Keresés

Keresési eredmények

• Sötét vizeken? A környezetvédelmi felelősség helye a környezetpolitika eszköztárában (szabályozásmódszertani és alapelvi kérdések)

  42-66

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  286

  A tanulmány kiindulópontja, hogy a környezetvédelmi felelősség nem csak az utólagos szankcionálás és a helyreállítás eszköze, hanem a megelőzés és az elővigyázatosság elveit egyaránt érvényesíti. A környezeti károkért való felelősség szabályait tágabb összefüggésben vizsgálja, és a környezetpolitika különböző eszközeit kapcsolja össze az alapelvekhez való viszonyuk bemutatásán és a környezetvédelem szabályozási módszereinek tipizálásán keresztül.

• A környezeti felelősség határai: a vendégszerkesztő összegzése

  189-198

  Pump Judit

  Megtekintések száma:

  189

  A zárótanulmány kísérletet tesz a különszámban megjelenő tanulmányok rendszerbe foglalására, felhívva a figyelmet arra, hogy a különböző megközelítésekből fakadó eltérő határok ellenére kialakítható olyan keret, mely mindegyik megközelítést képes magában foglalni. A környezeti felelősség a tanulmányokon keresztül más-más tartalommal töltődik fel. Bár e tartalmat befolyásoló szereplőket és tényezőket a szerzők sokszor különbözőképpen értékelik, mégis egyértelmű, hogy ugyanarról szólnak, csak más összefüggésben helyezik el a környezeti felelősséget és ebből adódóan más vizsgálati és értékelési szempontot alkalmaznak. Ugyanakkor az eltérő megközelítések egységbe foglalása elengedhetetlen környezetünk védelme érdekében.

• A környezeti felelősség joga civil környezetvédelmi jogi szakértők nézőpontjából

  86-112

  Fülöp Sándor

  Megtekintések száma:

  138

  A környezeti felelősségi szabályok – például a környezeti felelősségi irányelv Európában, vagy a környezeti felelősség törvényi előírásai az USA-ban – jelentős kompromisszumokkal terheltek, de a környezetvédelmi hatóságok még így is túlságosan engedékenyen hajtják őket végre. A szennyezett területek állapotáról és a felelősség érvényesítéséről igen kevés információ férhető hozzá, ezáltal kicsi az esélye annak, hogy a rendszer önmagát korrigálni tudja. Mindebben semmi meglepő nincs: a szennyezett területek megtisztítása vagy a szennyezés megelőzése rendkívül költséges; ha ezeket következetesen kikényszerítenék, az érintett iparágak nehéz helyzetbe kerülnének a környezetvédelemben kevésbé szigorú világrészeken működő versenytársaikkal szemben. Azokban a kivételes esetekben, amikor megpróbálnák velük szemben a környezeti felelősséget érvényesíteni, a vállalatok azonnal a korlátolt felelősség bástyái mögé menekülnek. Az ilyen helyzetekben a progresszív megoldásokhoz a közösségi részvétel nélkülözhetetlen. A jelen tanulmányban egy közérdekű környezetvédelmi jogász hálózatnak (Környezet és Igazságosság Hálózat) az európai környezeti felelősségi rendszerek hatékonyságának a növelésére, a holtpontról való elmozdulás elősegítésére tett erőfeszítéseit vizsgáljuk.

• Az állam felelőssége a történeti károk kialakulásában, megelőzésében és kezelésében, a területek hasznosítására vonatkozó kitekintéssel

  156-174

  Agócs Ilona

  Megtekintések száma:

  250

  A tanulmány az állam felelősségére a történeti károkkal kapcsolatban egy sajátos új perspektívából tekint; a szennyezett területek területhasználati módjának meghatározására vonatkozó legújabb szabályozási eredmények tükrében (is) elemzi annak alkotmányos kereteit. Ennek érdekében röviden vázolja az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítések történetét, eltérő szabályozási és intézményrendszeri korszakait napjainkig, illetve azt, hogy az épített környezet alakítása és védelme körében bevezetett, rozsdaövezeti akcióterületek új jogintézménye mennyiben reflektál erre a negyedszázados folyamatra.

• Hős és antihős: Környezeti politika és pénzügyi szabályozás

  128-155

  Bartha Ildikó

  Bordás Péter

  Horváth M. Tamás

  Megtekintések száma:

  257

  Minél inkább kerül a környezeti politika a kormányzati (pénzügyi) politika homlokterébe, annál inkább érvényesülnek benne a kormányzást magát meghatározó érdekviszonyok. Az Európai Unió keretében ez mindenekelőtt úgy valósult meg eddig, hogy a tagállamok kormányzati politikai szerepe sok esetben inkább önmagáért valóan növekedett, és nem pedig a gyakran hivatkozott környezetvédelemre valóban való ösztönzés érdekében. A környezeti felelősség mintha a szebbik, a pénzügyi szabályozások valósága pedig az árnyasabb oldalát mutatná a tényleges kormányzati céloknak.