Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Válság – változás – válasz
    Megtekintések száma:
    96

    A LOSS nemzetközi kutatási együttműködés, amelyet 1993-ban bajor, olasz, finn, angol, amerikai, magyar egyetemek hoztak létre Münchenben. A kutatók évente-kétévente üléseznek felváltva a tagok valamelyikének országában, s előre kijelölt témát tárgyalnak meg (oktatásszervezés, projektek fenntarthatósága, migráció, függőségek stb.), a konferenciákkal elősegítve egymás empirikus vizsgálatait és egyetemi oktatói munkáját. A helyi szociális ellátórendszer (LOSS; Local Organisation of Social Services) többnyire a közösségi terekben fenntartott szociális ellátás szinonimájaként használatos fogalom, ebben a szektorban termelődnek újjá az egy-egy adott területen élő társadalom emberi erőforrásai. A LOSS a humánerőforrások termelésének és megóvásának szervezett intézményi és spontán társadalmi cselekvés elemeit − az oktatási, a képzési, a nevelési rendszerekkel kezdődően az egészségmegőrzés, az egészségügyi rendszereken át a közvetlen és közvetett szociális támogatási rendszerekig − magába foglalja, ezért az egyik legfontosabb társadalmi, gazdasági tényezőért felel: az emberért. A szociális ellátórendszer helyi szintjei különösen fontosak, mert az ember életútjában döntő első négy évben (családdal együtt) szinte kizárólag a helyi szociális ellátás intézményeivel, illetve a helyi társadalmi cselekvések hatásával találkozik. De szerencsés esetben egész gyermekkorát, döntően a LOSS rendszere determinálja (attól függően, milyen az intézményi penetráció). (Lásd a LOSS-modell ábráját.) A LOSS egy adott téregységben élő társadalmak tudásának újratermelését és közösségi oltalmának újra és újra felépülő rendszerét jelenti, amely nemzedékeken át, immunitást és rezisztenciát fejleszt az ott élő társadalmakban. Amennyiben a LOSS adekvátan működik, képessé teszi a helyi társadalmakat belső és külső krízisek elviselésére, átvészelésére, leküzdésére, végül a krízis pozitív oldalát megragadva a társadalom megújítására, azaz innovatív folyamatok beindítására is képes. Feltevésünk szerint azonban a LOSS hiánya vagy annak elégtelen működése nem védi meg a társadalmakat a válságoktól. A válságok ebben az esetben a helyi társadalmat, a közösséget szétzilálhatják, szélső esetben kivándorlását indíthatják meg (menekülés), vagy radikális társadalmi mozgalmak játékterévé tehetik (tiltakozás) (Hirchman alapján). Ellenben az erős LOSS a válságra hatékonyan tud válaszolni, illetve az erős LOSS eredményeként a társadalmak rezisztensebbek, gyorsabban reagálnak. Feltevésünk szerint az integrált társadalomban, amelyben az aktív korúak mind magasabb hányada beágyazott a munka világába (magas foglalkoztatás), és hatékonyan működik az oktatás és nevelés intézményrendszere (magas az iskolázottsági szint, alacsony az anómiaszint), képes arra, hogy válság esetén a szűkülő erőforrásokat beossza, új forrásokat feltárjon, a társadalom érték- és érdekrendszerét megóvja (Durcheim alapján). Az erős LOSS-t birtokló társadalom fenntartja a szolidaritást, megőrzi és gyarapítja a társadalom számára nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat, még akkor is, amikor azok pillanatnyilag nem kifizetődőek a helyi közösségben élő egyének számára. (A társadalom az egyének számára „meghitelezi” a hosszú távú befektetéseket – pl. oktatás –, amelyet a társadalom az új nemzedéktől visszakap – pl. adó. Az integrált társadalom nem csupán altruista, hanem inkább racionális, de még sem tisztán ésszerűség vezérli, miután morál, bizalom és fegyelem nélkül tartósan nem képes fennmaradni.) (Schumacher és Fukuyama nyomán.)

  • Párbeszéd a romok között – reformgondolatok a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról
    Megtekintések száma:
    541

    A cikk témája a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások aktuális helyzete, az ellátórendszer problématérképe a lehetséges, illetve szükséges intézkedések köre. A szerző a szociális területen 9 problématerületet határoz meg, ezen belül további jelenségeket azonosít. Ezekre alapozva 20 olyan intézkedést jelöl meg, melyek a szociális ellátórendszer válságjelenségeinek elhárításához, illetve a terület fejlődéséhez szükségesek.

