Keresés

Keresési eredmények

• Utak. Útkeresés. Útmutatás? : mediációs gyakorlat a szociális alapszolgáltatásban

  Pilinszki Attila

  Bulyáki Tünde

  Ráczné Németh Teodóra

  Goldmann Róbert

  Megtekintések száma:

  887

  A tanulmány célja a családsegítő- és gyermekjóléti alapszolgáltatás keretében működő mediációs szolgáltatások szervezése során megfogalmazódó dilemmák és kihívások felvázolása. A kutatás során 62 mediátort kérdeztünk meg fókuszcsoportos módszerrel, összesen hat csoportban. A vizsgálatban résztvevő szakemberek többsége kettő vagy több szakmai szerepben van az intézményben, a leggyakoribb feladatkörök a mediátori szerep mellett az esetmenedzser, a családsegítő és a vezető, melyek között többen szerepkonfliktust élnek meg. A semlegességet és pártatlanságot sokan említették a mediátor jellemzőiként, azonban a gyakorlat során megjelenő „effektív” mediációs stílus ezt akadályozhatja. A magas színvonalú szolgáltatás érdekében javasoljuk a mediációs tevékenységet folytató kollegák szakmai szerepeinek redukálását, valamint a mediátorok szakmai támogatásának megszervezését helyi, de inkább regionális szinten.

• Jövőkép – értelmi sérült emberek perspektívái a család szemszögéből

  Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  817

  A Magyarországon élő értelmi fogyatékos emberek intézményi léte, főként a gyermekkor és az időskor közötti intézményi űr számos kérdést vet fel az érintett családok életében. A felnőttkori elhelyezés kérdésessége, a lehetőségek szűkössége és az ebből fakadó bizonytalan jövőkép több mint negyvenezer embert érint az országban. A kutatás során a Debrecenben és környékén élő értelmi sérült gyermeket nevelő családok perspektíváit és a jövőhöz kapcsolódó stratégiáit vizsgáltuk, félig strukturált interjúkat alkalmazva. A húsz, különböző fogyatékossági szinttel rendelkező gyermeket nevelő család felnőttkorral bekövetkező kétségeit a következő dimenziók vizsgálatán keresztül végeztük: általános információk; a múltban és jelenleg igénybe vett intézményi forma; a társadalom szerepe; az ellátórendszer értékelése; a felnőttkor alternatívái; jövőkép. Markánsan megmutatkoztak a jövő bizonytalanságából fakadó életvezetési és döntési stratégiák, melyek kiváltképp a jövőre vonatkozó kérdések tagadásával és kizárásával jellemezhetőek. A szülői igények és a rendelkezésre álló lehetőségek közötti konszenzus hiánya, valamint a jövőre vonatkozó elképzelések végletessége mélyen gyökerező problémákat jelez.

• A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült felnőttek jövőkép vizsgálata

  Haász Sándor

  Viczina Andrea

  Megtekintések száma:

  1213

  A gyermek a jövő kulcsa, így a gyermekvédelem alapvető társadalmi kérdés. Szakellátásban felnőni, majd onnan kilépve önálló életet kezdeni hatalmas előrelépés a fiatal felnőttek számára. Életkezdési esélyeik, a minimális állami dotációk és támogató kapcsolati hálók hiányában kezdetlegesek. Korunk hősei és valódi áldozatok, akik szakhatósági intézkedések csapdájában vergődve, származási rendszereiktől és természetes erőforrásaiktól leválasztva élték életük nagy részét. A hazai gyermekvédelmi szakellátás bármennyire is próbál közelíteni a családias jelleg felé, nem tud mindenre kész válaszokat adni. Hiányoznak olyan megoldási stratégiák, sémák, amelyek segítenék a fiatal felnőttek életboldogulását. A kikerülő fiatalok önhibájukból vagy önhibájukon kívüli okok miatt, de nehezen képesek kontroll alatt tartani saját életüket. Jóval nagyobb kihívások árán lesznek képesek jól funkcionáló család alapítására. Keveset tudunk az állami gondoskodásból kikerültek iskolai karrierjéről, családalapításáról, munkavállalásáról, illetve arról, hogy hogyan készítette fel őket a rendszer az önálló életre. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy ezt a problémakört megvilágítva, empirikus képet adjon a nagybetűs életkilátásokról a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülést követően. Mindezt szigorúan az ő tapasztalataik rendszerezése által tesszük egy 2021 november és 2022 január között végzett kutatás tükrében.

