Keresés

Keresési eredmények

• A nyilvánosság mint a tisztességes eljárás egyik garanciája a büntetőperben

  46-61

  Háger Tamás

  Megtekintések száma:

  330

  A nyilvánosság az egyik olyan alapelv a büntetőeljárásban, mely a tisztességes eljárás (fair trial) jogcsokrának (bundle of rights) igen fontos eleme. Biztosítja az igazságszolgáltatás átláthatóságát, ellenőrizhetővé téve a bírói hatalom működését, egyben jogosultságot teremt a vád alá helyezett személynek, hogy ügyét pártatlanul, jól kontrollálhatóan bírálják el. A tisztességes eljárás számos részjogosultságból épül fel. E jogosítványok egy része minden eljárástípushoz kapcsolódik, míg mások csak a büntetőeljárásban érvényesülnek. A nyilvánosság nemcsak a büntetőper sajátja, a tanulmány azonban elsődlegesen a büntetőtárgyalás nyilvánosságát elemzi dogmatikai alapokon, érintve a gyakorlatban felmerülő kérdéseket is.

• A bizalmasság és a nyilvánosság aktuális kihívásai az információbiztonság tükrében

  24-41

  Szádeczky Tamás

  Szőke Gergely László

  Megtekintések száma:

  306

  Az elmúlt évtizedekben többször felmerült, hogy a különböző technológiai megoldások miként segíthetik egyes normatív, jogszabályban foglalt előírások érvényesülését. A technológiának a jog szolgálatába állítására több konkrét példát is találni, a szerzői jogi digitális jogkezelési rendszerektől kezdve egyes médiatartalmak szűrésén keresztül az adatvédelmi szabályok érvényesülését segítő megoldásokig. E technológiai megoldások fontos jellemzője, hogy igyekeznek ténylegesen megakadályozni azokat a magatartásokat, amelyeket a jogi szabályozás nem tesz lehetővé. Ugyanakkor a jogszabályok sokszor magukat a technológiai megoldásokat is védik, és például azok kijátszását szankcionálják. Jelen tanulmány e gondolati keretrendszerben igyekszik feltárni az információbiztonsági intézkedésekre vonatkozó szabályok, és az ezen intézkedésekkel támogatott titokvédelmi és nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok általános összefüggéseit, így közvetve kijelölni az információbiztonságnak a jogrendszerben elfoglalt helyét is, és rámutatni olyan ellentmondásokra, amelyek ez idáig a magyar jogirodalomban nem vagy csak marginálisan jelentek meg.

• Az állatkínzás jövője a közerkölcs változásának tükrében, különös tekintettel a segítségnyújtás elmulasztására

  Gócza Ágnes

  Elek Balázs

  Megtekintések száma:

  199

  A közösségi média és az egyéb online kommunikációs csatornák megállíthatatlan térnyerésének köszönhetően ma már egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak az állatkínzást megvalósító cselekmények és az állattartási kultúrában fellelhető elégtelenségek, hiányosságok. A kutatás során megállapítást nyert, hogy az állatjólét iránti növekvő érdeklődés egy szélesebb társadalmi szemléletváltást tükröz. Akár az erkölcs, akár a jog szintjén vizsgáljuk az állatkínzás megítélését, egy gyorsan és folyamatosan változó, koherens folyamatot látunk. A tanulmány először az erkölcs és a jog közötti kapcsolat mélységére rávilágítva megmutatja, hogy azok egymástól nem elválaszthatók, és hogy kölcsönösen hatnak egymásra. Ezt követően kitér az állatkínzásra vonatkozó erkölcsi és jogi normák alakulásának és jelenlegi rendszerének ismertetésére, végül pedig de lege ferenda javaslatok által vállalkozik egyfajta gondolatébresztő, vitaindító szerep betöltésére a rendszer továbbfejlesztését illetően.

• Tárgyalási alapjogok és tárgyalási etika a büntetőeljárásban

  32-55

  Bérces Viktor

  Megtekintések száma:

  439

  A büntetőbírósági tárgyalások száma folyamatosan csökken, mivel a hazai jogalkotó számos olyan jogintézményt vezetett be, amelyek célja a büntetőügyek bírósági útról történő elterelése, illetőleg a vádemelés mellőzése. Ennek ellenére mindig lesznek olyan bűncselekmények, amelyek elbírálása nem mellőzheti a közvetlen bírói vizsgálaton alapuló felelősségre vonást. A tárgyalás kétségtelenül a büntetőeljárás „tetőpontja”, hiszen itt valósul meg maradéktalanul a kontradiktórius eljárás, a védőnek és a vádhatóságnak itt nyílik lehetősége arra, hogy tény- és jogkérdésekben, egymás személyes jelenlétében véleményt formáljon. A büntetőeljárási törvény módosítása számos kérdést felvetett, így például azt, hogy a közeljövőben valójában ki irányítsa a bírósági eljárásban felvett bizonyítást, illetőleg milyen eljárási alapjogokat biztosítsanak az eljárás résztvevőinek. E tanulmányomban elsősorban ezekre a kérdésekre kívánok reflektálni, az Emberi Jogok Európai Bírósága néhány döntésének alapulvételével.

• Megvalósítható-e jogszerűen a home office? A home office fogalmi ismérvei és munkajogi keretei

  59-82

  Herdon István

  Rab Henriett

  Megtekintések száma:

  1765

  A 2020. év kihívása a “home office” volt. Habár a megjelent sajtóhírek az otthonról történő munkavégzést egységesen home office-ként idézték, ez a megközelítés félrevezető lehet. A Munka Törvénykönyve semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a home office-ra, mint otthoni munkavégzésre nézve, ugyanakkor nevesít két olyan jogintézményt – a távmunkavégzést és a bedolgozói munkaviszonyt –, amelyek lehetővé teszik az otthonról történő munkavégzést. Ezzel szemben a gazdasági szektor által megteremtett és a jogirodalom által is idézett “home office” éppen azért jött létre, hogy az előbb említett atipikus jogviszonyok rendszerességét és tartósságát átmeneti, rendszertelen és ad-hoc alapokra helyezze. Ugyanakkor mivel  a “home office” az Mt. által nem szabályozott, így a szakirodalom számára is feladvány, hogy az egyébként létező jogintézmény mögé milyen Mt.-beli szabályt illesszen. Tanulmányunkban a “home office” jogtudomány által elfogadott definíciójának elemeit vesszük számba, hogy meghatározzuk milyen jogintézmények húzódhatnak meg e fogalom mögött. Hangsúlyozva azonban, hogy a “home office” jogszabályi regulációját nélkülözhetetlennek tartjuk.