Keresés

Keresési eredmények

• Elöljáróban

  Szoboszlai Katalin

  Megtekintések száma:

  391

  A Párbeszéd szociális munka folyóirat aktuális száma megemlékezéssel kezdődik. Hegyesi Gábor halála mindannyiunkat megrendített. Gábort a szakmában sokan ismerték egyetemi oktatóként, kollégaként, civil szervezetek képviselőjeként szociális ügyek szolgálatában. Gazdag életpályájának és szellemi örökségének egy szelete megtalálható a folyóiratunkban. Számos tanulmányt publikált nálunk, és egyik főszerkesztője volt a „Tudományos gondolkodás és kutatás a szociális munkában I-II”. köteteknek, amelyek megjelenési felülete ugyanúgy a folyóiratunk.

• Felkészülés és képzéshasznosulás a segítő szakmákban: Összehasonlító tanulmány

  Albert-Lőrincz Csanád

  Emese Belényi

  Megtekintések száma:

  339

  A tanulmány célja a szociális munka alapszakos hallgatók munkaerőpiacon való elhelyezkedésének a helyzetfelmérése, a szociális munka BA típusú alapképzések fejlesztésének érdekében. A kutatás kvantitatív adatokon, 196 végzett hallgató kérdőívre kapott válaszán alapszik. Az adatgyűjtésre három intézményben került sor: a romániai Partium Keresztény Egyetemen, a magyarországi Pécsi Tudományegyetemen és a szintén magyarországi Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán. Az eredmények szerint a legtöbb szakember önmagát jól felkészültnek tartja, viszont a szakmai kihívások leküzdésében néhány ismeret és készség tekintetében hiányosságaik vannak, mint például az idegen nyelv ismerete, pénzügyi ismeretek, projektmenedzsment, pályázatírás, kutatásmódszertan és a társadalmi folyamatok megértése. Az adatok arra világítottak rá, hogy az egyetemi képzésnek nagyobb hangsúlyt kellene fektetni ezekre a területekre. A szakemberek többsége bár elégedett az egyetemi képzéssel, de jelentős a közepes értékelést adók részaránya is. Megállapítást nyert, hogy az egyetemi évek alatt szerzett ismeretek és tudás kapcsolata a munkahelyi elégedettséggel nem áll szignifikáns kapcsolatban, bizonyos ismeretek és készségek utólag pótolhatók.

• Szakmaközi együttműködés a szociális szolgáltatásokban - gyakorlat és kutatás összefüggéseiben

  Budai István

  Puli Edit

  Megtekintések száma:

  860

  A tanulmány a hazai tudományos és szakmai életben hiányt pótló módon arra keresi a választ, hogy a szociális (illetve egészségügyi) szakemberek miként vélekednek a szakmaközi (interprofesszionális) együttműködés lényegéről, valóságáról, milyen tevékenységeket tekintenek annak, vagyis milyen lehetőségeit használják a gyakorlatban, milyen módokon végzik ezeket a tevékenységeket, és milyen mérhető eredményei vannak ezeknek a tevékenységeknek. A különböző módszerekkel és több szinten felvett interjúk lehetőséget adtak arra, hogy az együttműködésekről való szakmai gondolkodást mélyebb összefüggésekbe ágyazzuk, a jelen helyzetből okulva pedig jövőirányú fejlesztési lehetőségeket is vázoljunk.

