Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Eltérő FAO-számú kukorica hibridek (Zea mays L.) minőségelemzése öntözött termesztésben
    113-124
    Megtekintések száma:
    114
    A Debreceni Egyetem Látképi Szántóföldi Kísérleti Telepén vizsgáltunk három eltérő tenyészidejű, FAO-számú (350, 450 és 550) kukorica hibridet. A meglehetősen aszályos 2022. évjáratban a csapadékhiányt öntözéssel pótoltuk.
    A kukorica hibridek terméseredményét értékelve megállapítottuk, hogy a nagyobb FAO számú hibridek több termést produkáltak. A FAO 350 hibrid terméseredményéhez viszonyítva (14,241 t/ha) a FAO 450 hibrid 12%-kal, a FAO 550 hibrid 13,3%-kal szignifikánsan többet termett.
    A szemnedvesség értékeket elemezve hasonló összefüggést mutattunk ki, a magasabb terméshez magasabb szemnedvesség tartozott. Megállapítottuk, hogy a FAO 350 hibrid szemnedvességéhez képest (15,1%) a FAO 450 hibrid 7%-kal, a FAO 550 hibrid 29%-kal szignifikánsan magasabb értékeket mutatott.
    A kukoricaszemek minőségvizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a fehérjetartalom – szemben a terméseredményekkel és a szemnedvesség értékekkel – a FAO számok növekedésével megbízhatóan alacsonyabb volt. A FAO 350 hibrid fehérjetartalmához képest (7,27%) a FAO 450 hibrid 14%-kal, a FAO 550 hibrid 18%-kal kevesebb értéket ért el. Az olajtartalom nem különbözött megbízhatóan az eltérő FAO számú hibridek esetében (3,82; 3,54 és 3,14%) A keményítőtartalom a nagyobb FAO szám hibrideknél 2–3%-kal magasabb volt, de a különbség nem szignifikáns.
  • Eltérő FAO számú kukorica hibridek szárazanyag-beépülési és vízleadási dinamikája
    79-102
    Megtekintések száma:
    123
    A szántóföldi tartamkísérleteink eredményei alapján értékeltük négy eltérő FAO számú kukorica hibrid legfontosabb értékeit, paramétereit. A hibridek teljesítményének és minőségének értékeléséhez újszerűen a fejlődési fázisokhoz felhasznált hasznos hőösszeg (HU) értékeket használtuk.
    Mind a négy eltérő FAO számú hibridnél újszerűen és egyedülálló módon vizsgáltuk a szárazanyag-beépülési és vízleadási dinamikát megelőző legfontosabb fenofázisokban a kukorica hibridek hasznos hőösszeg-igényét. Az egyes fenofázisokban rögzítettük a keléstől eltelt napok számát is, lehetőséget adva az irodalmi adatokkal való összevetésre. A szárazanyag-beépülést vizsgáltuk az R2, az R4 (viaszérés) és a fiziológiai érés állapotában, valamint a betakarítás időpontjában. A szárazanyag-beépülési dinamikai vizsgálatát 2023. 07. 31-én kezdtük meg a négy eltérő FAO számú hibridnél, a megbízható összehasonlítás követelményének megfelelve.
    A megbízható mintavételi adatok lehetővé tették a vízleadási dinamika elemzését a hőenergia felhasználásának tükrében. A négy mintavételi időpont között három vízleadási intervallumot értékeltünk.
    A négy eltérő FAO számú kukorica hibrid terméseredményei szignifikánsan különböztek. A legnagyobb terméseredményt a FAO 480 (19,53 t/ha) kiváló képességű hibrid érte el.
    A vizsgált kukorica hibridek betakarításkori szemnedvesség-tartalma minden esetben szoros összefüggést mutatott a tenyészidőszak hosszával. A hibridek szemnedvesség-tartalma szignifikánsan különbözött a betakarítás idején.
    A keményítőtartalom szorosan összefüggött a terméseredménnyel, a FAO 480 hibrid a legnagyobb terméseredményt és a legmagasabb keményítő tartalmat érte el, ugyanakkor a legkisebb termést és legkisebb keményítőtartalmat a FAO 350 hibrid mutatta. A fajlagos fehérjetartalom szoros, fordított összefüggést mutatott a terméseredménnyel. A FAO 350 hibrid a legkisebb terméseredményt (13,62 t/ha) és a legmagasabb (7,69%) fehérjetartalmat, a FAO 480 hibrid a legnagyobb terméseredményt (19,53 t/ha) és a legalacsonyabb (5,78%) fehérjetartalmat érte el. A vizsgált kukorica hibridek olajtartalma szoros összefüggést mutatott minden esetben a termésmennyiséggel. A hibridek olajtartalmai szignifikánsan eltérőek voltak.
    Az új kutatási eredmények szoros összefüggésre utalnak az olajszintézis és a hektáronkénti terméseredmények között, ezek igazolására további szántóföldi kísérletek és laborvizsgálatok szükségesek.
