Search

Search Results

• Párbeszéd a romok között – reformgondolatok a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról

  Views:

  506

  The topic of the article is status in the present of the Hungarian personal care social services, the problem map of the care system and the range of possible and necessary measures. The author identifies nine problem areas in the social field, within he identifies further phenomena. Based on these, he identifies twenty measures, that are necessary to prevent the crises of the social welfare system and to development of the area.

• Válság – változás – válasz

  Views:

  75

  A LOSS nemzetközi kutatási együttműködés, amelyet 1993-ban bajor, olasz, finn, angol, amerikai, magyar egyetemek hoztak létre Münchenben. A kutatók évente-kétévente üléseznek felváltva a tagok valamelyikének országában, s előre kijelölt témát tárgyalnak meg (oktatásszervezés, projektek fenntarthatósága, migráció, függőségek stb.), a konferenciákkal elősegítve egymás empirikus vizsgálatait és egyetemi oktatói munkáját. A helyi szociális ellátórendszer (LOSS; Local Organisation of Social Services) többnyire a közösségi terekben fenntartott szociális ellátás szinonimájaként használatos fogalom, ebben a szektorban termelődnek újjá az egy-egy adott területen élő társadalom emberi erőforrásai. A LOSS a humánerőforrások termelésének és megóvásának szervezett intézményi és spontán társadalmi cselekvés elemeit − az oktatási, a képzési, a nevelési rendszerekkel kezdődően az egészségmegőrzés, az egészségügyi rendszereken át a közvetlen és közvetett szociális támogatási rendszerekig − magába foglalja, ezért az egyik legfontosabb társadalmi, gazdasági tényezőért felel: az emberért. A szociális ellátórendszer helyi szintjei különösen fontosak, mert az ember életútjában döntő első négy évben (családdal együtt) szinte kizárólag a helyi szociális ellátás intézményeivel, illetve a helyi társadalmi cselekvések hatásával találkozik. De szerencsés esetben egész gyermekkorát, döntően a LOSS rendszere determinálja (attól függően, milyen az intézményi penetráció). (Lásd a LOSS-modell ábráját.) A LOSS egy adott téregységben élő társadalmak tudásának újratermelését és közösségi oltalmának újra és újra felépülő rendszerét jelenti, amely nemzedékeken át, immunitást és rezisztenciát fejleszt az ott élő társadalmakban. Amennyiben a LOSS adekvátan működik, képessé teszi a helyi társadalmakat belső és külső krízisek elviselésére, átvészelésére, leküzdésére, végül a krízis pozitív oldalát megragadva a társadalom megújítására, azaz innovatív folyamatok beindítására is képes. Feltevésünk szerint azonban a LOSS hiánya vagy annak elégtelen működése nem védi meg a társadalmakat a válságoktól. A válságok ebben az esetben a helyi társadalmat, a közösséget szétzilálhatják, szélső esetben kivándorlását indíthatják meg (menekülés), vagy radikális társadalmi mozgalmak játékterévé tehetik (tiltakozás) (Hirchman alapján). Ellenben az erős LOSS a válságra hatékonyan tud válaszolni, illetve az erős LOSS eredményeként a társadalmak rezisztensebbek, gyorsabban reagálnak. Feltevésünk szerint az integrált társadalomban, amelyben az aktív korúak mind magasabb hányada beágyazott a munka világába (magas foglalkoztatás), és hatékonyan működik az oktatás és nevelés intézményrendszere (magas az iskolázottsági szint, alacsony az anómiaszint), képes arra, hogy válság esetén a szűkülő erőforrásokat beossza, új forrásokat feltárjon, a társadalom érték- és érdekrendszerét megóvja (Durcheim alapján). Az erős LOSS-t birtokló társadalom fenntartja a szolidaritást, megőrzi és gyarapítja a társadalom számára nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat, még akkor is, amikor azok pillanatnyilag nem kifizetődőek a helyi közösségben élő egyének számára. (A társadalom az egyének számára „meghitelezi” a hosszú távú befektetéseket – pl. oktatás –, amelyet a társadalom az új nemzedéktől visszakap – pl. adó. Az integrált társadalom nem csupán altruista, hanem inkább racionális, de még sem tisztán ésszerűség vezérli, miután morál, bizalom és fegyelem nélkül tartósan nem képes fennmaradni.) (Schumacher és Fukuyama nyomán.)

• Gondolatok a szociális törvény módosításáról

  Views:

  106

  In November 2022, the Hungarian Parliament adopted the amendment to the Social Law. The amendment deals with the levels of responsibility of the social care system in a new approach, strengthening the role of the individual and relegating the state to the background. In this study, I present the antecedents of the amendment, the most important events related to its adoption, and the basic principles of the new approach in comparison with the basic principles of social work. I will cover the most important critical points that arise during practical application.

• A szociális intézmények szolgáltatási/ellátási nehézségei, belső megoldási mechanizmusai és szükségletei – egy szakmatámogatási- és fejlesztési problématérkép alapvonalai

  Views:

  477

  The focus of the study is on the current difficulties and challenges that social care institutions face in their daily operations, how they can respond to them within their internal resources, mechanisms and capacities, and what concrete, tangible needs and demands emerge in terms of possible directions, forms and interventions for external professional support and development. The findings provide the basis for developing a map of general and specific problems. The empirical study for these analytical purposes is based on a database of online questionnaires completed by a group of experts in social care institutions in two counties (Győr-Moson-Sopron and Veszprém) in November and December 2022. 201 analysable personal questionnaires are included in the sample, representing 166 social care service sites in the study area. Three main problems stand out in terms of their importance among the factors analysed. The main problem of the social care system is the complex challenge of low wages. Administrative burdens rank second in the rating of operational difficulties, and the third key factor is the psycho-mental condition of the workforce.

