Közel 200 évre tekint vissza a különböző mezőgazdasági gyakorlatok tesztelésének, értékelésnek igénye, és újabban azok fenntarthatóságának elemzése. A legrégebbi, 1843-óta folyamatosan működő szántóföldi tartamkísérlet a ’Park Grass Experiment’ Rothamstedben. 1876-ban alapították az Illinoisi Egyetemen az ’Urbana-Champaign’ kísérletet, 1888-ban a Missouri Egyetemen a ’Sanborn Field’, 1892-ben az Oklahoma Állami Egyetemen a ’Magruder Plots’ és 1896-ban az ’Aurburn’s Old Rotation’ kísérleteket. Fiatalnak számít a Kaliforniai Egyetemen 1993-ban megkezdett tartamkísérlet, a Davis-i ’Long-Term Research on Agricultural Systems’. Magyarországon 1959-ben Martonvásáron állítottak be hosszútávú tartamkísérleteket. Ezt követően az egyetemeken és a kutatóintézetekben számos tartamkísérletet létesítettek, a trágyázási kísérletek országos hálózatként is működtek. Az 1970-es években a Debreceni Agrártudományi Egyetem a térségben több tartamkísérletet alapított, majd 1983-ban Európában is egyedülálló komplex növénytermesztési tartamkísérleteket indított, amely felölelte az öntözés × trágyázás × növényszám × talajművelés × vetésváltás kölcsönhatások vizsgálatát.
A növénytermesztéstan és a hozzá kapcsolódó társdiszciplínák (földműveléstan, talajtan, agrokémia, agrometeorológia, növényélettan, műszaki ismeretek) óriási változásokon mentek keresztül az elmúlt 40 év során. Ezek a változások egyrészt a kutatások kiterjedését, a tudományterületek szélesebb együttműködését érintették, másrészt a kutatási területek mélységét, elmélyültségét, részleteinek kidolgozását jelentették. Napjainkban a növénytermesztés multifunkcionális tudományterületté vált. Ahhoz, hogy a növénytermesztés kibővülő, kiszélesedő feladatait a tudományos kutatás megfelelő módon, új eredményekkel tudja támogatni megbízható kisérletek szükségesek. A tartamkísérletek pótolhatatlan adatokat szolgáltatnak mind a tudományos kutatás, mind az egyetemi oktatás, mind az innovációs folyamat eredményeként a gyakorlat számára – ezek maradandó, időálló értékek. A tartamkísérletek olyan felbecsülhetetlen nemzeti értéket képviselnek, amelyek mással nem helyettesíthetők, pótolhatatlanok. Különösen felértékelődött a tartamkísérletek jelentősége az elmúlt évtizedekben. A tartamkísérletek továbbra is meghatározó fontosságúak a növénytermesztési technológiák további fejlesztésének tudományos megalapozásában. Ezek a tartamkísérletek olyan fontos célok tudományos megalapozását szolgálják, mint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, ennek elősegítése a növénytermesztésben, a környezetbarát, fenntartható növénytermesztési modellek kidolgozása, a termesztés hosszútávú biológiai, agronómiai és ökonómiai hatékonyságnak komplex vizsgálata.
A Debreceni Egyetem kutatásainak különleges drágaköveit jelentik azok a tartamkísérletek, amelyek 1983 óta folynak a Látóképi Kísérleti Telepen. Ezek a tartamkísérletek kiváló alapokat szolgáltatnak a precíziós technológiai fejlesztésekhez, valamint a környezetbarát, fenntartható növénytermesztési modellek kidolgozásához. Az elmúlt négy évtized alatt a kezdeti agronómiai vizsgálatok jelentősen kibővültek talajtani, meteorológiai, agrokémiai, növényfiziológiai, növényvédelmi és egyéb vizsgálatokkal, amelyek tudományos megbízhatósága és gyakorlati alkalmazhatósága a tartamkísérleteken alapulnak.
Kivételes, Európában is unikális érték a negyven évjáratot felölelő több tízmillió adat, amellyel a tartamkísérleteink során rendelkezünk a Debreceni Egyetemen.
A Növénytermelés c. folyóirat ünnepi számának kiadása azért is nagy öröm számunkra, mert a folyóirat szerkesztősége 15 éve működik a Debreceni Egyetemen.

