Search

Search Results

• Gyorsjelentés munkahelyi veszélyekről és biztonságról a szociális munkában

  Views:

  78

  Workplace safety and risk are rarely mentioned in social work, so we researched the topic. We explored how workplace risks, client aggression and workplace bullying manifest themselves and who is affected by them, from a national and international perspective. Our survey was based on a questionnaire from the Association of Union of Social Professionals, which, from the responses, has shown a strong interest among those working in the profession. The responses showed that professionals are not prepared for dangerous situations that happen in all areas of social work. National and international research data and professional materials suggest that there is a responsibility on the part of the legislator, the profession, training, institutions, and professionals themselves to ensure a safe workplace and safe working conditions. Professional minimum standards are needed to increase safety in the workplace and in social work. International standards and national experiences can be used to develop this. A protocol of this type can provide a basis for training on the subject and for the development of further detailed, discipline-specific standards.

• A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata II.

  Views:

  148

  Preventive and intervention services in the early years of life are crucial for the development of the child, the strengthening of the family, and the future of society. A theoretical grounding of early childhood intervention and an overview of international trends and practices help to identify the points of policy intervention in Hungary and to define the directions for the development of the care system. Building on international experience, previous research and development results, the integration of the adaptable elements of coordinated, integrated service systems based on interdisciplinary teamwork into the Hungarian model will contribute to the development of a more efficient system. In this way, the problems of children with developmental differences, delayed development and at-risk will be detected and identified at an earlier age, and then they and their families could have access to appropriate, needs-based care and services in a timely manner.

• A hajléktalanság női arca

  Views:

  285

  This article aims to enrich knowledge about homeless women. As according to most research (although many argue that this can be caused by the methods used) there are more men than women in a situation of homelessness, most research focuses on men. After summarizing already existing evidence about homeless women in Hungary and abroad, the authors introduce their work. They analysed the case dossiers of fifty women sleeping in BMSZKI’s hostels for homeless people in Budapest. The description of basic demographics is followed by attributes special to women, like motherhood and keeping in touch with children (whether small children who are separated from them or grown ones) and romantic relationships. Data was recorded by social workers, and reflect their views, thoughts and the outcomes they esteem possible for the women. Results reflect the perceptions of the women and their support workers.

• Beszámoló az International Federation of Social Workers (IFSW) prágai küldöttgyűléséről és konferenciájáról

  Views:

  170

  Report on the annual delegate meeting and professional conference of the European region of the IFSW (International Federation of Social Workers) held in Prague in May 2023. The Hungarian Association of Social Workers (HASW) participated in the event with 4 people in person and online. The article summarizes the professional topics and proposals around which the conference was organized.

• Az egyénközpontú megközelítés története, módszertana, és alkalmazhatósága Magyarországon

  Views:

  68

  This article is about the history and methodology of person-centered planning related social work with people with disabilites. My goal is to present the underlying values and princples of the person-centered theory together with practice. I would like to give some example to the practice from international experiences and articles since we don’t use person-centered planning in Hungary (yet). Furthermore I analyze what kind of difficulties we have to consider when we think of using this method in our country, and if it would be possible to apply it during the course of deinstitualization.

• A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata I. - Néhány elméleti és módszertani összefüggés

  Views:

  432

  Preventive and intervention services in the early years of life are crucial for the development of the child, the strengthening of the family, and the future of society. A theoretical grounding of early childhood intervention and an overview of international trends and practices help to identify the points of policy intervention in Hungary and to define the directions for the development of the care system. Building on international experience, previous research and development results, the integration of the adaptable elements of coordinated, integrated service systems based on interdisciplinary teamwork into the Hungarian model will contribute to the development of a more efficient system. In this way, the problems of children with developmental differences, delayed development and at-risk will be detected and identified at an earlier age, and then they and their families could have access to appropriate, needs-based care and services in a timely manner.

• Professzionális és etikus IKT-használat a szociális munka gyakorlatában – a nemzetközi ajánlások áttekintése

  Views:

  173

  The article examines the use of information and communication technology in social work practice, from online counseling to community work and advocacy. I will discuss − according to professional organization’s policies, guidelines, standards and codes of ethics – what the requirements of a professional, value driven and ethical practice. I introduce the key areas of integration of ICT into social work practice, these are: ensure access (both practioners and clients), appropiate regulation and financing, the role of the higher and continuing education of establishing essential competencies, and the ethical questions and issues.

