Keresés

Keresési eredmények

• Kukorica hibridek (Zea mays L.) genetikai homogenitása poszt kontroll vizsgálatokban

  137-150

  Kristó Attila

  Kalina Hella

  Megtekintések száma:

  3

  A vetőmag genetikai tisztasága és homogenitása alapvető feltétele a hibridtől elvárt agronómiai tulajdonságok meglétének és a magas terméshozam biztosításának. Jelen vizsgálat célja öt kukorica hibrid (K1–K5) értékelése különböző fémzárolásokból származó vetőmagtételeik homogenitása szempontjából. A tételek homogenitásának (fajtatisztaságának) megállapítása morfológiai és fenológiai bélyegek vizsgálata alapján történt, követve a hatósági ellenőrzési protokoll (kisparcellás poszt kontroll fajtakitermesztés) előírásait. A kísérletet 2025-ben, a NÉBIH Fajtakitermesztő Állomásán végeztük, ahol a tenyészidőszakban elvégzett bonitálások alkalmával a hivatalos fajtaleírások segítségével azonosítottuk a vetőmagtételekben idegenként (fenológiai és/vagy morfológiai bélyegekben eltérő) előforduló egyedeket. Az eredmények alapján a vizsgált hibridek homogenitása egységesen magas volt, jóval a hatósági küszöbérték felett. A hibridek között statisztikailag nem volt kimutatható szignifikáns különbség (p = 0,259), ugyanakkor a grafikus elemzések kisebb mértékű eltéréseket jeleztek az egyes vetőmagtételek között. Valamennyi vizsgált minta megfelelt a hatályos szabványokban előírt fajtatisztasági követelményeknek.
  Az eredmények rámutatnak arra, hogy a magas átlagos homogenitás mellett is kimutathatók finom különbségek a vetőmagtételek között, amelyek fontos indikátorai lehetnek a hibrid genetikai stabilitásának és a vetőmag-előállítás minőségének.

• Napraforgó hibridek genetikai homogenitásának vizsgálata a fajtakitermesztésben

  33-55

  Kristó Attila

  Lajkó László

  Gergely László

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  122

  A vetőmagok Magyarországon is csak hivatalos minősítést követően kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, garantálva ezzel a sikeres növénytermesztés alapfeltételének tekinthető minőségi vetőmag meglétét, amely egyben az egészséges élelmiszerelőállítás alapját is képezi, hiszen csak jó minőségű vetőmagtól várható el a fajtára jellemző maximális terméspotenciál elérése. A hatósági vetőmagminősítés részeként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Monorierdei Fajtakitermesztő Állomásán kisparcellás posztkontroll vizsgálatokat végeznek, amelyek célja a vetőmagok fajtaazonosságának és fajtatisztaságának ellenőrzése.
  Jelen dolgozatban a 2024-es fajtakitermesztési eredményeket vizsgáltuk, öt hibrid napraforgó esetében. A fémzárolásból származó vetőmagminták a vetés után átestek a hivatalos utódvizsgálati eljáráson, vagyis morfológiai és fenológiai jellemzőiket a hivatalos fajtaleírásokhoz hasonlítottuk. A növényállományok a vegetációs időszak alatt többszöri szemlében részesültek, majd az ebből származó homogenitási eredmények statisztikai módszerekkel elemzésre kerültek. Eszerint az öt vizsgált hibrid eltérő mértékű, de még a szabvány által rögzített heterogenitási érték alatti (4,5%) homogenitást mutatott. Az N3 hibrid bizonyult a leginkább homogénnek, mivel a minták jelentős része elérte a 100%-os fajtatisztaságot, míg az N5 hibrid esetében a minták között a legnagyobb változékonyság volt megfigyelhető. A varianciaanalízis kimutatta, hogy a hibridek homogenitási értékei között szignifikáns különbség van. A háttérben genetikai és/vagy termesztéstechnológiai tényezők állhatnak (pl. genetikai instabilitás vagy mechanikai keveredés). Ezek pontos felderítése (a rendszer finomítása) közelebb viheti a vetőmag-előállítókat a magasabb minőségű termék előállításához és ez által növelhetik fajtáik értékét a vetőmagpiacon.

