Keresés

Keresési eredmények

• A nyíregyházi középiskolás diákok iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos tapasztalatainak vizsgálata

  Markos Valéria

  Megtekintések száma:

  190

  Tanulmányomban a nyíregyházi középiskolás diákok iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos tapasztalatait vizsgálom kvantitatív módszerrel (N = 185). Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése kötelező az érettségit megszerezni kívánó középiskolás diákok számára. 2016-ban végzett az első olyan évfolyam, amely számára kötelező volt az iskolai közösségi szolgálat teljesítése az érettségi megszerzéséhez, így őket kérdeztem arról, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a közösségi szolgálattal kapcsolatban. Továbbá vizsgálom azt is, hogy van-e különbség a tapasztalatokban a középiskola típusa és a tanuló tanulmányi átlaga mentén. Elemzésemben kereszttábla-elemzést és varianciaanalízist végeztem az SPSS-program segítségével. Eredményeim szerint szignifikáns az összefüggés a diákok tapasztalatai és az iskolatípus között. Az iskola típusa jelentős mértékben befolyásolja a fiatalok iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos tapasztalatait (területválasztást, a területválasztás motivációját, hol teljesíti a közösségi szolgálatot, vannak-e felkészítő és feldolgozó órák). A tanulmányi átlag (a területválasztáson kívül) nem befolyásolja a tapasztalatokat.

• Szakmai életutak az ifjúsági munkában: Révész Györgyné Bárdos Veronika és Révész György

  Tóbiás László

  Megtekintések száma:

  254

  A Révész házaspár a falusi iskolák szaktanári munkája mellett az iskola és a település sok más ügyében is szolgáló pedagógusházaspárok típusának talán egyik utolsó megtestesítője. 1972-tól 34 éven át tanítottak a Pest megyei Gomba Községben, iskolai innovációkat is megvalósítva. Révész György 1974-től 25 éven át vezette az 4092. Dózsa György Úttörőcsapatot, a csapatvezetőségnek mindmáig, 52 éve, tagja. Bárdos Veronika formális szerep nélkül alkotója a történetnek. Különleges, hogy a csapat úttörővezetői 1974 óta önkéntesek, többségükben középiskolásként, fiatal felnőttként csatlakoztak, ők az ifik, akik évtizedekkel idősebben is így nevezik önmagukat. Amióta ifik végzik az úttörővezetői munka nagyját, a pedagógusok is önkéntesek, vagy nem vesznek részt a csapatban. A sok ifi gyermek- és ifjúsági szervezetté tette az úttörőcsapatot, aminek ráadásul érdekképviseleti funkciója is van. Révész György tevékenysége a rendszerváltás után terjedt ki az Úttörőszövetség országos szintjére, a mozgalompedagógiára, majd a mozgalomtörténetre. Dokumentumok rendszerezésében, megőrzésük megszervezésében és a gombai csapatban, annak táboraiban ma is aktív.

• A közösségi részvétel komplexitása: szakmai szempontok a közösség meghatározására és bevonására

  Garcia Martha Lucia

  Mizrahi Terry

  Korazim-Kőrösy Yossi

  Megtekintések száma:

  300

  Ez a tanulmány hat szakma – szociális munkások, jogászok, ápolók, orvosok, pszichológusok és népegészségügyi szakemberek – szempontjait hasonlítja össze egy prototipikus alacsony jövedelmű városi közösség egészségügyi és szociális körülményeinek javítása kapcsán. Azt vizsgálja, hogy miképpen határozza meg és kíséri figyelemmel a kutató csoport azt a folyamatot, amely a „közösség” részvételével keres megoldásokat az ebben a hipotetikus környezetben felmerülő problémákra, még úgy is, hogy e kérdés előzetesen nem szerepelt a kutatási tervekben.

  Az adatokból kirajzolódott a kutatók által kifejlesztett 5 komponensű – ki, miért, mikor, milyen módon és milyen szinten (angolul who, why, when, ways and what level)” –a W elnevezésű, úgynevezett “egyéni részvételi keret”. A közösség típusa, szintje és jelentésének összetettsége és sokrétűsége miatt kritikus kérdések felvetésére került sor a szakmák - közösség kapcsolatairól és a közösségfejlesztő szakemberek szerepéről. Végül is a közösségi részvételt bonyolult és transzformatív jellemzőkkel határozták meg. A közösségi szakembereknek az egyéni részvétel öt W-keretére irányuló figyelme a szakemberek és a közösség közötti pozitív együttműködés maximalizálását eredményezheti.