Keresés

Keresési eredmények

• A munkaszüneti nap és a munkaidő megszervezésének kérdései

  134-147

  Pál Lajos

  Megtekintések száma:

  154

  A tanulmány azt mutatja be, hogy munkaszüneti nap sajátos jogi természete milyen dogmatikai hatással van a munkaidő megszervezésére és díjazására. Ez a hatás abban a kettősségben ragadható meg, mely szerint a munkaszüneti nap egyfelől befolyásolja (csökkenti) a felek kötelességteljesítésének tartamát, de másfelől hatással van a tényleges teljesítés feltételeire is, elsősorban azért, mert munkaszüneti napra munkaidő csak különös feltételek mellett írható elő. De ez a kettősség meghatározza a munkaszüneti nappal kapcsolatos díjazási szabályok dogmatikáját is: a jogalkotó tudniillik munkabérrel ellentételezi egyrészt a munkaszüneti nap miatt csökkenő munkaidőt, másrészt azt a „teljesítési kellemetlenséget”, amit a munkaszüneti napon történő munkavégzés jelent a munkavállaló számára.

• A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság új hazai szabályozásának megítélése a munkavállalói érdekek szempontjából

  31-47

  Prugberger Tamás

  Megtekintések száma:

  420

  A téma időszerűségét és jelentőségét adja – ahogyan Zaccaria Márton Leó és Fodor T. Gábor is kimutatta –, hogy a munka- és a pihenőidő szabályai tekintetében a magyar jogi szabályozás túlnyomó része nem áll összhangban a jogintézmény ke- reteit szabályozó uniós joggal, az európai Parlament és a tanács, a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvével. Ez egyébként már a harmadik irányelv, amely e jogterületet „a munkaidő-szervezés egyes szempontjai” megjelöléssel rendezi. Az első, hasonló címet viselő irányelv a tanács 93/104/EK irányelve (1993. november 23.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól volt, amelyet követett az Európai Parlament és a Tanács 2000/34/EK irányelve (2000. június 22.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/ek tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról, amelyet három év múlva felváltott a már említett 2003/88/EK irányelv. E két utóbbi irányelv azonban nem helyezte hatályon kívül teljesen az első irányelvet, bizonyos alapvető rendelkezései továbbra is hatályban maradtak.

• Nők a család- és foglalkoztatáspolitika keresztútján

  Hungler Sára

  Kende Ágnes

  Megtekintések száma:

  1228

  A család- és foglalkoztatáspolitika kapcsolata alapvetően meghatározza a nők munkaerő-piaci helyzetét. 2010 óta számos intézkedés született a gyermekvállalás ösztönzésének érdekében és a kisgyermekes nők foglalkoztatásának elősegítésére. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az egyes szakpolitikai intézkedések és az ezek végrehajtására életbe léptetett jogszabályok miként hatnak a nők foglalkoztatottságára, ehhez jogtudományi és szociológiai módszereket egyaránt használtunk. Álláspontunk szerint a két szakpolitika célkitűzése nem áll egymással összhangban, amelynek eredményeképpen a nők munkaerő-piaci helyzete a férfiakéhoz képest lényegesen sérülékenyebb. Az ellentét feloldása alapvető munkajogi reformokkal valósítható meg, elsősorban a munkaidő beosztására, a részmunkaidőre és a felmondási védelemre vonatkozó szabályok újragondolása szükséges, nemcsak az anyák, hanem a kisgyermekes apák védelmének szem előtt tartásával.

• A pihenőidők az uniós munkajogban

  Kártyás Gábor

  Megtekintések száma:

  28

  A tanulmány célja, hogy az uniós munkaidő-szabályok dilemmáit a pihenőidő újszerű nézőpontjából közelítse meg. Megvizsgálja a pihenőidő rendeltetését és természetét az uniós jogban, különös tekintettel az Európai Bíróságnak a MÁV-Start ügyben nemrégiben hozott ítéletére (C-477/21). Az elemzés kitér arra a kérdésre is, hogy a pihenőidőt a munkavállaló jogának vagy kötelezettségének kell-e tekinteni, és megvizsgálja a lecsatlakozáshoz való jog, mint önálló jogosultság lehetséges szerepét. Az elemzés néhány következtetéssel zárul.

• Megvalósítható-e jogszerűen a home office? A home office fogalmi ismérvei és munkajogi keretei

  59-82

  Herdon István

  Rab Henriett

  Megtekintések száma:

  1154

  A 2020. év kihívása a “home office” volt. Habár a megjelent sajtóhírek az otthonról történő munkavégzést egységesen home office-ként idézték, ez a megközelítés félrevezető lehet. A Munka Törvénykönyve semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a home office-ra, mint otthoni munkavégzésre nézve, ugyanakkor nevesít két olyan jogintézményt – a távmunkavégzést és a bedolgozói munkaviszonyt –, amelyek lehetővé teszik az otthonról történő munkavégzést. Ezzel szemben a gazdasági szektor által megteremtett és a jogirodalom által is idézett “home office” éppen azért jött létre, hogy az előbb említett atipikus jogviszonyok rendszerességét és tartósságát átmeneti, rendszertelen és ad-hoc alapokra helyezze. Ugyanakkor mivel  a “home office” az Mt. által nem szabályozott, így a szakirodalom számára is feladvány, hogy az egyébként létező jogintézmény mögé milyen Mt.-beli szabályt illesszen. Tanulmányunkban a “home office” jogtudomány által elfogadott definíciójának elemeit vesszük számba, hogy meghatározzuk milyen jogintézmények húzódhatnak meg e fogalom mögött. Hangsúlyozva azonban, hogy a “home office” jogszabályi regulációját nélkülözhetetlennek tartjuk.