Keresés

Keresési eredmények

• Az együttműködő iskolai szociális munkás

  Budai István

  Megtekintések száma:

  1029

  A tanulmány multidimenzionális megközelítésben vizsgálja meg és elemzi a hazai iskolai szociális munka legfontosabb kérdéseit. Érinti az újrabevezetés körülményeit, foglalkozik az iskolai szociális munkás szakmaiságával, kompetenciáival, főbb szolgáltatásaival. Különös hangsúlyt kap az együttműködés képessége, továbbá a szakmaközi együttműködés lényege, feltételei, előnyei és nehézségei.[1]

  [1] A tanulmány a ’szakmaközi’ és az annak megfelelő ’interprofesszionális’ fogalmat egyenrangúan használja.

• Szociális csoportmunka módszerének alkalmazása a gyermekek szociális kompetenciáinak fejlesztésében

  Nyilas Edina

  Megtekintések száma:

  346

  Az esettanulmányban általános iskolás korú gyermekek körében megvalósított szocializációs csoportfoglalkozás gyakorlati tapasztalatai olvashatóak: a tervezési folyamat sarkalatos pontjainak bemutatásától kezdődően, a megvalósításon keresztül a csoportmunka elemzéséig. A tanulmány megírásának célja, hogy a preferált esetmunkával szemben felhívja a figyelmet a szociális csoportmunka, mint módszer alkalmazásának lehetőségére, fontosságára és hatékonyságára.

• A szociális szakemberek digitális technológia és közösségi média használata

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  659

  A tanulmányban a szociális szakemberek digitális technológia és közösségi média használatát vizsgáló kutatás eredményei kerülnek bemutatásra. A kutatás kvantitatív módszerrel zajlott, 337 fő töltötte ki az online kérdőívet. Vizsgáltam a szociális szakemberek attitűdjeit és igényeit, informatikai jártasságát, digitális műveltségét, a közösségi média használat jellemzőit, különös tekintettel a kliensekkel való online kapcsolatra és a tudatos médiahasználatra. Az eredmények szerint a szociális szakemberek attitűdjei pozitívak a technológia használattal kapcsolatban. A kliensekkel való online kapcsolattartás igen elterjedt, azonban a válaszadók szerint az intézmények többségében erre vonatkozóan nincs semmilyen ajánlás vagy szabályozás. Informatikai, digitális kompetencia fejlesztő képzésen 10-ből 7 válaszadó soha nem vett részt és a legtöbben úgy látják, hogy tanulmányaik során sem kaptak megfelelő felkészítést az infokommunikációs technológiák használatára vonatkozóan. Igényük lenne új eszközök és programok beszerzésének támogatására, valamint útmutatókra, ajánlásokra a segítők technológia és közösségi média használatára vonatkozóan. A tanulmány a kutatási eredmények összefoglalásával és fejlesztési javaslatok megfogalmazásával zárul.

• A szerkezetváltó gimnáziumok hozzáadott tanulmányi értékének vizsgálata a családitőke-elmélet fogalmi keretei közt

  Kiss Júlia

  Megtekintések száma:

  437

  A szerkezetváltó gimnáziumok a magyar oktatási rendszer ellentmondásos intézményei. Az oktatásszociológiában két fő álláspont alakult ki megítélésükre: az egyik szerint a program tehetséggondozó jelleggel a jövő intellektuális elitjének korai fejlesztését végzi; a másik szerint családi háttér alapján szelektál, így mélyíti az egyenlőtlenségeket. Dolgozatomban ez utóbbi álláspontot hipotézisként használva vizsgáltam a szerkezetváltó program és a családi tőke összefüggéseit. Feltételezéseim a PISA felmérés 2015-ös hullámának adatain teszteltem. Az eredmények alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a szerkezetváltó programok tanulmányi előnye nem választható el a családi tőkétől: a családi tőke komponensei külön-külön és együttesen is meghatározzák annak esélyét, hogy ki kerül felvételre, illetve a programban mennyire lesz sikeres.