The aim of this study was to investigate the effect of irrigation and the amount and timing of application of nitrogen basal and top dressing fertilisation on the chlorophyll concentration (SPAD) and grain yield of maize hybrids of different genotypes on chernozem soil with lime deposits in an extreme dry year (2022). It was shown that moisture deficit impaired the uptake and utilisation of fertilisers by plants. The SPAD value was not affected by fertiliser application in the non-irrigated version, with the expection of the Fornad hybrid (V12180, p<0.05). In the irrigated version, all three hybrids reached the maximum value (p<0.05) under the A60 treatment. Chlorophyll concentration was extremely low at all developmental stages due to drought. The maximum SPAD value (p<0.05) (43.2–48.8) was reached at the V8 phenophase in both the non-irrigated and irrigated versions, and then decreased significantly (10.5–15.4) by the harvesting period. A difference in SPAD value was detected between the hybrids at the early vegetation period, between Armagnac and Merida (p<0.05), where Merida had higher SPAD values in both versions. Yield was increased (p<0.05) when N was applied as a basal fertiliser (A120) at 120 kg/ha, except for the non-irrigated version of the Merida hybrid, which is indicative of the drought tolerance of the hybrid (41.0 SPAD value, V6150 treatment, 10.060 t/ha). Chlorophyll content is sensitive to moisture deficit, so that chlorophyll degradation started early in the growing season, irrigation delayed this process, which was reflected in grain yield depending on genotype and fertiliser treatment. The effect of irrigation was greatest in the treatment V6150 (5.267 t/ha) of the Armagnac hybrid, V690 (4.075 t/ha) of the Fornad hybrid and A120 (4.160 t/ha) of the Merida hybrid. It was found that, under specific conditions (extreme drought), chlorophyll concentration is an effective aid in selecting drought tolerant hybrids. Furthermore, under natural rainfall conditions, in extreme drought years, the early maturity Merida (FAO 380) hybrid can be recommended for cultivation with the V6150 treatment, while the medium maturity Armagnac (FAO 490) hybrid can be recommended for cultivation by applying the A120 treatment, if irrigation is possible. The one-year results of the field experiment are not sufficient to make a definite conclusion, but such an extreme drought year has not occurred in Hungary for four decades.

The complex long-term tillage experiment (crop rotation × tillage × fertilisation × irrigation × plant density × genotype) was established in Debrecen in 1989 by Professor János Nagy on the proposal of Academician Béla Győrffy, and is unique in Europe.
The results of our research show that the effects of production factors (irrigation, tillage, plant density, fertilisation) are not independent of each other. We have shown that the interaction between irrigation × fertiliser and plant density × fertiliser is positive, and therefore all three factors should be changed simultaneously when choosing or changing the production level. The values for the main average of the experiment represent a medium (mid-tech) production level when the variance components are decomposed. When aiming for a lower (low-input) production level, it should be taken into account that a reduction in one of the production factors will also diminish the effect of the other two factors. Relatively higher inputs of the two factors will not be efficient. Our research has shown that whatever level of production is desired, the most favourable interaction between water, nutrient supply and plant number must be ensured at the same time.

The results of the field experiments provide a stable orientation basis for the continuous, broad development of agriculture. The long-term complex fertilisation experiment established in 1983 at the University of Debrecen's Látókép Experiment Site provides a unique opportunity to compare the nutrient responses of maize genotypes between non-fertilised control plots and five increasing nitrogen application rates in both irrigated and non-irrigated experimental conditions. Based on many years of experimental results, we found statistically proven yield enhancing effects of all nitrogen fertilisation levels. Nitrogen utilisation efficiency was highest at the 60 kg/ha treatment, resulting in 45.8% higher yields. Evaluating the irrigated experimental version, we found that optimal water supply resulted in an increase in yield stability for both the control and increasing nitrogen doses, with less measurable seasonal variability in yield, with a yield increase of 0.49–2.58 t/ha. The effect of irrigation in increasing crop stability was also reflected in fertiliser use efficiency. On average, 120 kg nitrogen/ha increased maize yield by 62–105% and 180 kg nitrogen/ha by 57–112% compared to control plots.

