Keresés

Keresési eredmények

• Örökkévaló identitás? Lehetséges kapcsolat az alkotmányos identitás és az örökkévalósági klauzulák között

  9-25

  Szakály Zsuzsa

  Tribl Norbert

  Megtekintések száma:

  412

  Jelen tanulmány elméleti megalapozása egy olyan kutatásnak, amelyben az uniós tagállamok alkotmánybíróságainak gyakorlatát az összehasonlító elemzés módszerével kívánjuk vizsgálni a fenti kérdések vonatkozásában. E célból kérdőívet küldtünk az Európai Unió összes tagállamába a legfőbb alkotmányértelmező szervnek (ahol létezik ilyen). Vizsgálódásunk során különösen azon uniós tagállamokra koncentráltunk, amelyek alkotmányaikban explicit örökkévalósági klauzulát alkalmaznak. A jelen tanulmányban bemutatott feltevéseinket a beérkezett válaszok alapján a jövőben kívánjuk értékelni, igazolni. A tagállami alkotmányértelmezők gyakorlatának elemzését tehát a későbbiek során végezzük el, e tanulmányban csak néhány határozatra térünk ki a szükséges mértékig. Jelen írásunk célja tehát, hogy elméleti szempontból vizsgálja meg a két koncepciót: elsőként az alkotmányos identitás, majd az örökkévalósági klauzula fogalmát. A két fogalmat a fennálló kapcsolat szempontjából szükséges mértékig önállóan elemezzük, majd áttérünk a fogalmak közötti feltételezett kapcsolatra.

• A magyar lakosság jogismerete az elmúlt fél évszázadban és ma – Összehasonlító elemzés Kulcsár Kálmán 1965-ös empirikus kutatása alapján

  11-28

  Gajduschek György

  Fekete Balázs

  Megtekintések száma:

  199

  "A jog nem tudása nem mentesít a jogkövetkezményei alól”. ez az alapelv nélkülözhetetlen a modern jog működéséhez, a jogszabályok érvényesítéséhez. Ellenkező esetben bárki, jórészt kontrollálhatatlanul hivatkozhatna arra, hogy nem ismerte az adott szabályt, így azt rajta számon kérni sem lehet, ez pedig a jogrendszer összeomlásához vezetne. Ez az érv a jogrendszer egységét szem előtt tartó normatív megközelítés részeként teljesen magától értetődő.

  Másfelől azonban mégiscsak releváns kérdés, hogy milyen mértékben ismerik az állampolgárok azokat a szabályokat, amelyeket követniük kellene. Ami ugyanis normatív oldalról, illetve az írott jogra koncentráló jogtudomány oldaláról szükséges és elfogadható alapelv, az deskriptív oldalról, a társadalmi folyamatok és az azt vizsgáló társadalomtudományok (szociológia, antropológia stb.), de még a racionális gondolkodás, vagy egyszerűen csak a józan ész felől szemlélve is: abszurdum. Aki nem ismer egy szabályt, az nyilvánvalóan nem is követheti azt. Gyakorlati szempontból ez a felismerés indokolja a jogismeret kutatását szerte a világban, így Magyarországon is.

• A köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek adatainak közzététele Németországban és Magyagyarországon: hasonlóságok és különbségek

  83-101

  De Negri Laura

  Megtekintések száma:

  48

  A cikk összehasonlító jelleggel elemzi, hogy Németországban, illetve Magyarországon miként valósul meg a köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek adatainak közzététele. Vizsgálat tárgyát képezi továbbá, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás transzparenciája miként egyeztethető össze a piaci működéssel és az üzleti titkok megóvásával. A cikk különös figyelmet szentel azon kérdés megválaszolásának, hogy a közérdekű adatigénylés és az üzleti titok milyen viszonyban állnak egymással, illetve, hogy amennyiben üzleti titok sérelmének veszélye áll fenn, megtagadható-e az adatok nyilvánosságra hozatala. Tekintettel arra, hogy a közérdekű adatok közzététele és azok megismerhetősége az információszabadsággal elválaszthatatlan viszonyban áll, az elemzés tárgyát képező országok információszabadságról szóló törvényei is bemutatásra kerülnek. A cikk rávilágít a német jogrendszer példaértékű megoldásaira, végezetül pedig összehasonlító jelleggel kitér a két jogrendszer szabályozási koncepcióiban fellelhető hasonlóságokra és különbségekre.