Évf. 7 szám 1 (2022)

Cikkek

Közép-Európa fogalma a háború utáni szovjet tudományos diskurzusban

Megjelent:

2023-05-23

https://doi.org/10.30716/RSZ/22/1/12

Szerző

Voyloshnikova Daria

Fribourgi Egyetem

Megtekintés

Pdf (Angol)

Kulcsszavak

geokoncepció regionalizáció szakszókincs

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Voyloshnikova, D. (2023). Közép-Európa fogalma a háború utáni szovjet tudományos diskurzusban. Régiókutatás Szemle, 7(1), 136-145. https://doi.org/10.30716/RSZ/22/1/12

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A cikk a „Közép Európa” meghatározás alkalmazási körét és fokozatát tárja fel a háború utániszovjet tudományos értekezés szaknyelvi és fogalmi fejlődésében. Jóllehet nemzetközi vita folyik, amely lényegében megvizsgálja a fogalmat, annak használatának tanulmányozása különböző tudományos nyelveken segíthet a vita gyakorlat-orientáltabbá tételében. Jelen munka a korszak hiteles forrásainak áttekintésén alapul, mint például az enciklopédiák és az akadémiai szótárak, valamint neves szovjet tudósok publikációi azokban a tudományágokban, ahol a fogalom alkalmazása megtalálható (földrajz, történelem stb.). A külföldi kiadványok hatása és a „Közép - Európát” sematikus mentális szókapcsolatként alkalmazó tendencia a különböző jelenségek szempontjából kulcsfontosságú a szakszó fejlődésében. A cikk hozzájárul a régió lehatárolására irányuló kísérletekhez, a közös megértés bizonyításával és a körülötte, valamint a szovjet és a posztszovjet távlatok közötti folytonosság vizsgálatával.