A növénytermesztés technológiai folyamatában az adott növény termés-mennyiségére, termésbiztonságára és termésminőségére jelentős számú ökológiai, biológiai és antropogén (agrotechnikai) tényező hat. Ezek a tényezők egyenként, individuálisan is jelentős mértékben tudják befolyásolni a kultúrnövények termésképződési folyamatait, de még nagyobb számú azon kapcsolatok sokasága, amelyek a tényezők közötti kölcsönhatások eredményeként jelennek meg. Szükség van tehát szabatos, ellenőrzött feltételek mellett beállított szántóföldi kísérletekre, amelyek lehetőséget nyújtanak egy-egy, vagy több tényező termésképződésre gyakorolt hatásainak pontos meghatározására. A növénytermesztési fejlesztések mellett alapadatokat, nélkülözhetetlen információkat szolgáltatnak a növénynemesítés, a talajtan, az agrokémia, a növényvédelem és egyéb diszciplínák adatbázisához, ugyanakkor jelentősen hozzájárulnak a szaktanácsadási munkához, a klímaváltozás hatásainak meghatározásához, illetve az ahhoz történő adaptációhoz, a környezetvédelmi feladatok, az élelmiszerbiztonsági problémák megoldásához is.
A tartamkísérletek különleges értéket képviselnek a növénytermesztési diszciplínákban. A növénytermesztés az elmúlt évtizedek során egyre inkább multidiszciplináris tudománnyá alakult át, amelyben egyesülnek az alap-alapozó (növénytan, növényélettan, talajtan, agrokémia, agrometeorológia stb.) és alkalmazotti diszciplínák (növénykórtan, herbológia, növényvédelmi állattan, műszaki ismeretek, földműveléstan, élelmiszertudomány stb.). A tartamkísérletek nemzeti értéket képviselnek és a fejlettebb országokban ennek megfelelő erkölcsi, tudományos és anyagi megbecsülést is kapnak. Sajnos ez Magyarországon nem így van. Egy-egy kutató, egyetemi oktató elszántsága, jövőbe vetett hite kell ahhoz, hogy ezek a tartamkísérletek fennmaradjanak, tovább folytatódjanak. Egyúttal azt is hangsúlyozni szükséges, hogy a tartamkísérletek eredményei messze túlmutatnak az agrárium területein. Napjainkban, de még inkább a jövőben a tartamkísérletekben elért eredmények hasznosan szolgálhatják a társadalmi-politikai döntéseket (pl. foglalkoztatottság, társadalmi rétegek helyzete, munkaerő piaci trendek stb.), a műszaki-innovációs fejlesztéseket (új gépek, precíziós technológiák stb.), a klímaváltozások negatív hatásainak mérséklését, a környezetvédelmi döntéseket és még hosszan folytathatnánk a felsorolást.
A Debrecen-Látóképi Kísérleti Telepet 1983. évben létesítettük, ebben az évben kerültek a tartamkísérletek is beállításra. A tartamkísérletek létesítésében sok-sok szakember vett részt, közülük is kiemelkedő szerepet játszott Dr. Bocz Ernő, Dr. Ruzsányi László, Dr. Nagy János és Dr. Pepó Péter. A tartamkísérletek alapítása tehát 40 évre tekint vissza. Ez alatt az idő alatt nagyon sok oktató, kutató, technikus kapcsolódott be a mindennapi munkába közülük Dr. Vad Attila és Török Tamás személye emelhető ki. A tartamkísérletek olyan alapot jelentenek, melyre szilárdan építhettek a társdiszciplínák kutató-oktatói (földműveléstan, genetika, talajtan, agrokémia, agrometeorológia, növényvédelem stb.).
Az elmúlt 40 év alatt sok-sok millió kísérleti adat került rögzítésre és feldolgozásra, melyek közül csak a legfontosabbak bemutatására nyílik lehetőség a korlátozott terjedelem miatt.

For many centuries, long-term experiments have been established in favour of exploring and observing plant and soil interrelations on site. Long-term experiments can be considered as live instruments providing ’ceteris paribus’ conditions in temporal sequences.
This review is dealing with the introduction to major long term experiments in the World, and especially in Hungary. Giving a brief summary on plant nutritional research roots beginning with some data from Homer, and the fabulous initial willow tree experiment of van Helmont, as well as the basic inventions of physiological processes by von Liebig, Lawes and Boussingault. The most profound long term experiments like Padova’s Orto Botanico, the Linné Garden of Uppsala and the Broadbalk of Rothamsted are presented in the paper.
Long-term experiments in Hungary have yielded agronomic, educational and scientific benefits. Information is given on the major long term-trials like Westsik 1929, Martonvásár and the National Plant Nutrition experiments (OMTK) founded in 1963. There is a list of experimental sites providing information on the most important recent long term trial locations and activities.

Long-term experiments are indispensable for the analysis of the long-term effects of various crop production methods and technologies. The long-term experiments have been set up in Martonvásár by Győrffy Béla more than 60 years ago and can be considered as part of the national heritage. Measurements made on plots of long-term experiments (LTE) are generally taken each year in the case of crop yield and other plant measurements. While the ANOVA procedure may be applied to repeated measurement data, under restrictive assumptions, other statistical procedures based on multivariate methods are more realistic. A more satisfactory alternative is to perform a mixed model analysis using REML (residual maximum likelihood) methodology. In the long-term crop rotation experiment, we analysed the multifactorial distinction beetween the wheat and maize crop sequences vs. continous cropping using discriminant analysis. The effect of various fertiliser treatments and the year on the yield of maize was studied in long-term maize monoculture and maize-wheat diculture experiments.