Keresés

Keresési eredmények

• Mézfogyasztási és vásárlási szokások alakulása Hajdú-Bihar megyében

  88-101

  Vida Viktória

  Feketéné Ferenczi Alíz

  Megtekintések száma:

  184

  A kutatásunk fő célja a hazai méhészeti ágazat piaci helyzetének és viszonyainak fogyasztók szemszögéből történő bemutatása. A méhészeti piac bemutatását azért tartottuk indokoltnak, mert az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője, és az uniós rangsoron belül Magyarország a méztermelés volumenét tekintve előkelő helyet foglal el. Így a globális és uniós kereskedelmi változások, a piaci trendek, a fogyasztói szokások változása jelentős befolyásoló tényező a hazai viszonyokat illetően. A piaci helyzetet a kapcsolódó, releváns hazai és külföldi szakirodalom feldolgozásán keresztül kívánjuk bemutatni, és emellett statisztikai adatbázisokat is elemeztünk a kérdés vizsgálatához (az Európai Unió tagállami méhészeti programok adatszolgáltatása, KSH, OMME, Statista adatbázisa és jelentései). A magyar lakosság mézfogyasztása évről évre lassan növekvő tendenciát mutat, de még mindig nem érjük el az Európai Unió mézfogyasztási átlagát. A méz alapvető állati eredetű élelmiszerünk, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ezért a fogyasztói és vásárlási szokások vizsgálata fontos kérdés. A fogyasztói és vásárlási szokások felméréséhez a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ma Magyarországon hogyan és milyen irányba változtak mézfogyasztási és mézvásárlási szokások, illetve van -e valamilyen eltérés regionálisan a megkérdezettek válaszai alapján. Az online kérdőív a marketing mix 4P-je alapján épült fel, ennek megfelelően voltak kérdéseink magára a termékre (méz), annak árára, beszerzési helyszínére, promóciós lehetőségeire és a mézfogyasztás módjára, gyakoriságára vonatkozóan is. A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására irányuló vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján, ezek között szerepelt a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a település típus, és a megye. A válaszok kiértékelését az SPSS 22.0 adatelemző- és statisztikai program segítségével végeztük el. A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.

• Táplálkozási szokások a Debreceni Egyetem hallgatói körében végzett pilot kutatás alapján

  109-120

  Koroknay Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  132

  A mai modern társadalomban egyre nagyobb szerepet kap az egészség, az egészségtudatosság. Ennek apropóján számos egészségtrend jelenik meg, legyen szó mozgásformáról vagy táplálkozásról. Mindez azért is kiemelten fontos terület, mert számos kutatás igazolta azt, hogy a népesség körében egyre nagyobb gyakorisággal figyelhető meg az elhízás, túlsúly vagy akár mozgásszervi és krónikus betegségek. Az egészségtudatosságnak több komponense van, mely alkotóelemek közül az egészséges, mértékletes táplálkozást, valamint az étrend-kiegészítők és vitaminok fogyasztását elemzem. Kutatásom célja, hogy a Debreceni Egyetemen, felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók egészséges táplálkozási szokásait felmérjem. Primer és szekunder adatgyűjtést is végeztem a vizsgálat során. A primer kutatás több lépcsőben kerül megvalósításra kérdőíves formában. Jelen tanulmányban a pilotkutatás eredményeit prezentálom. Az első eredmények alapján megállapítható, egészségük megőrzése érdekében több módszert is alkalmaznak, leginkább sportolnak és vitaminkészítményeket fogyasztanak. Élelmiszercsoportok segítségével mértem fel táplálkozási szokásaikat. A megkérdezésben résztvevők több mint 50%-a napi rendszerességgel fogyaszt húst, gabonafélét, valamint tejterméket. Azonban a hallgatók többsége csak hetente többször fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt, ami nem tesz eleget a legújabb ajánlásoknak.

• Egyetemisták sportolási szokásaira ható tényezők vizsgálata

  23-35

  Pfau Christa Sára

  Mészáros János

  Megtekintések száma:

  142

  Napjainkban előtérbe került az egészségtudatos életmód, melynek egyik fontos alkotó eleme a szabadidősport. Kutatásunkban online kérdőív segítségével vizsgáltuk a debreceni egyetemi hallgatók (n=178) sportolási szokásait és azokat befolyásoló tényezőket. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek 61%-a sportol rendszeresen szabadidejében. Négyfokú Likert-skála segítségével vizsgáltuk, hogy mennyire van rájuk befolyással a különböző sportszolgáltatások elérhetősége, minősége. A legmagasabb értékelést a barátságos légkör (3,5) feltétele kapta, majd ezt követte a jó felszereltség (3,45). Elemeztük, hogy mennyit költenek egészségükre, és mennyire hajlandóak többet költeni egészségükre, ha többletbevételhez jutnak. A nem sportoló hallgatók kevésbé elégedettek fizikai állapotukkal és kevesebbet is költenek egészségükre. A nem sportoló hallgatók az időhiányt (3,49) jelölték meg legnagyobb értékben, mint okot a nem sportolásra. Mindkét csoport jelentős százaléka (sportolók 78,18%-a, nem sportolók 86,76%-a) hajlandó lenne többet költeni az egészségére, ha többlet bevételhez jutna.