• „Itt ezek a kis házikók az intézetet szimbolizálják” Történetek egy gyermekotthon lakóiról – a tetoválások tükrében

  Lőrincz Andrea

  Megtekintések száma:

  423

  2015-től folytatott önkéntes tevékenységem során számos állami gondoskodás alatt álló fiatallal találkoztam, akiknek köszönhetően kultúrájuk több elemét is megismerhettem. Jelenlegi és jövőbeli kutatómunkáim során ennek a kultúrának a sajátosságait szeretném részletesen feltárni és leírni. Tanulmányomban a bőrre festett képi kifejezésmódoknak, vagyis a tetoválásoknak szentelek kiemelt figyelmet. Ehhez a téma szakirodalmának feldolgozása és a több hónapon átívelő, rendszeres, dokumentált megfigyelések mellett 19 fiatalt és 6 egyéb kulcsadatközlőt kérdezek meg – elsősorban – strukturált interjúban.

  Mára a tetoválások széles körben elterjedtek, így azokat már nem tekinthetjük valamilyen deviáns magatartásforma megnyilvánulásának. Manapság a testmódosítás e formáját az önkifejezés egyik eszközeként tartja számon a szakirodalom. A gyermekotthonban látott tetoválások kapcsán felmerült bennem a kérdés: vajon ezek a testmódosítások az önkifejezést szolgálják? Vagy a frusztráció csökkentését, esetleg az időstrukturálást célozzák meg? A kutatásom során elsődleges célom, hogy a fiatalok tetováltatáshoz vezető motivációján és a tetoválások motívumkészletén keresztül bemutassam, hogy a bőrfelületeken megjelenő ábrák képesek térképként szolgálni a gyermekotthon világának megismeréséhez.

• Elöljáróban

  Szoboszlai Katalin

  Megtekintések száma:

  392

  A Párbeszéd szociális munka folyóirat aktuális száma megemlékezéssel kezdődik. Hegyesi Gábor halála mindannyiunkat megrendített. Gábort a szakmában sokan ismerték egyetemi oktatóként, kollégaként, civil szervezetek képviselőjeként szociális ügyek szolgálatában. Gazdag életpályájának és szellemi örökségének egy szelete megtalálható a folyóiratunkban. Számos tanulmányt publikált nálunk, és egyik főszerkesztője volt a „Tudományos gondolkodás és kutatás a szociális munkában I-II”. köteteknek, amelyek megjelenési felülete ugyanúgy a folyóiratunk.

• Felkészülés és képzéshasznosulás a segítő szakmákban: Összehasonlító tanulmány

  Albert-Lőrincz Csanád

  Emese Belényi

  Megtekintések száma:

