Keresés

Keresési eredmények

• Jog és a mesterséges intelligencia: Új szereplő, régi alakzatok? (Gondolatok Jacob Turner könyve kapcsán)

  137-145

  Mazsu Dániel

  Megtekintések száma:

  500

  A mesterséges intelligencia jelenleg a világ egyik legközpontibb témája. Sokan úgy gondolják, hogy egy új jelenségről van szó, pedig a története több mint hetven évre nyúlik vissza. Az azóta keletkező tudományos fantasztikus regények feltárták a mesterséges intelligencia egyes hatásait a társadalomra, ad az utóbbi évtized fejlődése, a mesterséges intelligencia elterjedése megköveteli, hogy mostmár a jog is behatóbban foglalkozzon a témával. Ezzel kapcsolatban egyre több mű születik, de ezek közül kiemelkedik Jacob Turner Robot Rules című munkája. A tanulmány összetettsége, összeszedettsége alapos munka eredménye, és a felvetett kérdések között vannak olyanok, amik a mesterséges intelligencia és a jog kapcsolatának alapjaira vonatkoznak. A könyvről készült recenzió ezeket mutatja be röviden.

• Elosztott mesterséges intelligencia fejlesztés blokklánc alapon az adatvédelem érvényesülése érdekében

  9-27

  Eszteri Dániel

  Megtekintések száma:

  572

  A tanulmány célja bemutatni néhány olyan alapvető adatvédelmi jogi elvet, amelyek alkalmazásával megfeleltethető lehet a blokkláncban kezelt személyes adatok és azokkal végzett automatikus döntéshozatal technológiája az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) előírásainak. Az ilyen típusú rendszerek fejlesztése során a „beépített adatvédelem” elvére helyezi az elemzés a hangsúlyt. Feltevésem, hogy mivel a blokklánc elosztott alapú adatkezelést lehetővé tévő hálózat, ezért az abban résztvevő minden egyes csomópont adatkezelése vagy adatfeldolgozása során érvényesülnie kell bizonyos előre meghatározott, már a fejlesztés során kollektívan beépített és jelen lévő absztrakt adatkezelési mintázatoknak. A jobb megértés érdekében az emberi tudatot és annak tudatos és tudattalan tartalmakkal való „feltöltését” hoztam analógiaként. Fő célom ezáltal rávilágítani arra, hogy a blokklánc és a gépi tanuláson alapuló mesterséges intelligencia két olyan technológia, amelyek összekapcsolása alkalmas komoly automatikus döntéshozó rendszerek (ún. „elosztott MI”) fejlesztésére. Ezen elosztott MI-t használó rendszerek adatvédelmi jogi megfelelése a nagyon komoly kockázatok miatt olyan kulcskérdés, amivel – a technológia fejlődési irányait szem előtt tartva – érdemes komolyabban is foglalkozni.

• A mesterséges intelligencia fogalmának polgári jogi értelmezése

  28-41

  Stefán Ibolya

  Megtekintések száma:

  1221

  Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a mesterséges intelligencia fogalma, hogyan, nyerhet értékelést a polgári jog területén. Az adott témát számos szerző vizsgálja világszerte, s sürgetik a jogi szabályozás létrehozásának megkezdését. Oka, hogy a terület napról-napra egyre gyorsabban fejlődik, ám ezzel a jog nem tud lépést tartani. Ugyanakkor az egyének védelme érdekében fontos, hogy a fogalom jogi értékelést nyerjen. Ennek első lépése lehet a definíció polgári jog általi meghatározása.

• A Case Study on the Interaction Between the General Data Protection Regulation and Artificial Intelligence Technologies

  45-57

  Gültekin Várkonyi Gizem

  Megtekintések száma:

  244

  A tanulmány az Európai Unió (EU) hivatalosan publikált dokumentumaiban felvetett, a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásával kapcsolatos problémák általános áttekintését adja, és ezeket a problémákat a magyar szakemberek szemszögéből esettanulmányként mutatja be. Annak ellenére, hogy uniós szinten már javasoltak egy új, a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet, a cikk az adatvédelemre vonatkozó konkrét szabályokat és elveket értékeli, mivel az adatok jelentik a mesterséges intelligencia-rendszerek lelkét, és az ilyen adatok védelme az uniós jogszabályokban az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) által rögzített alapvető jog. A tanulmány rámutat, hogy az MI-rendszerekben a GDPR hatékony és egységes alkalmazása problémás lehet, mivel a szakértők a felvázolt szituációra vonatkozó jogi kérdésekre eltérő válaszokat adtak.

  This paper presents a general overview of the problems regarding the regulation of artificial intelligence (AI) raised in the official published works of the European Union (EU) and interprets these problems from the perspective of the Hungarian experts as a case study. Even though a new regulation on AI has already been proposed at the EU level, the paper evaluates specific rules and principles regarding data protection since data is the lifeblood of AI systems and the protection of such data is a fundamental right enshrined in the EU legislation via the General Data Protection Regulation (GDPR). The result of the study shows that the application of the GDPR on AI systems in an efficient and uniform way might be at stake since different outputs were generated by the experts to the same legal questions deriving from a scenario presented.

