Keresés
Keresési eredmények
-
Humántőke befektetési döntéseket befolyásoló makrotényezők vizsgálata a gyógyszeriparban
10-20Megtekintések száma:234A gyógyszeriparban tevékenykedő szereplők innovációs politikáját jelentős mértékben meghatározzák az érintett vállalatok stratégiai irányait kívülről befolyásoló makrokörnyezet elemei. A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a gyógyszereket fejlesztő, illetve azokkal kereskedő piaci szereplők munkaerőkapacitásának bővítését vagy leépítését az elmúlt évtizedben meghatározták-e és amennyiben igen, milyen mértékben a stratégiai döntéseiknél is fokozottan figyelembe vett makrokörnyezeti, azaz a politikai, a gazdasági, a társadalmi, valamint a technológiai-innovációs környezetet jól jellemző indikátorok. Az elemzés alapjául 27 európai ország ágazati és makrogazdasági mutatói, valamint az iparági foglalkoztatottsági adatok szolgáltak. A többváltozós statisztikai vizsgálatok eredményei alapján egyrészt az egyes országok felvevőpiacának, illetve a kormányok által nyújtott támogatásoknak a volumenét együttesen kifejező gazdasági potenciál, másrészt a humán fejlettségi index befolyásolta szignifikánsan a gyógyszeripari foglalkoztatás alakulását a vizsgált időszakban.
-
A határok kérdése Közép-Európa és Kelet-Európa régióiban
11-17Megtekintések száma:178A geopolitikai helyzetben, különösképpen a Közép-Európai és Kelet-Európai régiókban lezajló változásának elemző folyamatában, kulcsfontosságú szerepe van az új határoknak, nem csak a határ megállapítása és a demarkáció szempontjából. Az új európai keleti határ felállítása és működése közvetlenül összefügg a konkrét geopolitikai helyzettel, amely még meg is határozza annak sajátosságát és paramétereit. Vitathatatlan, hogy a Közép- Európai és Kelet-Európai geopolitikai térségeknek új szerkezete alapvetően megváltoztatja viszonyát a területhez, régióhoz és határaihoz. Lényegében, az európai földrész új geopolitikai konfigurációja vezet a volt Közép- és Kelet-Európai régió fragmentációjához. A határ mindenek előtt fizikai fogalom, és a nemzeti területek határa. Érthető, hogy az adott esetben mi egy új határt elemezzük, amely alakulóban van, és amely nem egyezik meg Európa kulturális határaival, egy új határt, amely megítélésünk szerint nem egy egyszerű lineáris tér vagy térbeli korlát, amely mellesleg mostanáig elég élesen választja el adott esetben a Közép-Európa és Kelet-Európa régióit. Éppen a határok úgynevezett transzparentitásának vizsgálata lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak a szomszédos országok között lévő lineáris területként tanulmányozzuk az új határokat, hanem olyan rendszerként, amely figyelembe veszi a kulturális, világnézeti sajátosságokat, felhasználva ehhez civilizációs és vallási kritériumokat.
-
A közösségi gazdaság az EU-28-ban és népszerűségük Magyarországon és Romániában
88-103Megtekintések száma:196A közösségi gazdaság a tercier szektorba történő berobbanását követően, alaposan átrendezte az erőviszonyokat, teljesen új alapokra helyezve át annak elérési módját. A tanulmány célja bemutatni napjaink egyik legnépszerűbb gazdasági mechanizmusát, a közösségi gazdaságnak a nevezéktanát, definícióit. A szolgáltató szektorban a kereskedelmi platformok (platform alapú vállalkozások) megjelenése virtuális piacterek sokaságát hozta létre, ahol fogyasztók és értékesítők közvetlenül egymással lépnek kapcsolatba, érdeklődési körüknek megfelelően. Fókusz alá veszi a magyarországi és a romániai közösségi gazdaság piacát, abból a célból, hogy az olvasó tisztább képet kapjon annak elterjedtségéről és formáiról. A cikk primer és szekunder kutatásokat egyaránt tartalmaz, épít szakirodalmi forrásokra, továbbá az Európai Bizottság nyílt hozzáférésű adatbázisára, melyet SPSS 24 szoftverrel elemeztünk. Vizsgáltuk a közösségi gazdaságot a fogyasztó és a szolgáltató szemszögéből egyaránt, felmértük a fogyasztók és szolgáltatók arányát a két ország és az EU-28 viszonylatában, a tapasztalt előnyöket és hátrányokat, az ily módon kínált szolgáltatások mellőzésének okait és a szolgáltatók sharing economy platformokon való részvételének indíttatásait. Ismereteink szerint a téma ilyen jellegű összevetése ez idáig még nem történt meg.
-
Másfél évszázad rendszerváltozásainak hatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmára (1.)
