Keresés

Keresési eredmények

• Az idegennyelvű földrajzoktatás jelentősége az észak-alföldi régió két tanítási nyelvű középiskolai programjaiban

  46-60

  Kapusi János

  Megtekintések száma:

  63

  Akárcsak országszerte, az észak-alföldi régióban is számos intézmény képviseli a kétnyelvűséget. A régió iskolaközpontjaiban évtizedes hagyományokkal rendelkező, jellemzően két tanítási nyelvű gimnáziumi és technikumi programok működnek, de Debrecent – mint nagy múltú iskolavárost és regionális központot – a nemzetközi tanrendű oktatás terén is több intézmény képviseli. Bár az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági és oktatáspolitikai változásai folyamatos újratervezésre és megújulásra késztették az iskolákat, a kétnyelvűséget képviselő programok népszerűsége töretlen, ami nem kis részben a tantárgyak idegen nyelven történő oktatásának is köszönhető. Az idegennyelvű tantárgyoktatás a szaktantárgyi tartalmak és a nyelvi fejlesztés célrendszerének összehangolásával rendkívül hatékonyan fejleszti a fiatalok nyelvtudását, formálja világképüket, ezzel növeli munkaerőpiaci értéküket és bővíti továbbtanulási lehetőségeiket. Jelen tanulmány szaktanári és kutatói szemszögből, egy készülőben lévő doktori disszertáció részkutatásainak (iskolai vizsgálatok, szaktantárgyi érettségi vizsgák, országos kérdőíves szaktanári felmérés) eredményein és tanulságain keresztül kívánja bemutatni a földrajz idegen nyelven történő tanításának-tanulásának szerepét és jelentőségét az észak-alföldi régió kétnyelvű középiskolai programjaiban. A részkutatásokból kiderül, hogy a földrajz idegen nyelven való tanítása régiószerte népszerű választás: a régióban kétnyelvűséget képviselő tizenöt középiskola többségében megjelenik, fontos szerepet játszik a technikumok képzési programjában, eredményességét pedig közel 1000 sikeres érettségi vizsga bizonyítja.

• A határok kérdése Közép-Európa és Kelet-Európa régióiban

  11-17

  Kiss Éva

  Megtekintések száma:

  25

  A geopolitikai helyzetben, különösképpen a Közép-Európai és Kelet-Európai régiókban lezajló változásának elemző folyamatában, kulcsfontosságú szerepe van az új határoknak, nem csak a határ megállapítása és a demarkáció szempontjából. Az új európai keleti határ felállítása és működése közvetlenül összefügg a konkrét geopolitikai helyzettel, amely még meg is határozza annak sajátosságát és paramétereit. Vitathatatlan, hogy a Közép- Európai és Kelet-Európai geopolitikai térségeknek új szerkezete alapvetően megváltoztatja viszonyát a területhez, régióhoz és határaihoz. Lényegében, az európai földrész új geopolitikai konfigurációja vezet a volt Közép- és Kelet-Európai régió fragmentációjához. A határ mindenek előtt fizikai fogalom, és a nemzeti területek határa. Érthető, hogy az adott esetben mi egy új határt elemezzük, amely alakulóban van, és amely nem egyezik meg Európa kulturális határaival, egy új határt, amely megítélésünk szerint nem egy egyszerű lineáris tér vagy térbeli korlát, amely mellesleg mostanáig elég élesen választja el adott esetben a Közép-Európa és Kelet-Európa régióit. Éppen a határok úgynevezett transzparentitásának vizsgálata lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak a szomszédos országok között lévő lineáris területként tanulmányozzuk az új határokat, hanem olyan rendszerként, amely figyelembe veszi a kulturális, világnézeti sajátosságokat, felhasználva ehhez civilizációs és vallási kritériumokat.

