Search

Search Results

• Constitutional Foundations of EU Membership in Hungary Before and After the new Fundamental Law

  29-47

  Flóra Fazekas

  Views:

  186

  The paper examines the Hungarian constitutional framework which determines the relationship between domestic and EU law. The constitutional foundations changed in 2011 when the new constitution, the Fundamental Law was adopted. The former 1989 Constitution contained in Article 2/A the so-called ’European clause’ adopted before EU accession, which was referred to as the main constitutional basis of Hungary’s EU membership by the Constitutional Court. The new Fundamental Law contains a seemingly similar ’European clause’ in Article E. The paper scrutinizes the question whether the former and the new clauses are truly similar and concludes that opposite to the Constitutional Court’s point of view the new European clause should be interpreted differently from the former, which might lead to a different, less Europe-friendly approach towards EU membership.

• Kelet és Nyugat között: Örményország és Szerbia az európai és eurázsiai integrációban

  96-106

  Daniel Haitas

  Flóra Fazekas(Translator)

  Views:

  336

  Kelet-Európában megfigyelhető, hogy egyes államok két jelentős regionális integrációs szervezettel is kapcsolatok kiépítésére törekednek: az Európai Unióval és az Eurázsiai Gazdasági Unióval. A két szervezet bizonyos értelemben egymás versenytársa, ugyanis mindkettő igyekszik saját szervezetét vonzóvá tenni az érintett államok számára. Vannak azonban olyan kelet-európai államok, amelyek elköteleződnek amellett, hogy az egyik szervezettel mélyebb együttműködést alakítsanak ki, ugyanakkor megpróbálják a másikkal is fenntartani, sőt akár szorosabbra fűzni kapcsolataikat. Jelen tanulmány célja, hogy ezeket a folyamatokat Örményország és Szerbia példáján mutassa be.

  Örményország teljes jogú tagként csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, ugyanakkor az Európai Unióval is kapcsolatokat épített ki: 2017-ben átfogó és megerősített partnerségi megállapodást kötöttek. Szerbia ezzel szemben az Európai Unió tagjelölt állama, amely már megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat is. Emellett azonban fenntartja szoros kapcsolatait az Eurázsiai Gazdasági Unióval olyannyira, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodásról folynak köztük a tárgyalások. Mindkét államra igaz tehát, hogy eredetileg egyértelműen elköteleződtek valamelyik regionális integrációs szervezet irányába, ugyanakkor a másik szervezettel is a kapcsolatok mélyítésére törekednek. Jelen tanulmány e kapcsolatok alakulását tekinti át, bemutatva az Eurázsiai Gazdasági Unió létrejöttét és intézményi sajátosságait is.