  • Gondolatok a szociális törvény módosításáról
    Megtekintések száma:
    313

    2022 novemberében fogadta el a magyar Országgyűlés a Szociális törvény módosítását. A módosítás egy új megközelítésben foglalkozik a szociális ellátórendszer felelősségi szintjeivel, megerősítve az egyén szerepét és háttérbe tolva az államét. Jelen tanulmányban bemutatom a módosítás előzményeit, az elfogadással kapcsolatos fontosabb eseményeket, az új szemlélet alapelveit a szociális munka alapelveivel összehasonlításban. Kitérek a legfontosabb kritikus pontokra, melyek a gyakorlati alkalmazás során felmerülnek.

  • A szociális intézmények szolgáltatási/ellátási nehézségei, belső megoldási mechanizmusai és szükségletei – egy szakmatámogatási- és fejlesztési problématérkép alapvonalai
    Megtekintések száma:
    607

    A tanulmány fókuszpontjában az áll, hogy a szociális intézmények milyen aktuális szolgáltatási/ellátási nehézségekkel és kihívásokkal szembesülnek mindennapi működésük során, ezekre miként tudnak saját belső erőforrásaik, mechanizmusaik és kapacitásaik mellett adott pillanatban reagálni, illetve milyen konkrét, kézzelfogható szükségletek és igények fogalmazódnak meg a módszertani szakmai támogatás, a szakmafejlesztés lehetséges irányai, formái és beavatkozásai szempontjából. Összesen 24 általános, és 55 specifikus probléma lett beazonosítva és felmérve. A feltárt eredmények egy szakmatámogatási- és fejlesztési problématérkép kidolgozását alapozzák meg. Az ezen elemzési célokat szolgáló empirikus vizsgálat alapját 2022 novemberében és decemberében, két vármegye (Győr-Moson-Sopron és Veszprém) szociális szolgáltatási helyein készített, online, szakmai célcsoport által kitöltött kérdőíves felmérés adatbázisa jelenti. Összesen 201 darab elemezhető személyi kérdőív alkotja a mintát, amely 166 szociális szolgáltatási helyet reprezentál a vizsgált két térségben. Három markáns alapprobléma egyértelműen kiemelkedik súlyossága, jelentősége szempontjából a felmért tényezők komplex halmazából. A szociális ellátórendszer legnagyobb problémája egyértelműen az alacsony bérekkel összefüggő komplex kihívás. A működési nehézségek rangsorának második elemét az adminisztrációs terhek jelentik, a harmadik kulcstényező pedig a munkatársak pszichés-mentális leterheltsége.

  • Az egyházi térnyerés dilemmái a szociális ágazatban
    Megtekintések száma:
    1041

    A közszolgáltatói szektorban zajló egyházi térnyerés az elmúlt tíz évben különösen felerősödött. A fenntartói szerkezetváltás számos problémát és dilemmát vet fel, melyekről szakmai keretek között (nyíltan) ritkán esik szó. Az egyházak térhódítása nem organikusan jött létre, hanem kormányzati intézkedések következménye. Ebben első sorban ideológiai, nem pedig szakmai tényezők játszanak szerepet, ez több területen megkérdőjelezhető szakmai irányba viszik el az ellátórendszert. A tanulmány a szociális ellátórendszer kialakulásának történelmi hátteréről, a hazai ellátórendszer finanszírozásának fenntartó típusától függő eltéréséről, a szolgáltatási szektor egyházaknak kedvező átalakításáról és az egyházi fenntartás szakmai és etikai dilemmáiról szól.

  • A szakmai kultúra és az intézményi kultúra, valamint az intézményi és társadalmi környezet szerepe a szociális munkában
    Megtekintések száma:
    224

    A szerző tanulmányában, egy rendszerszemléletű megközelítésben áttekintést nyújt a hazai szociális munka helyzetéről, elemezve a szakmai és intézményi kultúra, valamint az intézményi és társadalmi környezet szerepét ennek alakulásában.
    Elemzésében kiemeli, hogy a képzések során formálódó szakmai kultúra és a szociális ellátórendszer mindennapi gyakorlatát meghatározó intézményi kultúra között gyakran jelentős távolság tapasztalható. Ennek okait elemezve kiemeli a képzések elszakadását a gyakorlatot képviselő intézményektől, valamint a szociális munkának mint professziónak bizonytalan megítélését és elégtelen szakmai érdekérvényesítését. Ez különösen megnehezíti az intézményközi együttműködést és egy korszerű interprofesszionális gyakorlat kialakítását. Fontosnak tartja a szociális szakma társadalmi megítélésének és elfogadásának erősítését és a szociális munka szakmai pozícióinak védelmét. A tanulmány végén kísérletet tesz arra, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a szociális munka hazai helyzetét javító teendőkről.