  340

  A tanulmány célja a szociális munka alapszakos hallgatók munkaerőpiacon való elhelyezkedésének a helyzetfelmérése, a szociális munka BA típusú alapképzések fejlesztésének érdekében. A kutatás kvantitatív adatokon, 196 végzett hallgató kérdőívre kapott válaszán alapszik. Az adatgyűjtésre három intézményben került sor: a romániai Partium Keresztény Egyetemen, a magyarországi Pécsi Tudományegyetemen és a szintén magyarországi Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán. Az eredmények szerint a legtöbb szakember önmagát jól felkészültnek tartja, viszont a szakmai kihívások leküzdésében néhány ismeret és készség tekintetében hiányosságaik vannak, mint például az idegen nyelv ismerete, pénzügyi ismeretek, projektmenedzsment, pályázatírás, kutatásmódszertan és a társadalmi folyamatok megértése. Az adatok arra világítottak rá, hogy az egyetemi képzésnek nagyobb hangsúlyt kellene fektetni ezekre a területekre. A szakemberek többsége bár elégedett az egyetemi képzéssel, de jelentős a közepes értékelést adók részaránya is. Megállapítást nyert, hogy az egyetemi évek alatt szerzett ismeretek és tudás kapcsolata a munkahelyi elégedettséggel nem áll szignifikáns kapcsolatban, bizonyos ismeretek és készségek utólag pótolhatók.

• Szakmaközi együttműködés a szociális szolgáltatásokban - gyakorlat és kutatás összefüggéseiben

  Budai István

  Puli Edit

  Megtekintések száma:

  860

  A tanulmány a hazai tudományos és szakmai életben hiányt pótló módon arra keresi a választ, hogy a szociális (illetve egészségügyi) szakemberek miként vélekednek a szakmaközi (interprofesszionális) együttműködés lényegéről, valóságáról, milyen tevékenységeket tekintenek annak, vagyis milyen lehetőségeit használják a gyakorlatban, milyen módokon végzik ezeket a tevékenységeket, és milyen mérhető eredményei vannak ezeknek a tevékenységeknek. A különböző módszerekkel és több szinten felvett interjúk lehetőséget adtak arra, hogy az együttműködésekről való szakmai gondolkodást mélyebb összefüggésekbe ágyazzuk, a jelen helyzetből okulva pedig jövőirányú fejlesztési lehetőségeket is vázoljunk.

• Kutatások a hazai szociális munka problématerületein

  Haász Sándor

  Megtekintések száma:

  309

  Recenzió
  B. Erdős Márta (főszerk.); Talyigás Katalin (főszerk.); Budai István (szerk.); Fábián Gergely (szerk.); Hegyesi Gábor (szerk.); Héderné Berta Edina (szerk.); Kozma Judit (szerk.); Szöllősi Gábor (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata. 7. kötet: Tudományos gondolkodás és kutatás a szociális munkában II. Budapest, Magyarország: MTA Szociológiai Tudományos Bizottság Szociális Munka Albizottság (2021), 397 p. ISBN 978-963-8302-55-7

• A szociális vezetők értékei: Értékek, jellemzők, tulajdonságok – a szociális szolgáltatásokban dolgozó intézményvezetők választásai alapján

  Nyitrai Imre

  Megtekintések száma:

  577

  A Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképző Tudásközpontjában folyó szakmai, oktatói tevékenység keretei között a szociális szolgáltatások szervezeti és vezetői kérdéseivel foglalkozó munka adta a hátteret a bemutatott kutatáshoz. A kutatás leírása során bemutatásra kerül, hogy a jelenlegi vezetők hogyan gondolkodnak az optimálisan működő szociális rendszerről, amely során rögzítésre kerülnek a megfogalmazottan vágyott működési keretek, jellemzők és tulajdonságok. A szociális vezetők értékválasztásai tükrében elemzési kísérletet teszünk a rendszer hazai működési jellemzőire, a vezetőképzésben hallgatóként résztvevő intézményvezetők által megfogalmazott kritikai észrevételek segítségével. A bemutatott elméleti keretek értelmezési mezőt kínálnak a szociális szolgáltatási területen tevékenykedő vezetők jelenlegi helyzetének és jövőképének bemutatására. Társkutatások és előzmények nélkül a tanulmány először tesz javaslatot a hazai ellátásokban vezetőként dolgozók közös fogalmi és értékkereteinek bemutatására. A kutatási eredmények értelmezésének érdekében korábbi, más szolgáltatási területen végzett felmérések értékei és megállapításai szolgálnak segítségül, amelyek a szociális terület sajátosságai miatt csak korlátozott lehetőséget jelentenek az innovációs utak rögzítésére. Ehhez kapcsolódóan a „jó szociális vezető” tulajdonságai is leírásra kerülnek egy szabad választásos kérdés kapcsán adott értékek bemutatásával.

