Search

Published After
Published Before

Search Results

  • A szociális munka törvénye – a szociális munka új korszaka Szlovákiában?
    Views:
    79

    A szlovák parlament július 9-én hagyta jóvá a szociális munka törvényét, amelyet néhány nappal később a Szlovák Köztársaság elnöke is aláírt. A jelen cikk célja bemutatni ezt a fontos törvényt, megemlíteni főbb területeit, felvázolni szükségességének hátterét, készítésének folyamatát. Szeretném hangsúlyozni, mennyire fontos ez a törvény a fejlődés, a szociális munkások státuszának és a szociális munka társadalmi megítélésének megváltoztatása szempontjából. Szlovákiában a szociális munka jelenlegi státusza egészen sajátos:

    • Nagyszámú, megfelelő végzettség nélküli „szociális munkás”
    • A szociális munka egyetemi oktatását 22 évvel ezelőtt indították újra, az első szociális munkások 18 évvel ezelőtt diplomáztak
    • Nagyszámú végzős szociális munkás (2012-ben 7500)  
    • A gyakorlatban dolgozó szociális munkások alacsony száma
    Ezen tények alapján a szociális munka törvénye meghatározza, kit nevezünk szociális munkásnak, szociális asszisztensnek és egyéb szakértőnek a szociális munka területén.
    A törvény egy másik fontos része a Szociális Munkások Kamarájának létrehozása. Ez egy szakmai egyesület, amely a szakma szociális munkások általi irányítását hivatott ellátni. Fő feladatai a következők:
    • Tagfelvétel és a szakemberek regisztrálása
    • Tanúsítványok specializációkról
    • Etikai és fegyelmi kérdések
    • Ingyenes tanácsadás
    • Jogvédelem
    A törvény harmadik része a posztgraduális képzés új rendszerét és a specializációt mint a szociális munka fejlesztésének szükséges részét mutatja be. A szociális munka törvény meghatározza mind a specializációkat oktató intézményeinek, mind pedig a jelentkezők akkreditációjának feltételeit. A szociális munka törvény ezen része hangsúlyozza a folyamatos továbbképzés és a szociális munka fejlesztése fenntarthatóságának fontosságát.
  • Kivonuló, zsugorodó vagy gondoskodó állam? A szociális törvény parlamenti vitájának elemzése a gondozási etika normatív szűrőjén keresztül
    Views:
    108

    The 2022 amendment of the Social Act codified the principle of self-care in a stricter form than before, stating that "Everyone is responsible for themselves." The original wording of the bill submitted to Parliament declared even more clearly and sharply that "The individual is primarily responsible for their own social security." Professional organizations dealing with social policy and social work, as well as the independent press and opposition parties, unequivocally interpreted the amendment as a withdrawal of the state, while the ruling party that submitted the bill primarily referred to the principle of subsidiarity. Meanwhile, in recent years, social policy and social professions have increasingly been pushed out of the official state terminology, being replaced by the term "care policy." This study attempts to identify and evaluate the normative framework of legislation (problem definition, declared values and ideologies, conceptions regarding state involvement and human nature) by analysing the parliamentary debate on the amendment. Additionally, the analysis pays special attention to uncovering the meanings of "care policy" used by legislators and "traditional" social policy as presented in opposition speeches. Therefore, as the method of analysis, I chose a normative document analysis method based on the ethical values of care and political-philosophical assumptions. The study consists of three parts. First, I summarize the values that define the ethics of care and introduce the document analysis method called Trace, then follows the analysis of the parliamentary debate on the law, and finally, the evaluation of the normative framework.

  • Gondolatok a szociális törvény módosításáról
    Views:
    292

    In November 2022, the Hungarian Parliament adopted the amendment to the Social Law. The amendment deals with the levels of responsibility of the social care system in a new approach, strengthening the role of the individual and relegating the state to the background. In this study, I present the antecedents of the amendment, the most important events related to its adoption, and the basic principles of the new approach in comparison with the basic principles of social work. I will cover the most important critical points that arise during practical application.

  • The importance of social rehabilitation as an effective tool for activation for the parent’s perspective
    Views:
    80