• Az aszály hatása az őszi búza termésére hagyományos és redukált művelési mód mellett a Nagykunságban

  3-18

  Asbolt Gergő

  Seddik Loujaine

  Zedan Seren

  Varga Krisztina

  Csízi István

  Zsigray György

  Tuba Géza

  Kovács Györgyi

  Zsembeli József

  Megtekintések száma:

  5

  Jelen tanulmányunkban a redukált és a hagyományos (konvencionális) művelés terméshozamra gyakorolt hatását vizsgáltuk őszi búza jelzőnövénnyel a 2021/2022-es, rendkívül aszályos tenyészidőszakban Karcagon. Vizsgálatunk a helyi talajművelési tartamkísérlet keretein belül valósult meg, ahol a kísérlet redukált művelésű részén 1997 óta forgatás nélküli, lazításos alapművelésen, valamint mulcsművelésen alapuló talajművelés folyik. A kísérlet helyszínének talaja agyagos vályog textúrájú, mélyben sós réti csernozjom talaj. A kísérlet négy ismétlésben, mezoparcellás (1890 m2) méretekben került kivitelezésre. Eredményeink értékelésénél figyelembe vettük a legfontosabb helyi meteorológiai adatokat, azaz a csapadékösszegeket és hőmérsékleti adatokat, a potenciális evapotranszspiráció (PET) mértékét, melyekből klimatikus vízmérleget (CWB) számítottunk. Meghatároztuk a legfontosabb leíró statisztikai paramétereket, majd (pozitív) homogenitásvizsgálatot követően egytényezős varianciaanalízist futtattunk le, melyek alapján a redukált művelés 4,45 (±0,10) t/ha kísérleti átlaggal p<0,05 szinten szignifikáns mértékben felülmúlta a hagyományos, forgatáson alapuló műveléssel kapott termésátlagot 3,62 (±0,29) t/ha. A meteorológiai adatok feldolgozása és értékelése során megállapítottuk, hogy a vizsgálati tenyészidőszak őszi búza termesztés szempontjából Karcagon rendkívül aszályos volt, különösképp a kritikus tavaszi vegetatív, de még inkább a reproduktív szakaszban, mely felerősítette a redukált és a szántáson alapuló hagyományos művelési eljárások közötti talajvízháztartásra gyakorolt hatásból eredő különbségeket. Ezen eredményeink alapján megerősítettük a redukált művelés eddig leírt talajnedvesség-megőrző hatását, továbbá megállapítottuk, hogy aszályos évjáratban őszi búza termesztése során szignifikáns terméstöbblet érhető el redukált műveléssel.

• A szkréperezés hatása a domborzatra és a terméshozamra egy kötött talajú, belvízzel veszélyeztetett területen

  45-60

  Nagy Pál Máté

  Tuba Géza

  Kovács Györgyi

  Zsembeli József

  Megtekintések száma:

  32

  Dolgozatunkban a szképerezés, földnyesővel történő földtömeg-elosztás, alkalmazhatóságát vizsgáltuk egy Békés vármegyei, heterogén domborzatú, belvízzel erősen veszélyeztetett mezőgazdasági táblán. A beavatkozás hatását a domborzat homogenitásának és a termésadatok alakulásának a számszerűsítésével elemeztük. Megállapítottuk, hogy a táblán eredetileg kialakított magassági kategóriák szintkülönbségei csökkentek, a tábla felszíne homogénebb lett, melynek hatására a 2020-ben végzett szkréperezés óta a területen nem alakult ki belvízborítás. A magassági kategóriák hozamai között korábban meglévő szignifikáns különbségek lecsökkentek, a homogén domborzat homogén terméshozamot eredményezett a táblán. A beavatkozás óta elért terméshozamok meghaladták az előző évek hozamait és nagyarányú terméstöbbletet eredményeztek a vármegyei átlagokhoz képest. Mindezek alapján a szkréperezés hatékony eljárásnak tekinthető és talajtani szempontból javasolt az ehhez hasonló adottságokkal rendelkező, belvízzel veszélyeztetett területeken.