  • Felsőfokú szociális képzések Magyarországon
    Megtekintések száma:
    386

    Kedves Olvasó!
    Az összegző tanulmány az ÁROP-1.2.22-2013-2013-0001 azonosító számú „A jelenlegi szociális ellátórendszer folyamatainak átalakításához szükséges módszertanok kidolgozása” című projekt keretében készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága részére. A főhatóság felkérése három képzési területre vonatkozott: 1. szociális szakképzés, 2. felsőfokú szociális képzések, 3. szociális továbbképzés, alap- és szakvizsgarendszer. Mindhárom témában 2015 áprilisa és szeptembere között egy-egy munkacsoport vizsgálódott, és azok alapján készítette el tanulmányát.

  • Beszámoló az International Federation of Social Workers (IFSW) prágai küldöttgyűléséről és konferenciájáról
    Megtekintések száma:
    229

    Beszámoló az IFSW (International Federation of Social Workers / Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége) Európa régiójának 2023. májusában Prágában megrendezett éves küldöttgyűléséről és szakmai konferenciájáról. A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME) 4 fővel vett részt az eseményen jelenléti és online formában. A cikk összefoglalja azokat a szakmai témákat, felvetéseket, melyek köré a konferencia szerveződött.

  • Jövőkép – értelmi sérült emberek perspektívái a család szemszögéből
    Megtekintések száma:
    624

    A Magyarországon élő értelmi fogyatékos emberek intézményi léte, főként a gyermekkor és az időskor közötti intézményi űr számos kérdést vet fel az érintett családok életében. A felnőttkori elhelyezés kérdésessége, a lehetőségek szűkössége és az ebből fakadó bizonytalan jövőkép több mint negyvenezer embert érint az országban. A kutatás során a Debrecenben és környékén élő értelmi sérült gyermeket nevelő családok perspektíváit és a jövőhöz kapcsolódó stratégiáit vizsgáltuk, félig strukturált interjúkat alkalmazva. A húsz, különböző fogyatékossági szinttel rendelkező gyermeket nevelő család felnőttkorral bekövetkező kétségeit a következő dimenziók vizsgálatán keresztül végeztük: általános információk; a múltban és jelenleg igénybe vett intézményi forma; a társadalom szerepe; az ellátórendszer értékelése; a felnőttkor alternatívái; jövőkép. Markánsan megmutatkoztak a jövő bizonytalanságából fakadó életvezetési és döntési stratégiák, melyek kiváltképp a jövőre vonatkozó kérdések tagadásával és kizárásával jellemezhetőek. A szülői igények és a rendelkezésre álló lehetőségek közötti konszenzus hiánya, valamint a jövőre vonatkozó elképzelések végletessége mélyen gyökerező problémákat jelez.

  • Nők lakhatási válságban
    Megtekintések száma:
    194

    Recenziónkban Dés Fanni és Pósfai Zsuzsanna Nők és lakhatás: A nők speciális szükségleteire válaszoló lakhatási megoldások című kiadványát vesszük górcső alá. A kiadvány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lakhatási válság Magyarországon milyen formában hat a nőkre és milyen intézkedések nyújthatnak megoldást. Összefoglaljuk a kiadvány legfontosabb mondanivalóit, illetve rávilágítunk arra, milyen további területeken lehet e munkát tovább vinni. A kiadvány három fő értéke véleményünk szerint az alábbiak. Egyrészt a lakhatás összekapcsolása a nőket érő elnyomással, ezáltal ugyanis a kezelendő lakhatási válságot annak társadalmi-gazdasági kontextusában tudják vizsgálni. Másrészt a kvalitatív módszertani megközelítésen keresztül a szerzők megismertetik a válság emberi oldalát, illetve a női kiszolgáltatottság formáit. Harmadrészt az intézmények, önkormányzatok számára nyújtott szakmai útmutatás segíti a lakhatási válság nőkre gyakorolt hatásainak orvoslását.