• Kutatások a hazai szociális munka problématerületein

  Haász Sándor

  Megtekintések száma:

  308

  Recenzió
  B. Erdős Márta (főszerk.); Talyigás Katalin (főszerk.); Budai István (szerk.); Fábián Gergely (szerk.); Hegyesi Gábor (szerk.); Héderné Berta Edina (szerk.); Kozma Judit (szerk.); Szöllősi Gábor (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata. 7. kötet: Tudományos gondolkodás és kutatás a szociális munkában II. Budapest, Magyarország: MTA Szociológiai Tudományos Bizottság Szociális Munka Albizottság (2021), 397 p. ISBN 978-963-8302-55-7

• A szociális vezetők értékei: Értékek, jellemzők, tulajdonságok – a szociális szolgáltatásokban dolgozó intézményvezetők választásai alapján

  Nyitrai Imre

  Megtekintések száma:

  576

  A Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképző Tudásközpontjában folyó szakmai, oktatói tevékenység keretei között a szociális szolgáltatások szervezeti és vezetői kérdéseivel foglalkozó munka adta a hátteret a bemutatott kutatáshoz. A kutatás leírása során bemutatásra kerül, hogy a jelenlegi vezetők hogyan gondolkodnak az optimálisan működő szociális rendszerről, amely során rögzítésre kerülnek a megfogalmazottan vágyott működési keretek, jellemzők és tulajdonságok. A szociális vezetők értékválasztásai tükrében elemzési kísérletet teszünk a rendszer hazai működési jellemzőire, a vezetőképzésben hallgatóként résztvevő intézményvezetők által megfogalmazott kritikai észrevételek segítségével. A bemutatott elméleti keretek értelmezési mezőt kínálnak a szociális szolgáltatási területen tevékenykedő vezetők jelenlegi helyzetének és jövőképének bemutatására. Társkutatások és előzmények nélkül a tanulmány először tesz javaslatot a hazai ellátásokban vezetőként dolgozók közös fogalmi és értékkereteinek bemutatására. A kutatási eredmények értelmezésének érdekében korábbi, más szolgáltatási területen végzett felmérések értékei és megállapításai szolgálnak segítségül, amelyek a szociális terület sajátosságai miatt csak korlátozott lehetőséget jelentenek az innovációs utak rögzítésére. Ehhez kapcsolódóan a „jó szociális vezető” tulajdonságai is leírásra kerülnek egy szabad választásos kérdés kapcsán adott értékek bemutatásával.

• Kulcspontok a külföldön dolgozó prostituáltak kapcsolataiban

  Szoboszlai Katalin

  Hüse Lajos

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  993

  A Svájcban utcai prostituáltként dolgozó magyar nők körében végzett vizsgálatban nagyrészt fiatalabb, aktív korú nőket értünk el, akik munkavállalóként, legálisan tevékenykedtek. Az adatgyűjtéshez az ISEL-teszt (Cohen és Hoberman 1983) általunk módosított verzióját alkalmaztuk, a 20 itemet tartalmazó tesztet, amelyet kutatásunkban utcai munka ISEL-tesztnek nevezünk, és a szociometrikus adatok ábrázolását és elemzését szolgáló társas térmátrixot.
  A prostituált lét mozgatórugójaként alapvetően a megélhetést találtuk, mint a választás alapját, ugyanakkor a kiszolgáltatottság, sőt a kizsákmányoltság a minta egy részénél konkrétan tetten érhető volt, más esetekben a kutatás adataiból volt kikövetkeztethető. A kiszolgáltatottság mértéke külföldön nagyobbnak mutatkozott, mint a megkérdezettek hazai környezetében. A szociometrikus adatok alapján a prostituáltak társas kapcsolataiban négy csoportot írtunk le, melyek eltérően befolyásolják az alanyok kiszolgáltatottságát. Ezek: a vér szerinti család és barátok; a férj/élettárs családja; a prostitúció haszonélvezői; szociális és hatósági szakemberek.
  Az utcai munka ISEL-teszt, valamint a teszt szociometrikus eredményeinek ábrázolására és elemzésére szolgáló mátrix alkalmas arra, hogy az utcai szociális munkás szakemberek és önkéntesek a problémafeltárást a kapcsolati háló felhasználásával valósítsák meg, valamint arra, hogy az utcai munka ISEL-teszt alkalmazásával részletes információkat gyűjtsenek a célcsoportról a szociális munkához.