• Együttműködések szükségessége a gyógyszeripari, biotechnológiai fejlesztési folyamatokban az Észak-alföldi régióban

  30-46

  Kiss Balázs

  Domonkos Dávid

  Felföldi János

  Megtekintések száma:

  39

  Publikációnkban a piros biotechnológia iparágat vizsgáltuk, mint a magyarországi Észak-alföldi régió egyik húzóágazata. Részletesen kitértünk arra, hogy az említett magas tőkeigényű, hosszú megtérülésű, „high risk – high benefit” iparág fejlődése milyen hatással lehet a regionális innovációra, továbbá milyen elvárásokat határoz meg a különböző együttműködési lehetőségek terén, az értéklánc különböző pontjain. Elmondható, hogy az iparágnak komoly, sok évtizedre visszanyúló gyökerei vannak a régióban. Ugyanakkor új kihívásokkal is jár a „biotech ipar” spiráljának követése, és szinte definíciószerűen szükséges a modern, innovatív egyetemi háttér a szektor bővüléséhez és egyáltalán a betelepedéséhez. A 2020-as években új „versenytársak” érkeztek, mint például a járműipar, akkumulátor-gyártás, melyek szintén hasonló, magas hozzáadott értéket képviselő, magas innováció-igényű iparágak. Az összes hasonló területen az együttműködések mentén iparági klaszterek alakultak ki, melyek szellemi központjai a régió egyetemi bázisai. Mindezek mentén az adott szakterületek (jelen publikációban a biotechnológia) innovációs mechanizmusai és együttműködései a kockázatok kezelése miatt (is) megújultak, modernizálódtak, egyfajta motivációs tényezővé erősödtek.

• A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó Európai Uniós pályázatok térbeli jellegzetességei az Észak-Alföldi régióban a 2014-2020 közötti költségvetési periódusban

  59-68

  Badar Zoltán

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  47

  Az elmúlt időszakban mind az Európai Unióban mind pedig Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt kapott a megújuló energiaforrások használata, és az elmúlt évtizedekben elért sikerekre támaszkodva mind az Európai Uniós, mind pedig a magyarországi fejlesztési dokumentumok egyre ambiciózusabb célokat fogalmaztak meg. A beruházások finanszírozásában igen fontos szerepet játszanak az Európai Uniós támogatások, és ennek szellemében a tanulmány célja Magyarország egyik konkrét térségben, az Észak-Alföldi régióban a megújuló energiaforrások felhasználását támogató, uniós forrást felhasználó projektek térbeli sajátosságainak a bemutatása. A kutatás eredményeként egyrészt három tényező befolyásoló szerepe mutatható ki. A társadalmi-gazdasági fejlettség hatása mind megyei, mind pedig járási szinten megfigyelhető volt, emellett a települések esetében a lakosságszámot, illetve a közigazgatási szerepkört (járásközpont léte) lehet megemlíteni. Másrészt a vizsgálat rávilágított arra is, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását támogató két operatív program (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) térbeli jellemzői között is jelentős különbségek.

• Közép-Európa fogalma a háború utáni szovjet tudományos diskurzusban

  136-145

  Voyloshnikova Daria

  Megtekintések száma:

  30

  A cikk a „Közép Európa” meghatározás alkalmazási körét és fokozatát tárja fel a háború utániszovjet tudományos értekezés szaknyelvi és fogalmi fejlődésében. Jóllehet nemzetközi vita folyik, amely lényegében megvizsgálja a fogalmat, annak használatának tanulmányozása különböző tudományos nyelveken segíthet a vita gyakorlat-orientáltabbá tételében. Jelen munka a korszak hiteles forrásainak áttekintésén alapul, mint például az enciklopédiák és az akadémiai szótárak, valamint neves szovjet tudósok publikációi azokban a tudományágokban, ahol a fogalom alkalmazása megtalálható (földrajz, történelem stb.). A külföldi kiadványok hatása és a „Közép - Európát” sematikus mentális szókapcsolatként alkalmazó tendencia a különböző jelenségek szempontjából kulcsfontosságú a szakszó fejlődésében. A cikk hozzájárul a régió lehatárolására irányuló kísérletekhez, a közös megértés bizonyításával és a körülötte, valamint a szovjet és a posztszovjet távlatok közötti folytonosság vizsgálatával.