• A tágabb dimenziók hasznossága

  Views:

  74

  Recenzió A szociális munka gyakorlata és kutatása a 21. században – Válogatás a nemzetközi szakirodalomból című kötetéről Szerkesztette: Nárai Márta

• Az együttműködés a szociális munka egyik kulcsa és eszköze

  Views:

  936

  Starting out from the relevant international and Hungarian literature and current Hungarian social work practice this study examines the different aspects of cooperation. The reasoning for cooperation one of the main part of professional helping activity follows in context of the ideas and international definition of social work. The key elements viewed in a system represent the areas of interaction with so-called inter-model and cooperation is demonstrated as a key-competence for social worker. The qualitative aspects of cooperation are discussed: such as its dynamics, learn ability, map for development, community and interprofessional characters and finally the difficulties that may hinder cooperation.

• Az Észak-alföldi régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai

  Views:

  94

  In my study I attempted to give a thorough picture of the terminology of social economy, of the evolution of cooperatives in Hungary and of the current situation of social cooperatives both on a national and international level. I focused on the underlying causes of the success or failures of cooperatives. The topic continues to gain importance in the ever more intense economic competition of the present, which in turn results in rapid changes in social inequalities. Intense competition on the market causes increasingly rapid appearances of ever growing numbers of the disadvantaged who no longer possess the resources to break into the primary labour markets. Social cooperatives can be a powerful means to combat these inequalities and to support the integration of their members into the labour market and into wider society. My study aims to analyse the situation of social cooperatives registered in the Northern Great Plain Region of Hungary. I used national databases to focus on and analyse the social cooperatives of the region. My goal was to present the advantages and disadvantages of social cooperatives. To date, I have interviewed the heads of 33 social cooperatives. I processed the findings of my interviews through thematic analysis. I found that considering the low membership of the few available cooperatives within the region the above method would prove the most viable. As part of my work I also aimed to investigate the state of the infrastructure, as well as the leadership, social networks, marketing techniques, financial management, future plans, and the conditions surrounding the formation of each cooperative. My empirical research uncovered a growing dependency on projects and found that working under the local government can lead to violations of principles. On the other hand, cooperation with the local government proved to be beneficial considering the small size of owned capital. Sustainability of social cooperatives is further made more difficult by the negative connotation and biases that came to be attached to the term in the country.

• Szociális munka és hatalom. Széljegyzetek Krémer Balázs vitairatához

  Views:

  179

  In this writing, I will add notes to Balázs Krémer's discussion paper. In his paper, my colleague linked the identity crisis of the social work profession to the relationship of the profession to power. I agree with the findings of the discussion paper. With my remarks, I try to broaden the perspective of the discussion of the issue with recalling historical and international experiences, and on the other hand, I support the findings of the study by highlighting other facets of these findings.

• A befogadó otthonok szerepe és jellemzői a fővárosi gyermekvédelmi szakellátásban a 2014-től hatályos törvényi változások után

  Views:

  214

  A gyermekek intézményi elhelyezésének kiváltása napjaink egyik legsürgetőbb megoldásra váró feladata lett. A megvalósításhoz összeállított nemzetközi útmutatók a nagy intézmények fokozatos leépítésével párhuzamosan a közösségi és a családi alapú ellátások kiterjesztését szorgalmazzák. A folyamat részben hazánkat is elérte. A magyar törvénykezés azonban az intézményi elhelyezés kiváltásaként kevés kivételtől eltekintve kizárólag a családias alapú, azaz a befogadó szülői – nevelőszülő, helyettes szülő – elhelyezést kínálja fel lehetőségként. A gyermekvédelmi szakellátás meghatározó állomásai a befogadó otthonok. A törvényi változásokat látva felkeltette érdeklődésemet, hogy a gyermekvédelem intézménytelenítésének folyamatában a befogadó otthonok funkciói, szerepe, összetétele hogyan változik majd. Az alábbi tanulmányban a fővárosi szakellátás befogadó otthonait vizsgálom, statisztikai adatok és interjúk segítségével keresek választ a témával kapcsolatos kérdéseimre. Kulcsszavak: gyermekvédelem, befogadó otthon, intézménytelenítés, családi alapú ellátás, nevelőszülő, intézményi elhelyezés, szakellátás

• Merre tovább szociális munka? – Nemzetközi szeminárium

  Views:

  238

  Szerkesztette: Rácz Andrea és Hegyesi Gábor

• Az interprofesszionális (szociális) munka nemzetközi repertóriuma

  Views:

  34

  Az összeállításban az 1988−2014 között a témában angol nyelven kiadott/megjelent könyvek, cikkek, írások, tanulmányok, kiadványok szerepelnek.