• Az egyházi térnyerés dilemmái a szociális ágazatban

  Views:

  955

  The ecclesiastical takeover of the public services sector has been particularly strong over the last ten years. This change in the structure of the public sector raises several problems and dilemmas which are rarely discussed (openly) in professional circles. The expansion of churches has not come about organically but is the result of government measures. It is primarily ideological rather than professional factors that are at play, and in many areas, this is leading the care system in a questionable professional direction. This paper discusses the historical background to the emergence of the social care system, the differences in the way the domestic care system is funded depending on the type of provider, the pro-church restructuring of the service sector and the professional and ethical dilemmas of church-based service delivery.

• A szakmai kultúra és az intézményi kultúra, valamint az intézményi és társadalmi környezet szerepe a szociális munkában

  Lajos Szabó

  Views:

  192

  A szerző tanulmányában, egy rendszerszemléletű megközelítésben áttekintést nyújt a hazai szociális munka helyzetéről, elemezve a szakmai és intézményi kultúra, valamint az intézményi és társadalmi környezet szerepét ennek alakulásában.
  Elemzésében kiemeli, hogy a képzések során formálódó szakmai kultúra és a szociális ellátórendszer mindennapi gyakorlatát meghatározó intézményi kultúra között gyakran jelentős távolság tapasztalható. Ennek okait elemezve kiemeli a képzések elszakadását a gyakorlatot képviselő intézményektől, valamint a szociális munkának mint professziónak bizonytalan megítélését és elégtelen szakmai érdekérvényesítését. Ez különösen megnehezíti az intézményközi együttműködést és egy korszerű interprofesszionális gyakorlat kialakítását. Fontosnak tartja a szociális szakma társadalmi megítélésének és elfogadásának erősítését és a szociális munka szakmai pozícióinak védelmét. A tanulmány végén kísérletet tesz arra, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a szociális munka hazai helyzetét javító teendőkről.

• Beszámoló az International Federation of Social Workers (IFSW) prágai küldöttgyűléséről és konferenciájáról

  Views:

  200

  Report on the annual delegate meeting and professional conference of the European region of the IFSW (International Federation of Social Workers) held in Prague in May 2023. The Hungarian Association of Social Workers (HASW) participated in the event with 4 people in person and online. The article summarizes the professional topics and proposals around which the conference was organized.

• Felsőfokú szociális képzések Magyarországon

  Views:

  321

  Kedves Olvasó!
  Az összegző tanulmány az ÁROP-1.2.22-2013-2013-0001 azonosító számú „A jelenlegi szociális ellátórendszer folyamatainak átalakításához szükséges módszertanok kidolgozása” című projekt keretében készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága részére. A főhatóság felkérése három képzési területre vonatkozott: 1. szociális szakképzés, 2. felsőfokú szociális képzések, 3. szociális továbbképzés, alap- és szakvizsgarendszer. Mindhárom témában 2015 áprilisa és szeptembere között egy-egy munkacsoport vizsgálódott, és azok alapján készítette el tanulmányát.

• Jövőkép – értelmi sérült emberek perspektívái a család szemszögéből

  Views:

  608

  A Magyarországon élő értelmi fogyatékos emberek intézményi léte, főként a gyermekkor és az időskor közötti intézményi űr számos kérdést vet fel az érintett családok életében. A felnőttkori elhelyezés kérdésessége, a lehetőségek szűkössége és az ebből fakadó bizonytalan jövőkép több mint negyvenezer embert érint az országban. A kutatás során a Debrecenben és környékén élő értelmi sérült gyermeket nevelő családok perspektíváit és a jövőhöz kapcsolódó stratégiáit vizsgáltuk, félig strukturált interjúkat alkalmazva. A húsz, különböző fogyatékossági szinttel rendelkező gyermeket nevelő család felnőttkorral bekövetkező kétségeit a következő dimenziók vizsgálatán keresztül végeztük: általános információk; a múltban és jelenleg igénybe vett intézményi forma; a társadalom szerepe; az ellátórendszer értékelése; a felnőttkor alternatívái; jövőkép. Markánsan megmutatkoztak a jövő bizonytalanságából fakadó életvezetési és döntési stratégiák, melyek kiváltképp a jövőre vonatkozó kérdések tagadásával és kizárásával jellemezhetőek. A szülői igények és a rendelkezésre álló lehetőségek közötti konszenzus hiánya, valamint a jövőre vonatkozó elképzelések végletessége mélyen gyökerező problémákat jelez.

• Nők lakhatási válságban

  Views:

  179

  This review takes a closer look at the Women and housing: Housing solutions responding to the special needs of women study written by Fanni Dés and Zsuzsanna Pósfai. The authors ask how the housing crisis in Hungary affects women and what solutions can mitigate these effects. In the review, we summarize this study and discuss additional research areas worth analyzing. We identify the three most important contributions of the study. First, the authors connect the housing crisis with the oppression of women and by doing so, they can address the housing crisis within its social and economic context. Second, due to their qualitative methodology, the authors throw light upon the human face of the housing crisis and the vulnerability of women in it. Finally, by providing a guide to institutions and local governments, the study helps mitigate the effects of the housing crisis on women.