• Fehér könyv és stratégia: MI szabályozási kezdeményezések az Európai Unióban és Magyarországon

  119-137

  Mazsu Dániel

  Megtekintések száma:

  342

  A zöld megoldások és a hirtelen berobbanó koronavírus járvány mellett a társadalom és a gazdaság egyre több területén a mesterséges intelligencia (MI) a 21. század egyik legfontosabb hívószava (buzzword). Ennek ellenére a technológia szabályozása még az egész világon kezdetleges, és ebben sem az Európai Unió egésze, sem Magyarország nem számít kivételnek. Európai és magyarországi szinten is léteznek azonban már olyan dokumentumok és javaslatok, amelyek a későbbi szabályozás alapját fogják jelenteni. A tanulmány ezeket a kezdeményezéseket mutatja be több szempontból, egymással is összehasonlítva, azzal a reménnyel, hogy a maga módján segítséget nyújthat a kétféle szabályozási kezdeményezés közelítésében.

• A minőségbiztosítási megoldások és azok időtállóságának vizsgálata a megújuló ügyfél-tájékoztatás tükrében

  102-118

  Marsovszki Ádám

  Megtekintések száma:

  134

  A szolgáltató közigazgatás előtérbe kerülésével a tájékoztatás minősége elsősorban az ügyfelek elégedettségén keresztül mérhető. Az egységesen magas színvonalú tájékoztatás érdekében lehetőség van olyan minőségbiztosítási szabványok és minőségügyi rendszerek alkalmazására, mint az ISO 9000, a fogyasztói karták, a kiválóság modellek és a Balanced Scorecard. Ezek viszont nem minden esetben képesek célzottan mérni a tájékoztatás minőségét, ahhoz az ügyfél visszajelzésén alapuló megoldások alkalmazására van szükség. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezek a klasszikusnak mondható minőségbiztosítási megoldások a továbbiakban is alkalmazhatóak-e egy olyan közegben, ahol a többcsatornás elérés, az elektronikus kapcsolattartás, illetve az automatizációs és mesterséges intelligenciával támogatott megoldások egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a közigazgatásban és az ügyfelek tájékoztatásában.

• Aki már a koronavírust megelőzően is online bíróságokat szeretett volna: recenzió Richard Susskind "Online courts and the future of justice" című könyvéről

  192-200

  Ferencz Bálint

  Megtekintések száma:

  330

  A Magyarországon is viszonylag ismert és nagy népszerűségnek örvendő Richard Susskind új könyve „Online courts and the future of justice” címmel 2019 novemberében jelent meg az Oxford University Press gondozásában. A szerző korábbi könyveiben is meglehetősen radikálisan érvelt a jogi szolgáltatások átszervezésének szükségessége mellett, és új művében is ezt az attitűdöt képviseli. Susskind ezúttal a bíróságok működésének átalakítása mellett kardoskodik, és ad alternatívát arra, hogy szerinte milyen módon és módszerekkel kellene átalakítani a több évszázados bírósági rendszerünket annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás minél több ember számára legyen valóban elérhető. Címéből is látható módon a szerző legfontosabb koncepciója az online bíróságok megvalósítása, ami a világméretű koronavírus járvány közepén egyre inkább valóssággá válik, ebből a perspektívából pedig Susskind elképzelését akár látnokinak is nevezhetjük.

• Az autonóm járművek nemzetközi közjogi szabályozása, különös tekintettel a nemzetközi közlekedés témakörére

  37-49

  Takó Dalma

  Megtekintések száma:

  184

  Jelen tanulmány a nemzetközi közjog – ezen belül is elsődlegesen a nemzetközi közlekedés – szempontjából vizsgálja az autonóm járművek szabályozásának kérdését. Ennek keretében meghatározza az autonóm, vagy más néven önvezető járművek fogalmát, feltárja az autonóm járművek és a nemzetközi közjog kapcsolatát, ismerteti a nemzetközi közlekedés területén a szabályozás irányába mutató, eddig elért eredményeket, valamint elemzi a jövőbeli szabályozási lehetőségeket. Ez utóbbi kérdéskör vizsgálatát a tanulmány a nemzetközi szerződésekre szűkíti, s arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon szükséges és lehetséges-e az önvezető járművek nemzetközi szerződésben történő szabályozása.

• Recenzió Ződi Zsolt: "Platformok, robotok és a jog Új szabályozási kihívások az információs társadalomban" című könyvéről

  213-216

  Gyetván Dorina

  Megtekintések száma:

  160

  Ződi Zsolt második könyve 2018-ban jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában Platformok, robotok és a jog címmel, Új szabályozási kihívások az információs társadalomban alcímmel. Ződi Zsolt – első könyvéhez hasonlóan – e munkában is aktuális témát boncolgat: olyan fogalmak és problémák útvesztőjén keresztül vezeti az olvasót, amelyek korábban még csak nem is léteztek. Mindezt úgy teszi, hogy végig közérthető és követhető marad.