Hivatkozások

1. Agapov, S. (ed.). (1968): Geograficheskii slovar’. Prosveshchenie, Moscow.
2. Alisov, N., Valev, E. (eds.). (1984): Ekonomicheskaya geografiya zarubezhnych sotsialisticheskikh stran (Evropa, Kuba). Moscow University Publishing, Moscow.
3. Arutyunov, S., Arkhipova, N. (eds.). (1989): Romaniya i Barbariya: k etnicheskoy istorii narodov zarubezhnoy Evropy. Nauka, Moscow.
4. Astrov, A. ( 1976): Botanicheskie sady Tsentral’noy Evropy. Nauka, Moscow.
5. Baranov, N. (2009): Sredinnaya Evropa Fridriha Naumana: stanovlenie kontseptsii, Izvestiya Uralskogo gosudarstvennogo universiteta. Ser. 2: Gumanitarnye nauki, 65(3), pp. 173-181.
6. Basmanov, V. (1978): Za voyennuyu razriadku v Tsentral’noy Evrope. Mezhdunarodnyye otnosheniya, Moscow.
7. Baudry, J.-L. (1975): Le dispositif: approches métapsychologiques de l'impression de réalité, Communications, 23, pp. 56-72.
8. Belousov, K., Zelyanskaya, N. (2013): Lingvosemioticheskoe modelirovanie obydennoy geograficheskoi kartiny mira, Voprosy kognitivnoy lingvistiki, 2, pp. 73-85.
9. Bolshakov, O. (ed.). (1971): Puteshestviye Abu Hamida al-Garnati v Vostochnuyu i Tsentral’nuyu Evropu (1131-1153 gg.). Nauka, Moscow.
10. Bondar’, N. (1985): Kultury shnurovoy keramiki v sovetskoy istoriografii, Problemy arkheologii Podneprovya, 2, pp. 61-72.
11. Bromley, Y., Markov, G. (eds.). (1982): Etnografiya. Vysshaya shkola, Moscow.
12. Dobrynin, D. (1948): Fizicheskaya gografiya zarubezhnoi Evropy. Uchpedgiz, Moscow.
13. Doise, W. (1985): Les représentations sociales: définition d'un concept, Connexions, 45, pp. 243-253.
14. Dorofeev, P. (1964): Razvitie tretichnoi flory SSSR po dannym paleokarpologicheskikh issledovaniy. Avtoreferat. Akademiya nauk SSSR, Leningrad.
15. Dyakov, V. et al. (eds.). (1986): Istoriografiya i istochnikovedeniye stran Tsentral’noy i YugoVostochnoy Evropy. Nauka, Moscow.
16. En’edi, E. (1982): Ekonomicheskaya geografiya sotsialisticheskikh stran Evropy. Progress, Moscow.
17. Fauconnier, G. (2004): Mental spaces, language modalities, and conceptual integration. In: Davis, S., Gillon, B. (eds.), Semantics: a reader. Oxford University Press, Oxford, pp. 346-365.
18. Foucault, M. (1972): The Archeology of Knowledge and the Discourse on Language. Pantheon Books, New York.
19. Freydzon, V. et al. (eds.). (1981): Osvoboditelnye dvizheniya narodov Avstriyskoy imperii: Period utverzhdeniya kapitalizma. Nauka, Moscow.
20. Gadzhiev, K. (2000): Kontseptsiya “Sredinnoi Evropy”: istoriya i sovremennost’, Aktualnye problem Evropy, 2, pp. 50-80.
21. Gasche, R. (2008): Europe, or The Infinite Task: A Study of a Philosophical Concept. Stanford University Press, Stanford.
22. Gierowski, J. (1970): Tsentral’naya Evropa v XVII veke i eyo osnovnye politicheskie tendentsii, Doklady XIII Mezhdunarodnogo congressa istoricheskih nauk. Nauka, Moscow.
23. Gladilin, V. (1990): Ashel’ Tsentral’noy Evropy. Naukova dumka, Kiev.
24. Grigoriev, A. et al. (eds.). (1961): Kratkaya geograficheskaya entsiklopediya, vol. 2. Sovetsakaya entsiklopediya, Moscow.
25. Golubtsova, Y. et al. (eds.). (1988): Istoriya Evropy, vol. 1. Drevniaya Evropa. Nauka, Moscow.
26. Gural’skiy, A. (1945): Iz istorii pangermanizma, Istoricheskiy zhurnal, 5, pp. 22-34.
27. Halecki, O. (1943): East Central Europe in postwar organization, The Annals of the American Academy of Political and Social Science, 228(1), pp. 52-59.
28. Hnízdo, B. (2021): Geopolitical concepts of Central Europe and current reality: language perspective, Przegląd Europejski, 2021(1), pp. 13-27.
29. Ivanov, Y. (1967): K istorii predgusitskoy Chekhii, Voprosy istorii, 2, pp. 103-104.
