Keresés

Keresési eredmények

• Az éghajlatváltozás nemzetközi és regionális szintű kezelése és ennek gazdasági hatásai

  84-98

  Putnoki Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  333

  Az Európai Unió éghajlatváltozásra vonatkozó stratégiája szerves részét képezi a környezetvédelmi szakpolitikának, a 6. akcióprogram négy prioritási területének egyi­ke. E prioritás fő célja, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációját azon a szinten tartsa, mely nem okoz a természetes állapothoz viszonyítva többlet­változásokat a Föld légkörében. Az éghajlatváltozás fő motorja az üvegházhatás, mely ismert és természetes folyamat. Azonban az emberi tevékenységgel együtt járó folyamatok következtében az üvegházhatást okozó gázok jelenléte a Föld légkörében olyan mértékűvé vált, mely létrehozta az éghajlatváltozást. Az új, kötelező erejű, nemzetközi megállapodás az éghajlatváltozás elleni harc elengedhetetlen eszköze. Az EU szabályozása, legyen bármilyen ambiciózus és hatékony, pusztán regionális szintű szabályozásnak tekinthető, és a többi nagy kibo­csátó állam közreműködése nélkül aligha jelent elégséges megoldást. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy az EU-nak nincs további teendője, az EU maga is jelen­tős mértékben részesedik a globális kibocsátásból, így a csökkentésben is jelentős részt kell vállalnia. Ennek eszköze a vállalások szigorítása, annak lehetősége, hogy az EU a többi államtól függetlenül is szigorú célkitűzéseket fogadjon el és valósítson meg.

• Az ESG-szabályozás fejlődése és a társadalmi dimenzió mérhetősége: nemzetközi tendenciák és hazai kihívások

  Fási Csaba

  Megtekintések száma:

  114

  A fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti globális érdeklődés erősödésével az ESG (Environmental, Social, Governance) kritériumok alkalmazása kiemelt szerepet kapott a vállalati működésben és a befektetési döntéshozatalban. A kutatás középpontjában az ESG-szabályozás fejlődése, különösen a társadalmi (S) dimenzió mérésének kihívásai állnak. Míg a környezeti és irányítási tényezők szabályozása és értékelése egyre standardizáltabbá válik, a társadalmi szempontok mérhetősége még mindig számos módszertani problémát vet fel. Korábbi kutatások rávilágítottak az ESG-minősítések közötti jelentős eltérésekre, valamint a társadalmi teljesítmény megbízható mérésének nehézségeire, különösen a kvalitatív, szubjektív mutatók alkalmazásakor. Jelen tanulmány célja annak feltárása, hogy a szabályozási környezet – különösen az EU-s CSRD és a magyar ESG-törvény – milyen módon segítheti elő az „S” dimenzió harmonizált értékelését. A kutatás dokumentumelemzésen és a hazai szabályozási keretek vizsgálatán alapul. Az eredmények azt mutatják, hogy a kötelező jelentéstétel és a kettős lényegesség elvének bevezetése javíthatja a társadalmi hatások átláthatóságát és összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor a jelentések minősége és megbízhatósága csak akkor növelhető, ha a vállalatok megfelelő belső ellenőrzési és tanúsítási rendszereket működtetnek. A kutatás rávilágít az „S” dimenzió mérésének fontosságára és szabályozási támogatásának szükségességére a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében.