Keresés

Keresési eredmények

• Gondolatok a büntetéskiszabás néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről

  11-25

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  276

  Napjainkban a büntetéskiszabás a büntetőjog-tudomány művelői részéről méltánytalanul elhanyagolt terület. Dacára annak, hogy a büntetéskiszabási gyakorlatot folyamatos kritikák érik, és annak ellenére, hogy a helyes büntetéskiszabás a büntetőjog egyik legfontosabb feladata, manapság csak nagyon kevés tudományos írás foglalkozik a büntetéskiszabással és annak elveivel. A helyes büntetéskiszabás pedig kulcsfontosságú kérdése a büntetőjognak, legalább olyan fontos kérdés, mint a bűncselekmény helyes minősítése. A büntetés kiszabásakor kel életre az anyagi jogi diszpozíció mellett a szankció is, a büntetés kiszabásában csúcsosodik ki a büntetőeljárás, és ekkortól kapcsolódik be a folyamatba a büntetés-végrehajtás is. Ebben a pontban összpontosul tehát a tágabb értelemben vett büntetőjog. A büntetés nemének és mértékének helyes megválasztása teljesítheti be a büntetési célokat, és adhat értelmet ennek a tágabb értelemben vett büntetőjognak.

• Büntetéskiszabás a gyakorlatban: Ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlata egy aktakutatás eredményei alapján

  114-132

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  223

  Büntetéskiszabás átfogó vizsgálatát célzó kutatás egyik nagyobb részeként a közlekedési bűncselekmények közül az ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlatát vizsgáltam a Debreceni Törvényszék illetékességi területén található járásbíróságokon. A kutatás egyik kiemelt célja az volt, hogy információt gyűjtsek arról, hogy az egyszerűbb megítélésű, tömegesen előforduló bűncselekmények esetén hogyan alakul a büntetéskiszabási gyakorlat. Másrészt célkitűzés volt az is, hogy megvizsgáljam, az elkövető személyével/személyiségével kapcsolatos büntetéskiszabási tényezőket milyen részletességgel tárják fel a bíróságok, s ezeket az információkat mennyiben tudja a bíró az egyéniesített büntetéskiszabás szolgálatába állítani. Tanulmányomban ennek az aktakutatásnak az eredményeit ismertetem, figyelemmel elsősorban az egyes szankció nemek büntetéskiszabási tapasztalataira.

• Az elkövető személyiségének jelentősége a büntetéskiszabásban, különös tekintettel az előéletre

  91-108

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  281

  A büntetéskiszabás folyamatában a terhelt személyi körülményeinek vizsgálatához hozzátartozik előéletének alapos feltárása is, vagyis annak kiderítése, hogy követett-e el korábban bűncselekményt, volt-e büntetve, amennyiben igen, akkor hányszor, mikor, milyen bűncselekmény miatt és végül, de nem utolsó sorban, hogy milyen büntetési nemre ítélték. Ezek a tényezők ugyanis nagymértékben befolyásolhatják a kiszabott büntetést, hiszen a büntetlen előéletet többnyire enyhítő körülményként veszi figyelembe a bíróság, míg a bűnismétlőkre, visszaesőkre, mint a társadalomra fokozott veszélyt jelentő elkövetőkre, szigorúbb büntetőjogi szabályok vonatkoznak. Az elmúlt néhány évtized hazai büntetőjogi szakirodalma meglehetősen szűkölködik az elkövető előéletének alaposabb vizsgálatát végző tanulmányokban. Ezért írásommal és kutatásommal a szakirodalom ebbéli adósságait is szeretném törleszteni, azzal, hogy ezúttal az elkövető előéletét, mint büntetéskiszabási szempontot vizsgálom. Célom, hogy bemutassam a hatályos jogszabályi környezeten túl az elkövető előélete kapcsán kialakult és követett bírói gyakorlatot és annak esetleges anomáliáira is felhívjam a figyelmet.