• A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot)

  25-36

  Viktória Vida

  Péter Popovics

  Megtekintések száma:

  263

  A COVID-19 járvány óriási hatást gyakorolt az egész világra, azon belül a magyar lakosságra is. A kialakult helyzet rengeteg új korlátozással, szigorítással járt, és ennek következményeivel is meg kellett birkózni, amely az életmódunkra is hatással volt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne felmérni a lakosság körében, hogy ki hogyan reagált erre a kialakult helyzetre, milyen hatások érték, történt-e változás az életében. Az élet különböző területein vizsgáltuk meg a megkérdezettek véleményét, úgy, mint a magánélet, személyes kapcsolatok változása, munkahelyi szokások változásának bemutatása, valamint az egészségi és mentális állapotra gyakorolt hatások, de kíváncsiak voltunk az újonnan kialakult jó és rossz szokásokra egyaránt. A megkérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, melyet online juttattunk el a megkérdezettekhez (n=362). A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására kereszttáblás (crosstabs) vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján (nem, az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, és a jövedelem). A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.

• A közösségi média hatása a magyar nők egészségtudatosságára

  1-12

  Buglyó-Nyakas Tünde Erzsébet

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  388

  A közösségi média marketing egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapjainkban, a fogyasztási szokásainkban, döntéshozatalunkban és az egészségtudatosságunk kialakításában. A kutatás legfőbb célja annak a feltérképezése, hogy a különböző közösségi platformokon résztvevő magyar nők mire asszociálnak az egészségtudatosság kapcsán, milyen a fogyasztói aktivitásuk az online színtereken és ezek alapján milyen speciális csoportok képezhetők. Elsőként egy netnográfiai kutatás segítségével vizsgáltuk meg különböző felületeken az egészségtudatosság témakörben megjelenő hozzászólásokat. Ezt követően 409 nő bevonásával egy kérdőíves kutatás keretében az említett felületeken résztvevők befolyásoltságát mértük az egészségtudatosság tekintetében. A kutatás során számszerűsítettük a közösségi színtereken megjelenő speciális fogyasztói csoportokat és megfogalmaztuk a javaslatainkat azon vállalatok részére, akik az online színterekre alapozzák a marketingstratégiájukat.

• Az önszervezés és a szervezeti eredményesség javításának kérdései vezetői körben

  78-89

  Csapai Erzsébet Gyopár

  Megtekintések száma:

  102

  A vezetői kiválóságot rendkívül nehéz mérni. Egyrészt azért, mert a szervezeti kiválósági mérőszámok inkább az eredményességet mérik, a „vezető értékét” kevésbé. A „vezető értékének” a mérésére az utóbbi évtizedekben rengeteg kísérletet tettek, melyek különböző oldalról közelítik meg a vezetői sikerességet. Eredeti kutatásunkkal egyrészt a nemzetközi gyakorlatot próbáltuk áttekinteni, másrészt egy helyzetfelmérést próbáltunk végezni a magyar vezetői körben azzal a céllal, hogy feltárjuk az értékteremtő folyamatokat és a mögöttük levő vezetői gondolkodást és -gyakorlatot. Jelen cikk az önszervezési megoldásokra fókuszál, valamint a szervezeti folyamatok eredményességének javítását célzó napi vezetői folyamatokra. A kérdőíves felmérés egyik célja az volt, hogy megismerjük a KKV szektorban a magyar vezetői gondolkodásmódot, az önszervezési munkamódszereket és időgazdálkodási magatartást, mindezeket az eredményességgel összefüggésben, és hogy ezen új információkkal gazdagítsuk a tudományos és piaci ismeretanyagot. A vizsgálatba 148 vezetőt sikerült bevonni, részben a nehéz elérhetőség, az alacsony válaszadási hajlandóság, részben pedig a kérdések bizalmi jellege és a kérdőív nagy terjedelme okán. A válaszok alapján az körvonalazódik, hogy a megkérdezett vezetők körében népszerűek az időbeosztáshoz alkalmazható applikációk, a feladatlista vezetése (feladatok priorizálása), ezzel összhangban esténként megtervezik a másnapi teendőket. A vállalati folyamatok kontrollja kapcsán kiemelkedő figyelmet kap a minőségbiztosítás, a vezetői döntéstámogatási rendszer, a munkatársakkal való kapcsolódás (pl.: munkaterület-bejárás és munkaindító napi megbeszélések). Az alapkutatásban 3 klasztert alakítottunk ki: „bizonytalan empatikus”, „tapasztalt stratégia” és „feltörekvő céltudatos”. Közülük utóbbi klaszter tagjai szerepeltek kiválón a napi munkagyakorlatuk, a napi szokásaik alapján. Az általuk vezetett szervezetek 86,36%-a nyereséges, és kiegyensúlyozottan növekszik (évente 5%-so növekedési ráta). Amennyiben a kiemelkedő szervezeti eredményesség mögött meghúzódó humán tényezőket keressük, a kiválóság összetevőit, vélhetően ez a klaszter kínálja a megoldásokat.

