Keresés

Keresési eredmények

• A tengeri kalózkodásra vonatkozó nemzetközi jogi rezsim

  161-177

  Pászka Imre Ágoston

  Megtekintések száma:

  287

  Habár a tengeri kalózkodás a legrégebbi, tengeren elkövetett bűncselekmény, még mind a mai napig jelen van, és komoly veszélyforrásnak számít. Amellett, hogy emberi életeket is veszélyeztet, károkat okoz a nemzetközi kereskedelemnek is. A deliktummal szembeni fellépés egyik legfontosabb elemei azok a nemzetközi egyezmények, amelyek meghatározzák annak fogalmát, tipikus elkövetési magatartásait, valamint eljárási rendelkezéseket is tartalmaznak a kalózkodás visszaszorítása érdekében. Jelenleg ezt a nemzetközi jogban két egyezmény biztosítja, amelyek számos kérdést megfelelően szabályoznak, azonban hiányosságokkal is küzdenek. Tanulmányomban e két szerződés kalózkodásra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálom.

• Vojislav Šešelj felmentésének kritikája a felbujtás és bűnsegédlet szempontjából

  97-109

  Kirs Eszter

  Megtekintések száma:

  148

  Vojislav Šešelj a Szerb Csetnik mozgalom alapítója volt, amelyet 1990 decemberében betiltottak a jugoszláv hatóságok. Az 1991 februárjában létrehozott Szerb radikális Párt elnöke, 1991 júniusától a Szerb köztársaság közgyűlésének választott tagja. A délszláv háborúban aktív szerepet játszott. 2016. március 31-én mentette fel az ENSZ által felállított exjugoszláv törvényszék (International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia – ICTY). Az önkéntesek toborzását, nagy nyilvánosság előtt, politikai üléseken, interjúkban és a hadszíntéren tartott, szélsőséges nacionalista gyűlöletbeszédeit úgy értékelte az ICTY elsőfokú kamarája, hogy azokból nem következik büntetőjogi felelőssége háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. A háromfős bírói tanács 2:1 arányban döntött. Flavia Lattanzi bíró figyelemre méltó kritikai észrevételekből építette fel részletes és terjedelmes különvéleményét. Az ügyészség fellebbezett az elsőfokú tanács döntése ellen, így a döntés nem jogerős.