• Recenzió

  Gergye Eszter

  Megtekintések száma:

  142

  Boros Julianna (2017): Egyéni utak, társadalmi helyzetek Cigány/roma felnőttek életútja egy kvalitatív kutatás eredményeinek tükrében című könyvről

• Hajléktalan nők biztonsága koedukált intézményekben

  Fehér Boróka

  Lengyel Lea

  Megtekintések száma:

  274

  Tanulmányunkban a hajléktalan nők biztonságának témáját járjuk körbe. Bár a hajléktalan emberek biztonságának kérdését több hazai kutatás érinti, azok jellemzően nem vizsgálják külön a nők tapasztalatait. A nemzetközi és hazai szakirodalmak ismertetése mellett bemutatunk három felmérést, melyet a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei felhasználói között végeztünk. Elsőként bemutatjuk a hajléktalan nők korábbi tapasztalataival kapcsolatos, a szociális munka dokumentációjának másodelemzésével nyert adatainkat, majd az intézmények szolgáltatásait igénybe vevő nők körében végzett kérdőíves Szükségletfelmérés vonatkozó eredményeit, végül pedig az Ügyfélelégedettségi felmérés biztonsággal kapcsolatos válaszait elemezzük. Ezekről több szervezet munkatársaival egyeztettünk, s visszajelzéseiket, észrevételeiket is beépítettük a konklúziók közé. Mindezek a változtatási és fejlesztési javaslatok, jó gyakorlatok nemcsak a hajléktalanellátó szervezetek számára lehetnek fontosak, hanem minden olyan szociális intézménynek, mely nőket (is) támogat.

• Demens időseket gondozó családtagok és szakemberek kölcsönös szerepviszonyulásai

  Gaálné Szabó Edith

  Megtekintések száma:

  497

  A tanulmány demenciával élő idősek esetében vizsgálja azt, hogy időben miként változik a velük informális, illetve formális kapcsolatban álló gondozók hálózata, és hogy adott időpontban miként alakulnak a gondozásban részt vevők közötti kapcsolatok. Az írás elméleti kiindulópontja szerint az egyént az életpályája (közelebbről idős kora) során a gondozók hálózata („konvoja”) veszi körül, és a gondozók az interakcióik során formálják saját, illetve a másik fél gondozói szerepét. Az elvégzett empirikus kutatás a demens idősek családtagjainak, illetve hivatásos gondozóinak körében kvalitatív interjú módszerével vizsgálta a közöttük létrejött munkamegosztás történetét, a munkamegosztás alakulására ható emlékezetesebb interakciókat, valamint a gondozói szerepekre vonatkozó felfogásukat.

• A szociális munka etika oktatása

  Ternay Andrea

  Megtekintések száma:

  528

  Hogyan jelenik meg az etika oktatása a szociális munkás képzésben és ez mennyire elegendő? Erre a kérdésfeltevésre épül ez az írás. Dolgozatomban a témát igyekeztem több oldalról megközelíteni. Egyrészt kérdőíveket készítettem különböző szociális munkás képzésekben résztvevő alapszakos diákokkal. Másrészt interjúkat készítettem diákokkal, pályakezdőkkel, illetve a képzésekben résztvevő oktatókkal. Végül átnéztem a különböző képzések tanterveit, olyan tantárgyakat keresve, amelyek a nevéből kiderülne, hogy kifejezetten a szociális munka etika vonatkozásait tartalmazza.
  Hogy miért is olyan fontos ez a téma? Azért, mert a szociális munka egy emberjogi szakma, ami nem csak arra törekszik, hogy a társadalom az emberi jogokat tiszteletben tartsa, hanem ezeknek a jogoknak a megfelelő érvényesítésére és megvalósítására is törekszik. Sőt az is feladata, hogy alakítsa és védje az alapvető emberi jogokat. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a szociális munkások ismerik az Etikai Kódexet és a szakmai értékeket, amik a szakmai kompetencia alapvető részei.
  A kutatás alapján arra jutottam, hogy bár van valamiféle szaketika oktatás az egyetemeken és főiskolákon, ez mégsem elegendő, mert vannak – még ha nem is olyan sokan, mint azt gondoltam –, akik nem ismerik pontosan az Etikai Kódexet, nem hallottak az Etikai Kollégiumról, nem tudják hova fordulhatnak nehézség esetén, nem biztosak abban mi etikus, és nem feltétlenül ismerik fel a dilemmákat.

