ügyekben az ágazati ügyfélszolgálatok szerepe továbbra is szükséges.

    Kulcsszavak: kormányablak, integrált ügyfélszolgálat, járási hivatal

  • A főoldali közzététel hatékonysági paradoxona Az „azonos nyilvánosság” elvének technológiai deficitjei az online sajtó-helyreigazításban, különös tekintettel a hírportálok kezdőoldalaira
    4
    Megtekintések száma:
    0

    Az előadás összefoglalója:

    A digitális médiafogyasztás átalakulása új kihívások elé állította a sajtó-helyreigazítás jogintézményét. Jelen előadás a „főoldali közzététel hatékonysági paradoxonát” vizsgálja: azt az ellentmondást, hogy a bírósági ítéletekben előírt közzétételi módok a gyakorlatban gyakran nem biztosítják a törvény által megkövetelt „azonos nyilvánosság” elvének érvényesülését. A kutatás kettős módszertanra épít: egyrészt elemzi az elmúlt évek releváns hazai bírói gyakorlatát, különös tekintettel a „hasonló módon” kitétel értelmezésére; másrészt empirikus úton, a tíz legolvasottabb hazai hírportál vizsgálatával térképezi fel a jogkövetési gyakorlatot.
    Az eredmények rámutatnak, hogy a technikai részletszabályok hiányában a helyreigazítások jelentős része „láthatatlanná” válik az olvasók számára. Az előadásom konklúzióként de lege ferenda javaslatot fogalmaz meg a „görgetés nélküli” megjelenés és a közvetlen hiperhivatkozás ítéleti szintű kötelezővé tételére, a technológiai deficit felszámolása érdekében.

    Kulcsszavak: sajtó-helyreigazítás, internetes sajtótermék, azonos nyilvánosság, főoldali közzététel, above the fold