6-15Megtekintések száma:277Tanulmányomban az elmúlt másfél évszázadot egy komplex rendszerváltási- és változási folyamatként értelmezem az alábbi összefüggések, kölcsönhatások miatt. A táj átalakulása után a földhasználat és a gazdaság szerkezete többször megváltozott. Majd a Trianoni Szerződés országhatárai etnikai, politikai, igazgatási, kulturális változásokat eredményezett. A legutóbbi, 1989-es, az életünk miden részére kiterjedő rendszerváltás óta kulcskérdés, hogy az itt élők társadalmi mobilizációja hogyan történik, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, hogyan befolyásolja az itt élőket, hogy itt van az országnak és az Európai Uniónak is a határa. Az itt élők társadalmi mobilizációját mi veszélyezteti, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, milyen hatásai vannak a határmentiségnek? A térségünk perifériális helyzete a leszakadás veszélyével fenyeget, amit jelentősen súlyosbít az etnikai viszonyok, a szociális helyzet romlása, az oktatási intézményrendszer fokozatos leépülése, továbbá a kistelepüléseken az önkormányzatiság megroppanása. Az a paradox helyzet alakult ki, hogy minden rendszerváltás, rendszerváltozás ellenére az itt élők sorsa csak relatíve lett jobb, továbbra is az ország legveszélyeztetettebb helyzetű térségei közé tartozik.
-
Államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítésének és vezetési funkcióinak vizsgálata
102-111Megtekintések száma:550A kutatásomban a magyar labdarúgás elit képzési központjait, az államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítését és vezetési funkcióit vizsgáltam. A téma relevanciáját a szektorba áramló nagy mennyiségű tőke hatására bekövetkezett szervezeti változásai adják. A sportág fejlődésével immár vállalati keretek között zajlik a munka, amely megköveteli a szervezeti háttér megfelelő kialakítását. Kutatásomban az utánpótlás sportszervezetek gazdasági társaságként történő működését, szervezeti felépítését és vezetési kérdéseit vizsgáltam az országban található, és sportszövetség által kiemelt státuszú, szakmailag meghatározó akadémiák struktúrájának összehasonlító elemzése alapján. Feltártam, hogy melyek azok a szervezeti problémák, melyekkel meg kell birkóznia az utánpótlás műhelyeknek, és milyen fejlesztési irányokat kell követniük, hogy a működésük hosszabb távon is fenntartható legyen. Kutatásomban a Magyarországon található 10 államilag elismert akadémia közül három képzési központ szervezeti felépítését elemeztem. A kiválasztott klubok a Várda Sport Egyesület, a Vasas Kubala Akadémia és a Győri ETO FC utánpótlásbázisa. Fontosnak tartottam, hogy az ország minden régióját képviselje egy vállalkozás, így az esetleges regionális sajátosságok is megjelennek a kutatásomban. Vizsgálatom során az akadémiavezetők felelőségi területeit is megvizsgáltam, és arra kerestem a választ, hogy az utóbbi évek tendenciáját látva milyen területeken volt szükséges fejleszteni a vállalkozást, illetve melyek azok a sajátosságok, melyben az utánpótlással foglalkozó sportszervezetek eltérnek egymástól, és ezek az eltérések milyen előnyökkel/hátrányokkal járhatnak. Fő célom a kritikus sikertényezők feltárása volt, amelyekkel a modern működésnek megfelelni kívánó utánpótlás műhelyeknek rendelkezniük kell. A kutatásból kiderült, hogy a három vizsgált akadémia a hagyományos lineáris, funkcionális szervezeti felépítést követi, de a munkakörök meghatározásában és a vállalat operatív működésében is tapasztalhatók eltérések. Ezek a különbségek jórészt a helyi identitásban és a szervezeti háttér még mindig tartó fejlődésében keresendők. Kulcsszavak: sportmenedzsment, utánpótlás akadémia, futball, szervezeti struktúra.
-
A Debreceni Egyetem gazdaságtudományi alapképzésén tanuló hallgatók etikai attitűdjei a munkahelyi viselkedés tekintetében
1-14Megtekintések száma:23A tanulmány célja, hogy feltárja a Debreceni Egyetem gazdaságtudományi alapképzésén tanuló hallgatók etikai attitűdjeit a munkahelyi viselkedés tekintetében, egy kelet-magyarországi felsőoktatási közeg intézményi kontextusában. A kutatás szekunder és primer adatgyűjtésre épült; utóbbi keretében egy 174 főt számláló online kérdőíves mintán végeztünk kvantitatív vizsgálatot. A kérdőív a szocio-demográfiai háttér, az etikai és etikátlan cselekedetek megítélése, valamint az etikus viselkedést és munkahelyi környezetet befolyásoló tényezők azonosítását célozta. Az SPSS programmal végzett statisztikai elemzések során leíró statisztikák mellett független mintás t-próbát és kereszttábla-elemzést is alkalmaztunk. Az eredmények szignifikáns nemi különbségekre világítottak rá az etikai attitűdökben, különösen az etikátlan cselekedetek megítélésében. A válaszadók szerint a tisztelet, a lelkiismeret és a neveltetés az etikus viselkedés legfontosabb motivátorai, míg a leggyakrabban említett etikátlan munkahelyi viselkedés a lopás, a tiszteletlenség és a hazugság volt. A válaszok alapján az etikus környezet legfőbb eleme a kölcsönös tisztelet, míg az etikátlan közeg leginkább a megbecsülés és őszinteség hiányával jellemezhető. A kutatás hozzájárul a fiatal felnőttek etikai érzékenységének mélyebb megértéséhez a Debreceni Egyetem hallgatói populációján keresztül, és megalapozza olyan további vizsgálatok szükségességét, amelyek a regionális sajátosságokat részletesebb háttérváltozók – például lakóhely vagy ország szerinti bontás – bevonásával elemzik, lehetőséget teremtve a régión belüli (pl. Debrecen–vidék, magyar–külföldi) összehasonlításokra.