    If the situation arises when a child's proper upbringing and favourable development are at risk and parents cannot or are not able to solve this situation by themselves, the child is, according to act on social and legal protection of children, considered as endangered (Act No. 359/2009 Coll., on social and legal protection of children).
    It is not easy to determine the degree of risk and it is even harder to choose the suitable support service and involve parents, considering the degree of risk. A true professional makes the family realize that the problem solution is connected with responsibility and the quality care for children (Gjuričová, Š., Kubička, J., 2003).
    During the last five years, several new sorts of support services have been created in order to attempt to provide support tailored to the needs of the aforementioned families (Act. No. 108/2006 Coll., on social services).
    Social rehabilitation is an example of such auxiliary service. It emphasizes the bond between parents and children and brings out family ties in general (Act. No. 108/2006 Coll., on social services).
    The acceptance of social rehabilitation is very difficult for every family. With regard to psychology, families must deal with complicated stressful situations (Bob, P., Vymětal, J., 2005).
    Centre for children of South Bohemian region in Strakonice has been performing social and legal protection for children since 2006. The main target of the Centre for children is mutual communication with families, cooperation and rational problem solution. This would be barely possible without the participation of the family, or at least one of its members.
    Mutual cooperation, empathy, thoughtfulness, helpfulness, sympathy and patience are essential for social work. In order to solve problems efficiently, it is also convenient to know the viewpoint of the family in relation to the provided service. The opinion of the family can reveal many issues.
    Martin Karas is the director of the Centre for children, which focuses on active involvement of family in social rehabilitation. He highlights one of several problems - insufficient and unsystematic support of family from institutions in the process. Insufficient support may prevent children’s return to their biological family in time. In his studies he focuses on an important issue – the active participation of the family in problem solving.
    The aim of this article is to point out that active cooperation with family, especially the opinion of family, is an important criterion of the quality of the partnership. The article contains interviews with participants and former participants of social rehabilitation; several conclusions were made based on these interviews.

  • Milyen változást hozott az esetmenedzserek színre lépése? – A hatalom, az empowerment és a szolgáltatások minőségének kérdése egy terepkutatás tapasztalatai alapján
    Views:
    407

    A tanulmány a szerző által 2016–2017-ben lefolytatott kutatás során nyert tapasztalatokon alapul. A vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a 2016-os jogszabályi változás eredményeként kialakuló esetmenedzseri rendszer működésének sajátosságait, a jogszabályváltozás közvetlenül érzékelhető következményeit. Az esetmenedzserek konfliktusos helyzete és szerepe mellett láthatóvá vált a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok magára maradottsága, az értük dolgozó szakemberek helyzetének tisztázatlansága. A tanulmány két esetismertetéssel illusztrálja a gyermekjóléti rendszer sérülékenységét, a kliensek és a szakemberek kiszolgáltatottságát, a beavatkozások esetlegességét.

    A képessé tétel nem recept a társadalmi elnyomás és igazságtalanság, a hatalomnélküliség problémáira, de mint látásmód, eszköz és módszer lehetőséget biztosít önmagunkkal és másokkal egy demokratikusabb és bizalomteljesebb kapcsolat kialakítására, és mint ilyen, új utakat nyithat meg, új megoldások keresésére sarkallhat, miközben újra felfedezhetjük saját tudásunkat és közösségünk erejét, erőforrásait.” (Lakatos 2009)

    Tanulmányomban a 2016. januárban bevezetett gyermekvédelmi törvény módosítása eredményeként beléptetett esetmenedzserek szerepére, a gyermekjóléti szolgálatok munkájára irányuló kutatás részeredményeit ismertetem. A vizsgálatban azt kívántam feltárni, hogy az esetmenedzserek valóban segítik-e a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok szolgáltatásokhoz való hozzáférésének a hatékonyságát. Mindezek mellett – korábbi vizsgálataimhoz hasonlóan – újra arra irányítottam az adatfelvételt, hogy a szociális szakemberek (szociális munkások, szociálpedagógusok) milyen módszertani felkészültséggel végzik a munkájukat, döntéseik meghozatalában milyen szempontok érvényesülnek.

    Két esetleírás segítségével írok arról, hogy a szakemberek mennyire képesek a szociális munka egyik központi elvének tekintett empowerment céljához igazítani mindennapi tevékenységeiket: képesek-e a gyakran deprofesszionalizált keretek között a professzionális segítségnyújtásra, képesek-e a társadalmi távolságok csökkentésére, saját kognitív konstruktumaik felülírására? Mi a jellemző a gyermekjóléti szolgálatok munkájában: a bürokratikus, redukált tartalmú segítségnyújtás, mely kiszolgálja a fennálló hatalmi rendszert vagy a kliensek társadalmi integrációját támogató empatikus viszonyulás?

  • Mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek segítése - a BMSZKI gyakorlatának rövid bemutatása
    Views:
    204

    Persons living with mental disorders and homelessness belong to a particularly vulnerable client group. The stigma associated with mental illness reinforces the stigmatization of homelessness. If someone receives a psychiatric diagnosis, society treats it as a label and categorizes the person. Fear of being labeled undermines the motivation of people with mental disorders to seek help. A good example of this is the case of people living in homelessness and with mental disorders, who do not want to take on another stigma in addition to the stigma of homelessness and therefore do not use help or services in connection with their mental problems. Another difficulty is the problem of accessibility to services. The F3 report on the 2020 homeless data collection "After the criminal law - before the pandemic" Péter Győri's summary work Becoming homeless - services - perspectives shows that 29% of the respondents were receiving psychiatric treatment. The misconception that "homeless people are mentally ill, psychiatric patients" can be found in the work of Péter Győri (Győri, 2020). At the same time, we know that not all people with mental disorders appear in the care system, so there may be more than 29% of people who are affected by the problem. The Budapest Methodological Social Center and Institutions (BMSZKI) has developed a complex rehabilitation service for people living in homelessness and with mental disorders in cooperation with the Awakenings Foundation. The purpose of this paper is to present this practice.