Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
A jogalkotó emberképének hatása a jogértelmezésre – egy magyarországi kutatás tanulságai
Megjelent november 15, 2012
73-84

Az utóbbi közel 10 évben, a Phd-fokozatom megszerzését követően, figyelmem egyre inkább a bírói gyakorlat problémáinak a szociológiai módszerekkel történő elemzése felé fordult. Ennek egyik motivációja az volt, hogy 200...5-ig gyakorló bíróként dolgoztam, és a jogalkalmazás hétköznapjai rengeteg „nyersanyaggal” láttak el az ítélkezés problémáit illetően, másrészt pedig az, hogy a magyar jogtudományban átfogó módon ekkor még nem foglalkoztak a joggyakorlat szociológiai elemzésével.

Teljes absztrakt mutatása
57
163
Az elkövető személyiségének jelentősége a büntetéskiszabásban, különös tekintettel az előéletre
Megjelent július 30, 2020
91-108

A büntetéskiszabás folyamatában a terhelt személyi körülményeinek vizsgálatához hozzátartozik előéletének alapos feltárása is, vagyis annak kiderítése, hogy követett-e el korábban bűncselekményt, volt-e büntetve, amennyiben igen, akkor hányszor, mikor, milyen bűncselekmény miatt és végül, de nem utolsó sorban, hogy... milyen büntetési nemre ítélték. Ezek a tényezők ugyanis nagymértékben befolyásolhatják a kiszabott büntetést, hiszen a büntetlen előéletet többnyire enyhítő körülményként veszi figyelembe a bíróság, míg a bűnismétlőkre, visszaesőkre, mint a társadalomra fokozott veszélyt jelentő elkövetőkre, szigorúbb büntetőjogi szabályok vonatkoznak. Az elmúlt néhány évtized hazai büntetőjogi szakirodalma meglehetősen szűkölködik az elkövető előéletének alaposabb vizsgálatát végző tanulmányokban. Ezért írásommal és kutatásommal a szakirodalom ebbéli adósságait is szeretném törleszteni, azzal, hogy ezúttal az elkövető előéletét, mint büntetéskiszabási szempontot vizsgálom. Célom, hogy bemutassam a hatályos jogszabályi környezeten túl az elkövető előélete kapcsán kialakult és követett bírói gyakorlatot és annak esetleges anomáliáira is felhívjam a figyelmet.

Teljes absztrakt mutatása
147
176
Az ingatlan-végrehajtás és az ingatlan-nyilvántartás összefüggései – különös tekintettel egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésének, illetve feljegyzésének joghatásaira
Megjelent február 13, 2020
137-156

Jelen tanulmány célja az ingatlanra vezetett végrehajtás és az ingatlan-nyilvántartás összefüggéseinek a vizsgálata. A dolgozat az egyéb források mellett nagyban támaszkodik a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által Az in...gatlan-nyilvántartási joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye címmel közzétett véleményére, amely a vizsgálata alá vont eseti döntések és bírói gyakorlat elemzését széles körben és a közigazgatási ügyszak mellett a polgári ügyszakos joggyakorlatra is figyelemmel végezte. A joggyakorlat-elemző csoport vizsgálati tárgyköre Az ingatlan-nyilvántartási perek gyakorlata címen meghatározva elsősorban a közigazgatási ügyszakban elbírált ingatlan-nyilvántartási perek vizsgálata volt. Mindemellett az elemzés kitér egyes polgári jogi kérdésekre is, különösen a törlési, kiigazítási, a végrehajtási igényperek és a társasházakkal összefüggő perek ítélkezési gyakorlatára, de a vizsgálati tárgykörhöz kapcsolódó polgári jogi, dologi jogi kérdéseket alapvetően nem kutatta.

Teljes absztrakt mutatása
191
5178
Vélemény vagy tényállítás?
Megjelent július 7, 2015
48-68

A sajtó felelősséggel tartozik a valósághű tájékoztatásért. Rendeltetését akkor tudja betölteni, ha az általa közölt cikkek a következő két kritériumnak megfelelnek: egyrészt híven tájékoztatnak a valóságról, más...részt a közlésekkel nem sértik mások személyiségi jogait. Ezt a két követelményt emeli ki Jobbágyi Gábor, amikor így fogalmaz: „Egy nyílt, demokratikus társadalomban a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi és politikai jog. Így a sajtónak kettős követelménynek kell megfelelnie: a sajtó és véleménynyilvánítás szabadsága mellett gondosan őrizkednie kell a személyiségi jogok megsértésétől”.

Teljes absztrakt mutatása
119
590
General Partnerships and the Fiduciary Duty in the US Legal System
Megjelent május 28, 2021
58-67

Az amerikai társasági jogban bevett, ám az európai és a magyar jogban nem létező bizalmi kötelezettségként (fiduciary duty) nevesített felelősségi forma eredetileg a képviselő és a képviselt viszonyában fennálló egyoldalú kötelezettség, amely kizárólag a képviselő kötelezettsége a megbízója felé. A bizalmi kötel...ezettség keretében a képviselőnek eljárása során a legmagasabb elvárhatósági mérce alapján kell felelnie a megbízója felé. Ezt a kötelezettséget a bírói gyakorlat töltötte meg tartalommal, és az elmúlt száz évben kiterjesztően alkalmazták gazdasági társaságokban fennálló jogviszonyokra is. A fiduciary duty elsőként a general partnershiphez kapcsolódóan jelent meg, mint a társaság tagjai között fennálló fokozott felelősségi tényállás egymás irányában. A tanulmány az ehhez kapcsolódó esetjoggal és annak következményeivel foglalkozik.

The law of fiduciary duty is as old as common law. It is the key element of the law of equity. The agency relationship creates a fiduciary relationship between the parties, which means that the fiduciary (agent) is subject to the direction of the one on whose behalf he acts (principal). This high standard of conduct – in the scope of the agency relationship – has become a separate liability form in the common law countries and has appeared not only in company law but in other parts of civil law as well. This paper presents the development and the basic elements of fiduciary duty in the field of general partnerships.

Teljes absztrakt mutatása
173
115
1 - 5 a 5 tételből