• Kulcspontok a külföldön dolgozó prostituáltak kapcsolataiban

  Szoboszlai Katalin

  Hüse Lajos

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  993

  A Svájcban utcai prostituáltként dolgozó magyar nők körében végzett vizsgálatban nagyrészt fiatalabb, aktív korú nőket értünk el, akik munkavállalóként, legálisan tevékenykedtek. Az adatgyűjtéshez az ISEL-teszt (Cohen és Hoberman 1983) általunk módosított verzióját alkalmaztuk, a 20 itemet tartalmazó tesztet, amelyet kutatásunkban utcai munka ISEL-tesztnek nevezünk, és a szociometrikus adatok ábrázolását és elemzését szolgáló társas térmátrixot.
  A prostituált lét mozgatórugójaként alapvetően a megélhetést találtuk, mint a választás alapját, ugyanakkor a kiszolgáltatottság, sőt a kizsákmányoltság a minta egy részénél konkrétan tetten érhető volt, más esetekben a kutatás adataiból volt kikövetkeztethető. A kiszolgáltatottság mértéke külföldön nagyobbnak mutatkozott, mint a megkérdezettek hazai környezetében. A szociometrikus adatok alapján a prostituáltak társas kapcsolataiban négy csoportot írtunk le, melyek eltérően befolyásolják az alanyok kiszolgáltatottságát. Ezek: a vér szerinti család és barátok; a férj/élettárs családja; a prostitúció haszonélvezői; szociális és hatósági szakemberek.
  Az utcai munka ISEL-teszt, valamint a teszt szociometrikus eredményeinek ábrázolására és elemzésére szolgáló mátrix alkalmas arra, hogy az utcai szociális munkás szakemberek és önkéntesek a problémafeltárást a kapcsolati háló felhasználásával valósítsák meg, valamint arra, hogy az utcai munka ISEL-teszt alkalmazásával részletes információkat gyűjtsenek a célcsoportról a szociális munkához.

• Recenzió

  Gergye Eszter

  Megtekintések száma:

  142

  Boros Julianna (2017): Egyéni utak, társadalmi helyzetek Cigány/roma felnőttek életútja egy kvalitatív kutatás eredményeinek tükrében című könyvről

• Hajléktalan nők biztonsága koedukált intézményekben

  Fehér Boróka

  Lengyel Lea

  Megtekintések száma:

  278

  Tanulmányunkban a hajléktalan nők biztonságának témáját járjuk körbe. Bár a hajléktalan emberek biztonságának kérdését több hazai kutatás érinti, azok jellemzően nem vizsgálják külön a nők tapasztalatait. A nemzetközi és hazai szakirodalmak ismertetése mellett bemutatunk három felmérést, melyet a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei felhasználói között végeztünk. Elsőként bemutatjuk a hajléktalan nők korábbi tapasztalataival kapcsolatos, a szociális munka dokumentációjának másodelemzésével nyert adatainkat, majd az intézmények szolgáltatásait igénybe vevő nők körében végzett kérdőíves Szükségletfelmérés vonatkozó eredményeit, végül pedig az Ügyfélelégedettségi felmérés biztonsággal kapcsolatos válaszait elemezzük. Ezekről több szervezet munkatársaival egyeztettünk, s visszajelzéseiket, észrevételeiket is beépítettük a konklúziók közé. Mindezek a változtatási és fejlesztési javaslatok, jó gyakorlatok nemcsak a hajléktalanellátó szervezetek számára lehetnek fontosak, hanem minden olyan szociális intézménynek, mely nőket (is) támogat.