Fazekas Mihály azon – meglehetősen kisszámú – klasszikus szerzőnk közé tartozik, aki körül látszólag minden rendben van. Létezik műveinek kritikai kiadása (meglehetősen régről, 1955-ből) van róla nagymonográa is, Julow Viktor tollából. Julow a könyvét hosszas kutatások után, évtizedekkel a részben tőle is gondozott kritikai kiadás megjelenése után adta ki: ez a könyv azóta is jelentős teljesítménynek számít. Ezek alapján azt is mondhatnók, nem csoda, hogy az utóbbi időben csönd övezi az író alakját, hiszen minden tisztázva van körülötte. Pedig korántsem. Érdemes közelebb lépnünk Fazekas alakjához és teljesítményéhez, mert akkor jobban látszanak a hiányok és a repedések azon a szakirodalmi hagyományon, amely vele foglalkozott.