Évf. 32 szám 4. (2024) Aktuális szám

Megjelent 2024 December 21

issue.tableOfContents6766b6ccc399c

DEBRECEN DEMOGRÁFIAI JÖVŐJE ÉS FEJLESZTÉSI TERVEI

  • A Debreceni nagyvárosi településegyüttes demográfiai helyzetének változása 1990 után a népszámlálások tükrében
    443-462
    Megtekintések száma:
    0

    Debrecen utóbbi években bekövetkezett gyors ipari fejlődése ráirányította a figyelmet a folyamatot kísérő demográfiai, környezetvédelmi és infrastrukturális következményekre. A várostervezés számára az egyik legfontosabb információ a népességszám alakulása. Jelen tanulmány a városban, ill. a városhoz szorosan kötődő agglomeráció településein élők számának, korösszetételének, iskolai végzettségének valamint a lakásállományt jellemző minőségi mutatók alakulásával foglalkozik az 1990-2024 közötti időszakban.

  • Belső szuburbanizáció Debrecenben
    463-474
    Megtekintések száma:
    0

    A tanulmányban térinformatikai módszerek segítségével több időmetszetre kiterjedően mintegy 40 éves időintervallumban vizsgáltuk meg Debrecen beépítettségének és népességeloszlásának alakulását. Célunk a belső szuburbanizáció helyi sajátosságainak feltárása és vizsgálata volt, amely során a központi belterületet nem vontuk be az elemzésbe. Az ezredforduló előtti dinamikus, majd 2000 után mérséklődő szuburbanizációs jelenségek következtében jelentősen átalakult a beépítettség karaktere – a város közvetlen peremén térben kiterjedve és besűrűsödve, majd a belvárostól növekvő távolsággal jellemzően csökkenő mértéket mutatva. Ezt a csökkenő értéket karakteresen megtörik a jelentős népességű településrészek (főként Józsa és Pallag) a kiugró és az ezredforduló után is növekvő beépítettségükkel. A kialakított kategorizálás alapján jól látszik, hogy a belső szuburbanizáció jelensége bár mérséklődött és kevésbé intenzív, de korántsem állt le teljesen, több városrész dinamikus fejlődése napjainkban is folytatódik.

  • Iparosítás Debrecenben: gazdasági szerkezetváltás geográfus szemmel
    475-488
    Megtekintések száma:
    0

    Cikkünkben a 2010-es évtized második felében kibontakozó debreceni iparfejlesztés már látható, illetve jövőbeli hatásait, a problémakör lehetséges vizsgálati szempontjait járjuk körül az elérhető statisztikai adatok és a globális termelési hálózatok koncepciójának felvonultatásával. Kitérünk a szerkezetváltás városi és megyei fejlesztési dokumentumokban történő megjelenésére, továbbá rámutatunk a helyi gazdaságon túlmutató (társadalmi és környezeti, illetve regionális) hatások elemzésének fontosságára.

TANULMÁNYOK

A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREI

E SZÁMUNK SZERZŐI

CONTENTS