• A serdülőkori X60-84 BNO-kódok és ami mögöttük áll: Ellátási hiányok a segítők szemszögéből

  Jonkl Marianna

  Megtekintések száma:

  213

  Mi áll a BNO-kódok mögött? Írásom fókuszában azok az önsértő magatartások különböző formáival érintett serdülők állnak, akik sokszor az egészségügyi és szociális ellátórendszerek között hánykolódva keresik a kiutat, valamint azok a szakemberek, akik gyakran kompetenciahatáraikon túllépve kompenzálják az ellátási hiányokat, és azok esetlegességeit. A kódok világán túl kerestem a válaszokat arra, hol jutnak segítséghez azok a fiatalok, akik vagy nem is kerülnek a szakemberek látókörébe, vagy a kórházi tartózkodásukat követően további támogatást igényelnének; illetve, hogy ebben az első körben az egészségügyet érintő problémában miben ragadható meg a szociális munka szerepe.

• Irénke útja - Esettanulmány

  Bereczné Türk Emese

  Megtekintések száma:

  320

  Az esettanulmány Irénke történetének feldolgozása. Irénkének nem volt harmonikus kapcsolata az édesanyjával, s a jobb élet reményében belemenekült egy rossz házasságba. Két fiúgyermeke született, de férje életmódja, állandó bántalmazásai miatt innen is menekülni kényszerült. Felelősségteljes anyaként a családfenntartó szerepet is vállalva, nehéz helyzeteket oldott meg, hogy talpon maradjon. Életét azonban így is gyakran érezte kilátástalannak. Depressziós lett, öngyilkossági hajlama felerősödött.

  Tenni akarása révén vállalt munkát egy megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs célú foglalkoztatását biztosító szervezetnél, ahol a munka mellett egy önismereti, motivációs tréningen is részt vett. Talán nem véletlenül. Irénke késve kezdte a tréninget, mert összeomlása miatt pszichiátrián kezelték. Amikor végre bekapcsolódott a munkába, csak kötelességből tette. Megtört, szótlan, érdektelen ember volt. Ekkor figyelt fel rá a szociális munkás és a csoporttagok, akik egyben munkatársak is voltak, s nem hagyták magára nehéz élethelyzetében. Irénke olyasmit tapasztalt, amit csak kevésszer élete során: meghallgatták, megértették. Egyre aktívabb tagja lett a csoportnak, s a kötelesség helyébe szeretet lépett. Jól érezte magát, sőt biztonságban, és lassan megnyílt. Így derült fény a háttérproblémára, ami minden gyötrelem kiindulópontja volt. A szociális munkás, aki eddig is segítette, meghallgatta, nem hagyta magára, noha a probléma megoldása már túlmutatott az erején, főként a lehetőségein, megfogta Irénke kezét, és tudta, hogy nem szabad elengednie, mert akkor végleg a mélybe zuhan. Szakember kollégái segítségét kérte. Válságteam alakult, és akciótervet dolgoztak ki. Számba vettek minden lehetőséget, s a kliens érdekeit és akaratát szem előtt tartva következetesen végigvitték azt.

  A változásmenedzselés folyamata nemcsak a közös változtatási javaslatokat, hanem a kliens reakcióit, aktív közreműködését is bemutatja. Ezáltal Irénke felismerte a változás fontosságát, képessé vált a változás gyakorlati megvalósítására is, mely elősegítette a kliens képessé tevését arra, hogy a saját viselkedését és életét irányítani tudja.

  Az esettanulmány bemutatja az egészségügyi szociális munka alkalmazási területeit, az egészségügyi szociális munkás szerepét, mind szélesebb körű lehetőségeit a problémák feltárásában és megoldásában, mely az egészségügyi és szociális problémák kezelésére irányul. Az esettanulmány nemcsak arra világít rá, hogy a kliens, Irénke megváltozott egészségi állapota és szociális helyzete között milyen összefüggések ismerhetőek fel, és az ebből kialakult problémák megoldásához milyen szociális munkamódszereket és eszközöket alkalmaztak, hanem a tanulmány bemutatja azokat az akadályokat, amelyek nehezítették, vagy éppen megkönnyítették a közös munkát.