Search

Search Results

• Az európai nyomozási határozat, mint a büntetőeljárás hatékonyságát fokozó eszköz

  26-49

  Andrea Jánosi

  Views:

  289

  A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés egyik célkitűzése egy olyan eljárási rendszer kidolgozása, amely elősegíti a tagállami büntetőeljárások hatékonyságát, így lehetőséget teremt arra, hogy az egyik tagállamban beszerzett bizonyítási eszköz egy másik tagállamban folytatott büntetőeljárás keretében is könnyedén felhasználható legyen. Az Amszterdami Szerződés hatályba lépésétől kezdődően több olyan dokumentum is született, amelyik egy ilyen rendszer megteremtésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2009-ben kiadott, a büntetőügyekben felvett bizonyítékoknak a tagállamok által másik tagállamtól történő megszerzéséről és elfogadhatóságuk biztosításáról szóló Zöld könyvében számba vette azokat a hatályos jogintézményeket, amelyek „mechanizmusokat biztosítanak a tagállamok számára ahhoz, hogy a határokon átnyúló helyzetekben elfogadható büntetőügyi bizonyítékokat gyűjtsenek,” s megállapította, hogy a bizonyításfelvételt érintő uniós joganyag alapvetően két csoportra osztható. Vannak egyrészt olyan jogintézmények, amelyek kölcsönös jogsegélyre (pl.: kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény), másrészt pedig olyanok, amelyek a kölcsönös elismerés elvére épülnek (pl.: európai bizonyításfelvételi parancs). Valójában egyik sem teremti meg azt a mechanizmust, amellyel biztosított lenne a hatékony bizonyításfelvétel egy másik tagállamban, vagy a megszerzett bizonyítási eszközök tényleges felhasználhatósága/elfogadhatósága. E hiányosság kiküszöbölését hivatott szolgálni a 2014. április 3-án elfogadott európai nyomozási határozatról szóló irányelv. Célkitűzése – a büntetőeljárások hatékonyságának a fokozása érdekében – a bizonyításfelvétel és a bizonyítékátadás egységes, a kölcsönös elismerés elvén alapuló rendszerének megteremtése, amely a bizonyítékok minden fajtájára kiterjed, pontos végrehajtási határidőket jelöl meg, és szűk körre korlátozza a megtagadás lehetséges indokait. Az európai nyomozási határozat az alábbi jogintézmények felváltását szolgálja: a kölcsönös jogsegélyen alapuló eszközök közül a Kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyveit; a Schengeni Végrehajtási Egyezményt, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyvét, és bi-, és multilaterális megállapodásokat. A kölcsönös elismerés elvén alapuló eszközök közül az európai bizonyításfelvételi parancsról szóló kerethatározatot, valamint a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatok végrehajtásáról szóló kerethatározatot váltja fel.

• Implementation of the European Small Claims Procedure in the Member States of the European Union

  41-59

  Anna Nyilas

  Views:

  125

  It has been seven years since the european Small Claims Procedure was introduced as a sui generis european procedure and an alternative to existing national civil procedures. However, it works in close interaction with national laws, as the regulation leaves many aspects of the procedure to national legislation. The article analyzes the legal instruments that serve the implementation of regulation 861/2007/ EC in member states, particularly the issues of mutual recognition and enforcement of ESC judgments, communication between the court and the parties, review and appeal of the judgment, and other specific issues. It concludes that knowledge of national procedural law is often vital to succeed in an ESC procedure in a foreign country. Smooth and efficient functioning of the procedure requires cooperation mechanisms not only among member states, but also among judges, lawyers, and enforcement officers.

• Goodbye Exequatur Proceeding

  69-83

  Miklós Kengyel

  Views:

  150

  Am 10. januar 2015 begann eine neue Zeitrechnung für das Zivilprozessrecht der Europäischen Union. Die Brüssel I. Verordnung (44/2001/EG) als wichtigste rechtsquelle wurde mit einer Neufassung (1215/2012/EU) abgelöst. Die neue Verordnung schaffte die Vollstreckbarerklärung (Exequatur) als zwischen der Anerkennung ausländischer Entscheidungen und derer Vollstreckung keilendes Verfahren ab, was in der Rechtsliteratur als Paradigmenwechsel bewertet wird. Aus diesem Anlaß stellt der Verfasser eine Bilanz auf. Ihre Abhandlung befasst sich mit der rechtlichen Natur der Vollstreckbarerklärung, mit der Anwendung der Verfahrensregeln in dem ungarischen Rechtsverkehr und widmet ein Kapitel den Argumenten und Gegenargumenten in Bezug auf die Abschaffung der Vollstreckbarerklärung.