Keresés

Keresési eredmények

• A szerződések tipizálásáról és a franchise szerződésről, az új Ptk. főbizottsági javaslata kapcsán

  68-79

  Juhász Ágnes

  Megtekintések száma:

  207

  A magánjogban az egyes szerződések csoportosítására többféle elhatárolási szempont ismert. Különbséget szokás tenni nevesített (ezen belül tipikus és atipikus), illetőleg nem nevesített (vegyes és de facto) szerződések között. A nevesített szerződések körén belül a tipikus és atipikus szerződések közötti elhatárolás alapját alapvetően az adott szerződés Ptk.-beli nevesítettsége képezi.

• A munkavégzők munkáltatók általi kiszolgáltatásának szerződéses keretei, kitekintve az első magyar platform-ítéletre

  135-151

  Solymosi-Szekeres Bernadett

  Prugberger Tamás

  Megtekintések száma:

  163

  A tanulmány első részében a szerzők a munkával összefüggő szerződéses jogviszonyoknál két fő formát különböztetnek meg: a hagyományosat és az elektronikus platform útján létrejövőt. A munka ugyan lehet kötött (függő) vagy kötetlenebb jellegű, mégis mindkettőnél munkajogviszony áll fenn. Az előbbi esetben tipikus, míg az utóbbinál atipikus munkaviszonyról van szó. Ha a tartósan megrendelő/megbízó foglalkoztató-jellegűvé válik, és a tőle való függőség még lazább, a foglalkoztatás tartós vállalkozási/megbízássá válhat, ami azonban tartalmilag különbözik az eseti jellegű vállalkozási és megbízási jogviszonytól. A tanulmány második részében egy elektronikus platform közvetítő közreműködésével történő ételkihordási futártevékenységi perben hozott ítéletet elemeznek a szerzők, amelyben a Kúria akként foglalt állást – felülbírálva az ítélőtábla minősítését –, hogy a futárszolgálatot teljesítő vállalkozási/megbízotti jogviszonyban, nem pedig munkajogviszonyban állt. A szerzők szerint ugyanakkor az ítélőtábla álláspontja is elfogadható, hiszen az lehetőséget adna a formális vállalkozásból eredő függő önfoglalkoztatássá történő minősítésre.