• „Túl szép, hogy igaz legyen” Az LMBTQ közösség nemzetközi és hazai elfogadottságának vizsgálata

  Antal László

  Rudas Klaudia Katalin

  Vida László

  Megtekintések száma:

  747

  A tanulmányunkban az LMBTQ közösség hazai és nemzetközi elfogadottságát különböző dimenziók mentén vizsgáltuk hibrid módszert alkalmazva. A kvantitatív adatelemzés módszerével az European Social Survey longitudinális adatait felhasználva vizsgáltuk a magyar LMBTQ elfogadottságot nemzetközi kontextusban. A fókuszcsoportos kvalitatív vizsgálat során debreceni egyetemisták körében vizsgáltuk az egyetemisták attitűdjeit, elfogadási hajlandóságukat és véleményeiket. A 2020-as magyar survey eredmények azt mutatják, hogy az idősebbek, alapfokú végzettségűek, jobboldaliak, vallásosak körében alacsonyabb az LMBTQ emberek elfogadottsága. 2016-hoz és 2018-hoz képest toleránsabb lett a magyar társadalom a melegellenes közhangulat ellenére is, ami megfelel a nemzetközi tendenciáknak. A 2022-es fókuszcsoportos kutatás eredményei is alátámasztották az ESS által megfogalmazott tendenciákat. Az elfogadást befolyásolja a magyarországi politikai és jogi környezet, illetve az ezen hatások által megkreált médiareprezentáció. Ezen makro tényezőkön túl fontos szerepet játszanak a család, az oktatási intézmény és a vallás, mint mikro tényezők. Mindezek hatást gyakorolnak az elfogadásra és konzerválhatják az előítéleteket és a sztereotípiákat az LMBTQ közösség irányába.

• Párkapcsolati elégedettség segítő hivatású szakemberek körében: értékek, elvárások és kihívások a hallgatók szemszögéből

  Ipolyi Dóra

  Megtekintések száma:

  74

  Jelen tanulmány célja a segítő hivatásra készülő hallgatók párkapcsolati elégedettségének, támogatási preferenciáinak és párválasztási attitűdjeinek vizsgálata, különös tekintettel a szakmai identitás és a magánélet közötti egyensúly dinamikájára. A kutatás során 138 hallgató töltötte ki a kérdőívet, amely a demográfiai adatokat, párkapcsolati státuszt és preferenciákat vizsgálta. Az eredmények szerint a hallgatók legfontosabb párkapcsolati preferenciái közé tartozik a megbízhatóság, a közös jövőkép és a támogató szerepvállalás; a válaszadók többsége olyan partnert keres, aki érzelmi és gyakorlati szinten is hozzájárul a kapcsolat stabilitásához. A vizsgált mintában a párkapcsolati elégedettség összességében magasnak bizonyult: a szeretet, az igények kielégülése és a kapcsolat minősége több mint 80%-ban kapott pozitív értékelést, miközben a kapcsolati megbánás alacsony arányban jelent meg. A szexuális elégedettség és a problémák jelenléte nagyobb szórást mutatott, ami a kapcsolati működés sokféleségére utal. A hallgatók preferenciarendszere az érzelmi biztonságra, az őszinte kommunikációra és a közös értékalapú gondolkodásra épül, amely jól tükrözi a segítő szakmák empatikus és emberközpontú attitűdjét. A tanulmány hozzájárul a párkapcsolati dinamikák megértéséhez a segítő szakmák perspektívájából.