Magyarország gazdag épített örökségekben, melyek közül kiemelkedő értékűek a történelmi kastélyok. Az utóbbi évtizedek fejlesztéseinek és a kastélyprogramoknak köszönhetően számos kastély újult meg, melyeket különböző funkciókkal ruháznak fel. Napjainkra a turisztikai hasznosítás a leginkább elterjedt, legyen az szálláshely, rendezvényhelyszín, vendéglátóhely vagy önálló örökségattrakció. Feltáró jellegű kutatásunk elsődleges célja, hogy a kastélyok hasznosításának előnyeit és nehézségeit vizsgálja, különös tekintettel a kastélyszállodák helyzetének elemzésére. Arra is kerestük a választ, hogy milyen turisztikai funkciókkal lehet felruházni ezeket a történelmi épületeket annak érdekében, hogy jól értékesíthető termékké váljanak a turizmus piacán. A jó gyakorlat főbb ismérveinek beazonosítása érdekében a szekunder kutatás mellett primer kutatást végeztünk, melynek keretében szakértői mélyinterjút készítettünk a Magyar Kastélyszállodák és Történelmi Épületek Szövetségének elnökével. A kastélyturizmust komplex turisztikai termékként vizsgáltuk, és javaslatot tettünk más turisztikai termékekkel való összekapcsolására.

A Hősök mauzóleuma Debrecen két világháború közötti építészetének egyik legfontosabb emléke. Jelentőségét az is mutatja, hogy terveit országos pályázaton szerezték be, és a megbízást is a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze, Lechner Jenő kapta. Irodájában több tervváltozat is született, a győztest Lechner egyik beosztottja, Szontagh Pál készítette. Ezen a modernizmus és az art deco harmonikusan egyesül, a monumentalitást sugárzó épület pedig méltón állít emléket a város hőseinek.

Hol tanult? A Csokonai Gimnáziumban (ma Szent József) vagy a Svetits Gimnáziumban? Megcsodálta Simonyi út 14. és 38. számú épületeket? És a színház mellett, a Sas utca sarki épületet, vagy botanikuskertben a régi csillagvizsgálót és az egyetem főépületét? Többek között ezekről is és más érdekességekről is olvashat a Stegmüller Árpádról szóló írásomban.

A 2023-as közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat Claudia Goldin amerikai közgazdász kapta a nők munkapiaci szerepvállalásának elemzéséért. A tanulmány Goldin munkásságát tekint át úgy, hogy ezzel betekintést nyújtson a nem közgazdász olvasók számára is a munkapiacról való közgazdasági gondolkodásba. Különösen a női foglalkoztatottság és a férfi-női bérkülönbség változásainak okait érthetjük meg Goldin munkásságán keresztül, s azt is, hogyan lesz a legegyszerűbb közgazdasági elmélet – a piaci kereslet és a kínálat modellje – hasznos eszköz az ilyen „társadalmi” kérdések megválaszolásában.

Az 1920-as években, részben az Egyesült Államok bevándorlást korlátozó intézkedései miatt,  a Magyarországról kivándorolni szándékozók körében Kanada szerepe erősen felértékelődött. Ezt számos egyéb tényező mellett a Kanadáról szóló olyan beszámolók is erősítették, amelyek célja a bevándorlók országba, elsősorban a nyugati tartományokba való csábítása volt.  Zágonyi Sámuel  ez ellen vette fel a harcot és egyfajta ellenpontként igyekezett a kanadai kivándorlásról lebeszélni az azon gondolkodókat. Ennek érdekében saját tapasztalatai alapján könyvet írt a kanadai bevándorlók nehéz körülményeiről és országos előadó körútra is indult. A jelen tanulmányban a Bihar vármegyei alispánnak címzett levelei, újságcikkek, könyve, illetve a budapesti Zeneakadémia dísztermében elhangzott előadása elemzésével mutatom be Zágonyi tevékenységét és a hozzá kapcsolódó kérdéseket, újfajta betekintést adva az 1920-as évek magyar kivándorlásának történetébe.

Az idei nagyböjti időszakban felkérést kaptunk az egyik debreceni hírportál újságírójától, miszerint szeretne velünk egy interjút készíteni a régi debreceni húsvéti szokásokról. Bár korábban összeállítottunk egy alternatív városjárást a debreceniség és a cívis jelzők jelentéstartalmairól, kérdéseiről, rövid történeti áttekintéséről, amelyen ugyan részben érintettük az egykori cívis ünneplési szokásokat is (ezzel együtt a húsvéti ünnepkört), de akkor mégsem nyílt lehetőség mélyebb vizsgálódásra, az életmód ezen jellemzőinek pontosabb bemutatására. Debrecen története és lakóinak egykori szokásrendszere sok szempontól jól feltárt, így, amikor megkaptuk az interjúval kapcsolatos felkérést, először azt reméltük, könnyű dolgunk lesz, miszerint a témában készült korábban átfogó kutatás.

.