• Multispektrális felvételekre alapozott növényegészségügyi vizsgálatok őszi kalászos kultúrában

  95-108

  Radócz László

  Tamás András

  Megtekintések száma:

  52

  A precíziós mezőgazdaság és a digitalizáció fejlődése jelentős változásokat hozott az agrártechnológiákban és az adatvezérelt döntéshozatalban. A pilóta nélküli légi járművek (UAV) és a multispektrális képalkotó technológiák hatékony eszközei a növényállomány monitorozásának és a stresszállapotok (abiotikus, biotikus) felismerésének, a vegetációs indexek (NDVI, GNDVI, NDRE, LCI) számításával pedig részletes információt kaphatunk a növények élettani állapotáról és a stresszfaktorok térbeli eloszlásáról. A Debreceni Egyetemen végzett kutatásban az ’MV Nádor’ őszi búzafajtát vizsgáltuk különböző talajművelési módok (őszi szántás, sávos művelés) és különböző tápanyag-utánpótlási kezelések kombinációiban. A multispektrális adatgyűjtés során nagyfelbontású UAV felvételeket használtunk, amelyeket QGIS térinformatikai szoftverrel elemeztünk. A tápanyagok alkalmazása (nitrogén, foszfor, kálium) és a talajművelési módszerek jelentős hatást gyakoroltak a vegetációs indexekre, amelyek a növények egészségi állapotát és homogenitását vagy heterogenitását tükrözték. A vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a sávos művelés és a magasabb tápanyagszintek kedvezőbb növekedést és homogénebb növényállományt eredményeznek. A statisztikai elemzések során a szórás és variancia értékei alapján következtettünk a stressztényezők térbeli hatásaira. Az NDVI és GNDVI indexek értékei növekvő trendet mutattak a tápanyagszintek emelésével, különösen a 160 kg/ha nitrogén kezelés esetében, amely egyöntetűbb fejlődést eredményezett. Az LCI és NDRE értékek alapján az őszi szántásban alkalmazott 160 kg N/ha-os kezelésnél jóval nagyobb variancia és SD értéket kaptunk, mint a sávos művelés esetében. Eredményeink alapján a precíziós technológiák lehetővé teszik a fenntarthatóbb és hatékonyabb növénytermesztést.

• Napraforgó hibrid tartalék fehérjéinek vizsgálata MALDI-TOF MS készülékkel

  81-90

  Kristó Attila

  Megtekintések száma:

  40

  A hibrid vetőmagok sikeres előállításának egyik alapfeltétele a szülővonalak és hibridjeik genetikai homogenitásának biztosítása. Ezt laboratóriumi módszerekkel, például fehérjemarkerek, izoenzimek és molekuláris markerek, valamint szántóföldi vizsgálatokkal lehet meghatározni. A MALDI-TOF MS (mátrix-asszisztált lézeres deszorpciós/ionizációs repülési idő tömegspektrometria) különösen alkalmas lehet a vetőmagok genetikai homogenitásának vizsgálatára, mivel minden minta egyedi „fehérje ujjlenyomatát” megkaphatjuk az m/z értékek és a csúcsok intenzitásának kimutatása alapján. A fehérjék a tömegspektrumban jellemző csúcsok formájában jelennek meg, és jelenlétük vagy hiányuk alapján következtethetünk a minták homogenitására. A MALDI-TOF előnye, hogy gyorsan és megbízhatóan detektálja a fehérjéket, még komplex mintákban is, és a mérési paraméterek – relatív intenzitás, abszolút intenzitás, jel/zaj arány, rezolúció, csúcs alatti terület – lehetővé teszik a spektrum minőségének objektív értékelését. Homogén vetőmagok esetén a spektrumok szinte azonos csúcsokkal és intenzitásokkal jelennek meg, míg heterogén minták eltérő csúcsmintázatot mutatnak, így ez a technika gyors, érzékeny és reprodukálható, lehetővé téve a markerfehérjék monitorozását, a spektrumok összehasonlítását és a genetikai homogenitás pontos meghatározását.