30. Janshin, A. et al. (eds.). (1977): Mountain-building epoch in the Variscides of the Middle Europe and the USSR. Nauka, Moscow.
31. Klimpush, I. (1972): Problemy perspektivnyh preobrazovanii matematicheskogo obicheniya v shkolah sotsialisticheskih stran Tsentral’noy Evropy (VNR, GDR, PNR I ChSSR). Avtoreferat. Kiev.
32. Kobrinskaya, I. (1997): Russia and Central Eastern Europe after the Cold War. Carnegie Center, Moscow.
33. Komkov, A. et al. (eds.). (1986): Slovar geograficheskikh nazvanii zarubezhnykh stran. Nedra, Moscow.
34. Kosov, Y. (2009): Osobennosti geopoliticheskikh protsessov v Tsentral’noy Evrope, Upravlencheskoe konsultirovanie, 3, pp. 91-97.
35. Koudela, P. (2017): Middle Europe: The concept of Central Europe – A multidimensional geopolitical cocncept challenged, Central European Political Science Review, 18(70), pp. 75-101.
36. Lebedeva, I., Semina, Y. (1974): Pochvy Tsentralno-Evropeyskoy i Sredne-Sibirskoy lesostepi. Kolos, Moscow.
37. Leybo, Y. (1984): Vneshnepoliticheskiy mekhanizm burzhuaznykh stran Tsentral’noy Evropy: Avstriya, FRG, Shveytsariya. Mezhdunarodnyye otnosheniya, Moscow.
38. Lossowski, P. (1966): Sektor istorii SSSR i Tsentral’noy Evropy Instituta istorii Pol’skoi akademii nauk, Sovetskoe slavianovedeniye, 1, pp. 125-126.
39. Maksakovskiy, V. (1998): Geograficheskaya kul’tura: uchebnoe posobie dlya studentov vuzov. Vlados, Moscow.
40. Marton, E. (1938): Tsentral’naya Evropa. Uchpedgiz, Moscow.
41. Mayergoyz, I., Maksakovskiy, V. (eds.). (1974): Problemy ekonomicheskoy geografii sotsialisticheskoy zarubezhnoi Evropy. Voprosy geografii, 97. Mysl’, Moscow.
42. Mikulich, I. (1961): Slovar’ smyslovogo znacheniya i proishozhdeniya geograficheskih terminov i nazvaniy. Daguchpedgiz, Mahachkala.
43. Miller, A. (2001): Tema Tsentral’noy Evropy: istoriya, sovremennye diskursy i mesto v nih Rossii, Novoe literaturnoe obozrenie, 52(8), pp. 284-312.
44. Modzhorian, L. (1974): Geopolitika na sluzhbe voennyh avantyur. Mezhdunarodnye otnosheniya, Moscow.
45. Mylnikov, A. et al. (eds.). (1984): U istokov formirovaniya natsiy v Tsentral’noy i Yugo-Vostochnoy Evrope. Nauka, Moscow.
46. Naumann, F.(1915): Das Mitteleuropa. Georg Reimer, Berlin.
47. Ogarkov, N. et al. (eds.). (1983): Voennyy entsiklopedicheskiy slovar’. Voennoe izdatel’stvo, Moscow.
48. Orlova, G. (2009): „Zaochnoe puteshestvie”: upravlenie geograficheskim voobrazheniem v stalinskuyu epohu, Novoe literaturnoe obozrenie, 100(6), pp. 266-285.
49. Pisarev, Y. et al. (eds.). (1974): Tsentral’naya i Yugo-Vostochnaya Evropa v Novoe Vremya. Nauka, Moscow.
50. Pop, I. et al. (eds.). (1989): Politicheskiy krizis 1939 g. i strany Tsentralnoy i Yugo-Vostochnoy Evropy. Institut slavyanovedeniya i balakanistiki AN SSSR, Moscow.
51. Prokaev, V. (1983): Fiziko-geograficheskoe rayonirovanie. Prosveshcheniye, Moscow.
52. Oldfield, J., Shaw, D. (2007): Landscape science: a Russian geographical tradition, Annals of the Association of American Geographers, 97(1), pp, 111-126.
53. Prokhorov, A. et al. (eds.). (1982): Sovetskiy entsiklopedicheskiy slovar’. Sovetsakaya entsiklopediya, Moscow.
54. Proskuriakova, T. et al. (eds.). (1981): Studies of the Earth’s Structure by Surface Waves Method (Central Europe). Nauka, Moscow.
55. Romanenko, S. (2009): Sovetskaya yugoslavistika: mezhdu slavianovedeniyem i poiskami “Sredney Evropy”, Novoe literaturnoe obozrenie 97, no. 3 , pp. 90-106.
56. Sadovaya, G. (1990): F.Nauman: ot “promyshlennoy demokratii” k “Sredinnoy Evrope”. In: Smirnov, I. (ed.), Pervaya mirovaya voyna: politika, ideologiya, istoriografiya. Kuybyshev, pp. 97- 112.