Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A nyilvánosság mint a tisztességes eljárás egyik garanciája a büntetőperben
    46-61
    Megtekintések száma:
    143

    A nyilvánosság az egyik olyan alapelv a büntetőeljárásban, mely a tisztességes eljárás (fair trial) jogcsokrának (bundle of rights) igen fontos eleme. Biztosítja az igazságszolgáltatás átláthatóságát, ellenőrizhetővé téve a bírói hatalom működését, egyben jogosultságot teremt a vád alá helyezett személynek, hogy ügyét pártatlanul, jól kontrollálhatóan bírálják el. A tisztességes eljárás számos részjogosultságból épül fel. E jogosítványok egy része minden eljárástípushoz kapcsolódik, míg mások csak a büntetőeljárásban érvényesülnek. A nyilvánosság nemcsak a büntetőper sajátja, a tanulmány azonban elsődlegesen a büntetőtárgyalás nyilvánosságát elemzi dogmatikai alapokon, érintve a gyakorlatban felmerülő kérdéseket is.

  • A bizalmasság és a nyilvánosság aktuális kihívásai az információbiztonság tükrében
    24-41
    Megtekintések száma:
    150

    Az elmúlt évtizedekben többször felmerült, hogy a különböző technológiai megoldások miként segíthetik egyes normatív, jogszabályban foglalt előírások érvényesülését. A technológiának a jog szolgálatába állítására több konkrét példát is találni, a szerzői jogi digitális jogkezelési rendszerektől kezdve egyes médiatartalmak szűrésén keresztül az adatvédelmi szabályok érvényesülését segítő megoldásokig. E technológiai megoldások fontos jellemzője, hogy igyekeznek ténylegesen megakadályozni azokat a magatartásokat, amelyeket a jogi szabályozás nem tesz lehetővé. Ugyanakkor a jogszabályok sokszor magukat a technológiai megoldásokat is védik, és például azok kijátszását szankcionálják. Jelen tanulmány e gondolati keretrendszerben igyekszik feltárni az információbiztonsági intézkedésekre vonatkozó szabályok, és az ezen intézkedésekkel támogatott titokvédelmi és nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok általános összefüggéseit, így közvetve kijelölni az információbiztonságnak a jogrendszerben elfoglalt helyét is, és rámutatni olyan ellentmondásokra, amelyek ez idáig a magyar jogirodalomban nem vagy csak marginálisan jelentek meg.

  • Tárgyalási alapjogok és tárgyalási etika a büntetőeljárásban
    32-55
    Megtekintések száma:
    169

    A büntetőbírósági tárgyalások száma folyamatosan csökken, mivel a hazai jogalkotó számos olyan jogintézményt vezetett be, amelyek célja a büntetőügyek bírósági útról történő elterelése, illetőleg a vádemelés mellőzése. Ennek ellenére mindig lesznek olyan bűncselekmények, amelyek elbírálása nem mellőzheti a közvetlen bírói vizsgálaton alapuló felelősségre vonást. A tárgyalás kétségtelenül a büntetőeljárás „tetőpontja”, hiszen itt valósul meg maradéktalanul a kontradiktórius eljárás, a védőnek és a vádhatóságnak itt nyílik lehetősége arra, hogy tény- és jogkérdésekben, egymás személyes jelenlétében véleményt formáljon. A büntetőeljárási törvény módosítása számos kérdést felvetett, így például azt, hogy a közeljövőben valójában ki irányítsa a bírósági eljárásban felvett bizonyítást, illetőleg milyen eljárási alapjogokat biztosítsanak az eljárás résztvevőinek. E tanulmányomban elsősorban ezekre a kérdésekre kívánok reflektálni, az Emberi Jogok Európai Bírósága néhány döntésének alapulvételével.

  • Megvalósítható-e jogszerűen a home office? A home office fogalmi ismérvei és munkajogi keretei
    59-82
    Megtekintések száma:
    1154

    A 2020. év kihívása a “home office” volt. Habár a megjelent sajtóhírek az otthonról történő munkavégzést egységesen home office-ként idézték, ez a megközelítés félrevezető lehet. A Munka Törvénykönyve semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a home office-ra, mint otthoni munkavégzésre nézve, ugyanakkor nevesít két olyan jogintézményt – a távmunkavégzést és a bedolgozói munkaviszonyt –, amelyek lehetővé teszik az otthonról történő munkavégzést. Ezzel szemben a gazdasági szektor által megteremtett és a jogirodalom által is idézett “home office” éppen azért jött létre, hogy az előbb említett atipikus jogviszonyok rendszerességét és tartósságát átmeneti, rendszertelen és ad-hoc alapokra helyezze. Ugyanakkor mivel  a “home office” az Mt. által nem szabályozott, így a szakirodalom számára is feladvány, hogy az egyébként létező jogintézmény mögé milyen Mt.-beli szabályt illesszen. Tanulmányunkban a “home office” jogtudomány által elfogadott definíciójának elemeit vesszük számba, hogy meghatározzuk milyen jogintézmények húzódhatnak meg e fogalom mögött. Hangsúlyozva azonban, hogy a “home office” jogszabályi regulációját nélkülözhetetlennek tartjuk.