• Szakmai életutak az ifjúsági munkában: Katona Mária

  László Tóbiás

  Views:

  174

  Ifjúsági munkások szakmai életútját bemutató interjúsorozatunk harmadik darabja Katona Máriával készült, aki Békéscsabán és Debrecenben dolgozott ifjúsági munkásként. Közművelődési diplomával lépett a szakmába 1980-ban. Első két munkahelyén KISZ-klubot vezetett, bár ő maga már a főiskolán kilépett a Kommunista Ifjúsági Szövetségből. A Kossuth Egyetem Közművelődési Titkárságán végzett munkájából már nem a művelődésszervezést, hanem a közösségek támogatását látja elsődlegesnek. Már első munkahelyén kapcsolatba lépett a közösségszervezők körével. Élete két szakaszában is formálója volt az ifjúságpolitikának. Előbb a rendszerváltást megelőző években, amikor a megyei tanács ifjúsági osztálya két munkatársa egyikeként részese volt az ifjúsággal kapcsolatos állami szerepek keresésének, megyei nemzetközi kapcsolatok megteremtésének. Másodszor pedig 2000–2013 között, amikor az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda vezetőjeként a Regionális Ifjúsági Tanács titkáraként is dolgozott, javaslattevői és megvalósítói feladatkörökkel. Mindkét esetben központi költségvetési forrás adott játékteret. Katona Máriának szerepe volt abban, hogy a régióban egyedi kezdeményezések is megvalósultak. Amikor 2013-ban felszámolták a regionális ifjúsági szolgáltató irodákat, a Nemzeti Művelődési Intézet megyei módszertani munkatársa lett. A segítő szakmák indulása idején tagja volt a humán szolgáltatások megteremtésén dolgozó körnek, de soha nem gondolta, hogy a szociális munkára cserélné az ifjúsági munkát.

• A szociális képzés nemzetközi repertóriuma

  Views:

  41

  Cikkek, írások, tanulmányok szakfolyóiratokból 2005−2014

• A szociális munka gyakorlati kutatása

  Views:

  1805

  A tanulmány a szociális munka kutatásának ma már egy nemzetközileg dinamikusan fejlődő irányzatát, a gyakorlati kutatást mutatja be. Szándéka az új szemléletű és szellemiségű gyakorlati kutatások lehetőségeinek felvázolása, diskurzusok kezdeményezése. Továbbá motiváló szándékkal hozzájárulni e kutatások kimunkálásához, megszervezéséhez és kivitelezéséhez mind a professzionális, mind a gyakorlatban dolgozó szociális munkás kutatók számára. A különböző kutatási paradigmák, az ún. gyakorlati fordulat, a tudomány és gyakorlat viszonyának érintése alapján áttekintésre kerülnek a szociális munka gyakorlati kutatásával összefüggő, a szakmai és kutatói körökben folyó párbeszédek, e kutatások ismertebb definíciói, céljai, lényegi jegyei, tárgyai, tipológiái, metodológiái és nemzetközi szerveződései.

• A szociális munkások szerepe egy új öko-szociális világ létrejöttének előmozdításában: A Szociális Munkások Nemzetközi Szövetségének Nyilatkozata, 2022. május

  Views:

  199

  -

• Válság – változás – válasz

  Views:

  65

  A LOSS nemzetközi kutatási együttműködés, amelyet 1993-ban bajor, olasz, finn, angol, amerikai, magyar egyetemek hoztak létre Münchenben. A kutatók évente-kétévente üléseznek felváltva a tagok valamelyikének országában, s előre kijelölt témát tárgyalnak meg (oktatásszervezés, projektek fenntarthatósága, migráció, függőségek stb.), a konferenciákkal elősegítve egymás empirikus vizsgálatait és egyetemi oktatói munkáját. A helyi szociális ellátórendszer (LOSS; Local Organisation of Social Services) többnyire a közösségi terekben fenntartott szociális ellátás szinonimájaként használatos fogalom, ebben a szektorban termelődnek újjá az egy-egy adott területen élő társadalom emberi erőforrásai. A LOSS a humánerőforrások termelésének és megóvásának szervezett intézményi és spontán társadalmi cselekvés elemeit − az oktatási, a képzési, a nevelési rendszerekkel kezdődően az egészségmegőrzés, az egészségügyi rendszereken át a közvetlen és közvetett szociális támogatási rendszerekig − magába foglalja, ezért az egyik legfontosabb társadalmi, gazdasági tényezőért felel: az emberért. A szociális ellátórendszer helyi szintjei különösen fontosak, mert az ember életútjában döntő első négy évben (családdal együtt) szinte kizárólag a helyi szociális ellátás intézményeivel, illetve a helyi társadalmi cselekvések hatásával találkozik. De szerencsés esetben egész gyermekkorát, döntően a LOSS rendszere determinálja (attól függően, milyen az intézményi penetráció). (Lásd a LOSS-modell ábráját.) A LOSS egy adott téregységben élő társadalmak tudásának újratermelését és közösségi oltalmának újra és újra felépülő rendszerét jelenti, amely nemzedékeken át, immunitást és rezisztenciát fejleszt az ott élő társadalmakban. Amennyiben a LOSS adekvátan működik, képessé teszi a helyi társadalmakat belső és külső krízisek elviselésére, átvészelésére, leküzdésére, végül a krízis pozitív oldalát megragadva a társadalom megújítására, azaz innovatív folyamatok beindítására is képes. Feltevésünk szerint azonban a LOSS hiánya vagy annak elégtelen működése nem védi meg a társadalmakat a válságoktól. A válságok ebben az esetben a helyi társadalmat, a közösséget szétzilálhatják, szélső esetben kivándorlását indíthatják meg (menekülés), vagy radikális társadalmi mozgalmak játékterévé tehetik (tiltakozás) (Hirchman alapján). Ellenben az erős LOSS a válságra hatékonyan tud válaszolni, illetve az erős LOSS eredményeként a társadalmak rezisztensebbek, gyorsabban reagálnak. Feltevésünk szerint az integrált társadalomban, amelyben az aktív korúak mind magasabb hányada beágyazott a munka világába (magas foglalkoztatás), és hatékonyan működik az oktatás és nevelés intézményrendszere (magas az iskolázottsági szint, alacsony az anómiaszint), képes arra, hogy válság esetén a szűkülő erőforrásokat beossza, új forrásokat feltárjon, a társadalom érték- és érdekrendszerét megóvja (Durcheim alapján). Az erős LOSS-t birtokló társadalom fenntartja a szolidaritást, megőrzi és gyarapítja a társadalom számára nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat, még akkor is, amikor azok pillanatnyilag nem kifizetődőek a helyi közösségben élő egyének számára. (A társadalom az egyének számára „meghitelezi” a hosszú távú befektetéseket – pl. oktatás –, amelyet a társadalom az új nemzedéktől visszakap – pl. adó. Az integrált társadalom nem csupán altruista, hanem inkább racionális, de még sem tisztán ésszerűség vezérli, miután morál, bizalom és fegyelem nélkül tartósan nem képes fennmaradni.) (Schumacher és Fukuyama nyomán.)

• A szociális munka új, 2014-es globális definíciója

  Views:

  479

  The paper introduces the Global Definition of Social Work as an important milestone of international discourse on social work. Outlines historical background of the Definition, inclusive the debates which characterised the development of the draft, and new features of the Definition accepted in 2014. The preliminary issue of the global definition is, whether there exists, or is possible to exist a universal social work. The paper introduces the main topics and point of views in the debates concerning the issue. It formulates the conclusion that the role of the Definition is not so much to describe the reality, nor to lay down the norms of social work, but should be understood as an accomplishment of global discourse of social workers. The task for Hungarian social workers is not to learn the Definition and to comply with the „norms”, but to develop their own discourses on issues represented in the Definition.