Keresés

Keresési eredmények

• A közösségi részvétel komplexitása: szakmai szempontok a közösség meghatározására és bevonására

  Garcia Martha Lucia

  Mizrahi Terry

  Korazim-Kőrösy Yossi

  Megtekintések száma:

  208

  Ez a tanulmány hat szakma – szociális munkások, jogászok, ápolók, orvosok, pszichológusok és népegészségügyi szakemberek – szempontjait hasonlítja össze egy prototipikus alacsony jövedelmű városi közösség egészségügyi és szociális körülményeinek javítása kapcsán. Azt vizsgálja, hogy miképpen határozza meg és kíséri figyelemmel a kutató csoport azt a folyamatot, amely a „közösség” részvételével keres megoldásokat az ebben a hipotetikus környezetben felmerülő problémákra, még úgy is, hogy e kérdés előzetesen nem szerepelt a kutatási tervekben.

  Az adatokból kirajzolódott a kutatók által kifejlesztett 5 komponensű – ki, miért, mikor, milyen módon és milyen szinten (angolul who, why, when, ways and what level)” –a W elnevezésű, úgynevezett “egyéni részvételi keret”. A közösség típusa, szintje és jelentésének összetettsége és sokrétűsége miatt kritikus kérdések felvetésére került sor a szakmák - közösség kapcsolatairól és a közösségfejlesztő szakemberek szerepéről. Végül is a közösségi részvételt bonyolult és transzformatív jellemzőkkel határozták meg. A közösségi szakembereknek az egyéni részvétel öt W-keretére irányuló figyelme a szakemberek és a közösség közötti pozitív együttműködés maximalizálását eredményezheti.

• A fiatalok szabadidő eltöltési szokásaihoz alkalmazkodó ifjúsági közösségi tér – a hang out másik oldala

  Csatári Emese

  Megtekintések száma:

  1442

  A hazai ifjúsággal foglalkozó kutatások alapján egy passzív, rekreatív, mediatizált, digitális közegben zajló, céltalan ́szabadidő-eltöltési szokásokkal rendelkező csoport képe tárul elénk. Sok fiatal tölti az idejét gyakorlatilag semmittevéssel mind hétköznap, mind hétvégén, és ez közéleti aktivitásukra is rányomja a bélyegét. Személyes tapasztalataink megerősítik, hogy a felnőttek által szabályozott terekben kevés időt töltenek, jobban kedvelik azokat a szabad idős tereket, ahol felügyelet nélkül tölthetik el idejüket. Felmerül a kérdés: létrehozhatunk-e olyan, a fiatalok által szívesen látogatott közösségi teret úgy, hogy közben biztonságos, tanulásra inspiráló, társadalmi részvételre ösztönző közeget teremtünk.

  A tanulmányban célom bemutatni a fiatalok szabad idős és közösségi tér használati szokásaihoz leginkább illő módszertant elérésükhöz, bevonásukhoz. Ehhez röviden ismertetem az ifjúsági munka és az ifjúsági részvétel fogalmát, bemutatok egy működő írországi példát, majd összefoglalom a hang out módszer lényegi elemeit, gyakorlati tapasztalataim és a szakirodalom segítségével megpróbálom alátámasztani az ajánlott megoldásokat.