• Közönségkapcsolati lehetőségek az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában

  53-63

  Kujbusné Mecsei Éva

  Megtekintések száma:

  22

  A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára fontos feladatának tartja az iratok megőrzése mellett azok megismertetését is. Ennek érdekében több mint három évtizeddel ezelőtt olyan programokat indított el, amelyek lehetőséget adnak a régió történetét feldolgozó kutatók és kutatások, valamint a legfontosabb dokumentumok bemutatására. A rendszeres rendezvény sorozatok, a megjelentetett kiadványok ismertté tették a levéltár munkáját. Az iskolákkal, egyetemekkel, múzeumokkal, könyvtárakkal kialakított szakmai kapcsolatok mellett az intézmény igyekszik figyelemmel lenni napjaink iratképzőire, a helytörténet iránt érdeklődő szélesebb nagyközönségre is. Az információátadásban és -cserében napjainkban egyre nagyobb szerep jut a számítógépnek: a levéltár is több honlapot üzemeltet, fent van a közösségi oldalakon, a forrásokat adatbázisok segítségével teszi felhasználóbaráttá.

• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűjteményei a régiókutatók szolgálatában

  18-29

  Kührner Éva

  Megtekintések száma:

  39

  A közgyűjtemény egy gyűjtőfogalom, mely magába foglalja az állami, önkormányzati vagy köztestületi alapítású és működtetésű könyvtárakat, levéltárakat, kép- és hangarchívumokat és muzeális intézményeket. Ezek az intézmények gyűjtik, rendszerezik, feldolgozzák a dokumentumokat és lehetővé teszik használatukat. Jelentős közgyűjtemények vannak egyházi tulajdonban és léteznek értékes magángyűjtemények is, amelyek szerencsés esetben közgyűjteményekbe kerülve szolgálják a tudományos kutatást. Így van ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, ahol számos közgyűjtemény szolgálja a régió történelmét, lakóinak életét, természeti, gazdasági viszonyait kutatókat. Az ismertebbek, mint a megyei könyvtár, a levéltár vagy múzeum mellett létezik számos kevéssé ismert világi és egyházi gyűjtemény is komoly anyaggal. Az írás ezeket a gyűjtemények veszi számba. Egy olyan térség esetében, aminek közigazgatási határait a történelem csúnyán átszabdalta, a kutatás szempontjából különös jelentősége van a határokon átívelő virtuális könyv-, adat- és levéltáraknak. Az írás bemutat országosan épülő teljes szövegű adatbázisok mellett néhány helyi építésű portált is, mint pl. az „olvass-sokat.hu” oldalt, vagy a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport által létrehozott „Byzantinohungarica” portált.

• Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének bemutatása a számok tükrében

  27-40

  Vida Viktória

  Szűcs István

  Megtekintések száma:

  133

  Az általunk készített tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének alakulásáról. Hajdú-Bihar megye, az Észak-alföldi régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális szerepkörrel bíró központja. Adottságai kedvezőek a szerepkör betöltéséhez, gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai az országhatáron túl is jelentősek. Hajdú-Bihar megyével kapcsolatban fontosnak tartjuk még megemlíteni a logisztikai szerepének kiaknázását, valamint regionális tudásbázis szerepkörét bemutatni. Hajdú-Bihar megye központja Debrecen város, a népességszámát tekintve Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa. Debrecen már évtizedek óta Hajdú-Bihar megye kiemelkedő települése, a város társadalmi-gazdasági hatása az egész régióra kiterjed, hiszen a város regionális központként is funkcionál. A fentebb említett hatások közül jelen tanulmányban Hajdú-Bihar megye társadalmi hatásaira fókuszálunk, és ennek elemzéséhez, alátámasztásához a helyi és az országos statisztikai adatokat alapul véve készítettünk számításokat. A társadalmi hatásokat elsősorban demográfiai szempontból vizsgáltuk meg (népesség száma, nem, kor és iskolai végzettség szerinti összetétele, képzettsége, foglalkoztatottsága, jövedelmi viszonyok) a korábbi évekkel és országos adatokkal összehasonlítva.