• Online vásárlói magatartás az Észak- és Dél-Alföld régiókban

  13-24

  Földi Kata

  Pénzes Ibolya Rózsa

  Megtekintések száma:

  183

  A tanulmány célja annak feltárása, hogy az alföldi régiókban milyen a fogyasztók online vásárláshoz kapcsolódó attitűdje, az mennyiben különbözik az országos kutatási eredményektől, a vásárlók hogyan ítélik meg az online beszerzés előnyeit és hátrányait, valamint az élelmiszerek online beszerzésének milyen regionális sajátosságai vannak. A szakirodalom feldolgozását hazai és külföldi szerzők témához kapcsolódó publikációinak összehasonlító elemzésével végeztük, amelynek során kiemeltnek tekintettük a vásárlási döntést befolyásoló tényezőket, az online csatornák használatának előnyeit és hátrányait. A szekunder kutatás során a globális, majd a magyarországi online kiskereskedelem változásán túlmenően vizsgáltuk az FMCG szektorban zajló folyamatokat és a vásárlói magatartást is. Primer kutatásunk során Magyarország két régiójára fókuszáltunk. A megkérdezést standardizált, strukturált, online kérdőív segítségével végeztük a Debreceni Egyetem és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola hallgatóinak közreműködésével. A feldolgozható kérdőívek száma 623 volt, a megkérdezettek szocio-demográfiai jellemzőit az online vásárlás meghatározó ismérvei szerint mértük. Az alföldi régióban élő lakosok online vásárlásának aránya 6 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál, amely az élelmiszerek online vásárlásában fokozottan gyengébb eredménnyel jelenik meg. Az online vásárlás előnyei közül azonos megítélésű a kényelem és az időtakarékosság fontossága, míg más tényezők pl. házhozszállítás értékelése eltérő volt. Az Észak-Alföldön és Dél-Alföldön élő online vásárlók hátrányként leginkább a fizetési feltételeket és az adatbiztonságot emelték ki. A válaszadók jövőbeni online vásárlási szándéka bizonytalan és azt korlátok között képzelik el, illetve a potenciális vásárlás csak a tartós élelmiszerekhez kapcsolható. Online vásárlás régióspecifikus (Észak- és Dél-Alföld) illetve termékspecifikus (élelmiszer) vizsgálata. A regionális sajátosságokon alapuló, online vásárlásra irányuló attitűdök indokolják azt, hogy az üzletláncoknak célszerűbb lenne differenciált marketingstartégiát alkalmazni, amely elsősorban a marketingkommunikációt és az értékesítés-szervezést érintheti.

• A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál alkotóinak kérdőíves helyzetelemzése 2021-ben

  67-78

  Kardosné Riz Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  60

  A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál hűen őrzi a város kulturális és gazdasági hagyományait. Turisztikai rendezvényként lehetőséget teremt a népi kézműves szakmák, a tárgyalkotók és portékáik megismerésére. Hagyományos vásári jellegét az utcai kitelepülés és a termékek megvásárolhatósága adja. A vásározás hozzátartozik Debrecen történetéhez, a város az 1400-as évektől rendelkezik vásártartási joggal. A kézműves és vásározó múltat őrzik az utcanevek, például Külsővásártér, Mester utca, Csapó utca, utóbbi a 11. Kézműves Fesztivál helyszíne. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy mennyiben debreceni a Debreceni Népi Kézműves Fesztivál, valamint célja a még működő helyi kismesterségek összetételének (szakma, kor, tapasztalat), üzleti erősségeinek és gyengeségeinek, továbbá internetes jelenlétének feltérképezése. 15 tárgyalkotó szakma (bőrműves, mézeskalácsos stb.) 23 képviselőjével készült önkitöltő kérdőívvel ez a reprezentatív kvantitatív felmérés 2021 szeptemberében. A népi kézművesek hozzátartoznak a debreceniséghez, a helyi kultúra részei, fennmaradásuk a város érdeke is, ezért felmérésre kerültek a vállalkozások formái, értékesítési lehetőségeik, pénzügyi hátterük, stb. A tanulmányban a Bevezetés a fesztivált mutatja be, az Anyag és módszer, az Eredmények és a Következtetések fejezetek a kérdőíves felmérés körülményeit és eredményeit ismertetik. A kutatás konklúziói: a Kézműves Fesztivál kulturális, társadalmi hatása jelentős, különösen a népművészeti örökség népszerűsítése, a közösségszervezés, valamint a fogyasztói szokásokra gyakorolt hatása, ízlésformálás révén. Sokféle népi kézműves szakmát találunk még Debrecenben, de bizonyos mesterségeknél a tárgyalkotók elöregedése tapasztalható. Ezen egyszemélyes vállalkozások tradicionálisan még mindig vásárokon értékesítenek, legfőbb erősségük a szaktudás, viszont marketing, reklámozás területén a leggyengébbek, közel egyharmaduknak az internetes jelenlétét az Egyesület biztosítja a saját honlapján.