  • KWS kukorica (Zea mays L.) hibridek termésparamétereinek összehasonlító értékelése
    7-20
    Megtekintések száma:
    115
    A kukorica hibrid nemesítése lassú és költséges folyamat. A kukorica hibridek különböző környezeti feltételek és mezőgazdasági gazdálkodási gyakorlatok mellett eltérő teljesítményt nyújtanak, így a hibridek kiválasztása a kukoricatermesztők egyik legfontosabb gazdálkodási döntése. A termőhelynek megfelelő, nagy terméspotenciállal rendelkező kukorica hibrid kiválasztása javíthatja a jövedelmezőséget, a betakarításkori szemtermés mennyiségét, minőségét.
    A kísérletet a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI) Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén végeztük három eltérő érésidejű (FAO 350, FAO 400 és FAO 460) kukorica genotípus termésparamétereinek összehasonlító értékelése céljából. A vizsgálataink során értékeltük a kukorica hibridek terméseredményeit, mennyiségi és minőségi jellemzőit, valamint a terméseredményt meghatározó termésképző elemeket.
    Termésmennyiségben a „potenciál” szántóföldi kísérletekben csúcsteljesítményt ért el a kiváló FAO 400 érésidejű KWS FORTURIO kukorica hibrid 20,05 t/ha rekordértékkel, amely statisztikailag igazolt mértékben, 12,29–14,83%-kal haladta meg a többi vizsgált genotípus terméseredményét.
    A vizsgált hibridek között statisztikailag igazolt eltéréseket mértünk a keményítőtartalomban, a legmagasabb eredményt a FAO 350 érésidejű KWS OLTENIO hibrid érte el, 63,78% értékkel.
    Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy az egyes mennyiségi és minőségi termésjellemzők genotípus-specifikusak, amely eredmények alátámasztják a termelési célnak megfelelő érésidejű genoptípus megválasztásának jelentőségét.
  • Eltérő FAO-számú kukorica (Zea mays L.) hibridek termésparamétereinek elemzése öntözött állományban
    69-84
    Megtekintések száma:
    119
    A Debreceni Egyetem Látképi Szántóföldi Kísérleti Központjában vizsgáltuk öt eltérő tenyészidejű, FAO-számú (350, 380, 420, 490 és 510) kukorica hibridet. A rendkívül aszályos évjáratban, 2022-ben öntözéssel pótoltuk (456 mm) a csapadékhiányt. Nagyszámú mérések alapján felvételeztük a növénymagasságot, az ezerszemtömeget, a levélterület-indexet, a csőparamétereket. A legnagyobb terméseredményt a FAO 420-as hibrid (H-11) ért el, 18,397 t/ha. A FAO 350 (H-9) és a FAO 380 (H-10) hibridek eredménye (15,657–15,678 t/ha) azonos volt. A FAO 490 (H-12) és az FAO 510 (H-13) hibridek terméseredményei szignifikánsan különbözőek voltak (14,973 és 17,395 t/ha). Kutatási eredményeink bizonyítják, hogy a terméseredményeket döntően az ezerszemtömeg értékek határozzák meg.
  • FAO 520 számú kukorica hibrid (Zea mays L.) smart paramétereinek értékelése csepegtető öntözéses tartamkísérletekben
    65-79
    Megtekintések száma:
    122
    Az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítja a kukoricatermesztést. Hazánkban különösen szembetűnő az éghajlati tényezők változása. A kukorica hibridek termesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani a tápanyag- és vízellátásra. Az öntözésfejlesztés, az öntözőrendszerek telepítése kulcseleme a precíziós kukoricatermesztésnek. Az egyik ilyen intenzív technológia lehet a csepegtető öntözés, amely megtervezett és kontrollált formában biztosítja a hatékony növénytermelést. Ez a precíziós öntözési technika közvetlenül a gyökérzónába juttatja a vizet, ezzel optimalizálja a vízellátást. A termésképzéshez szükséges nitrogén mozgása a talajban nagy mértékben függ az öntözéstől. A növény nitrogén-ellátottságának monitorozásával fontos információkhoz juthatunk. A leggyakrabban alkalmazott módszer erre a SPAD és az NDVI index, melyek alkalmazási területe igen sokrétű.
    Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük, ahol minden feltétel adott ahhoz, hogy a sok éves pontos mérési adatok összehasonlításával fontos elemzéseket végezhessünk. Ezúttal vizsgálódásunk alanya a FAO520-as számú kukorica hibrid volt. Tartamkísérleteink eredménye alapján a H520-as kukorica hibrid jó fenotípusos tulajdonságokkal rendelkező, stabil felépítésű, magas terméspotenciállal rendelkező hibrid, jó alkalmazkodóképességgel és gyors vízleadási dinamikával. A H520-as kukorica hibrid termőképessége öntözéses termesztésben kiváló (21,41 t/ha). A hibrid szárazanyag-beépülési dinamikája kiemelkedő. Betakarításkori szemnedvessége nagyon kedvező volt, 13,9%.
  • Különböző talajművelési rendszerek hatása eltérő genotípusú kukorica (Zea mays L.) hibridek termésparamétereire, fehérje-, szénhidrát- és olajtartalmára
    37-57
    Megtekintések száma:
    133
    Kutatásunk célja a különböző talajművelési rendszerek kukorica (termésmennyiség, betakarításkori szemnedvesség-tartalom) paramétereire és a beltartalmi értékmérő tulajdonságaira (keményitő-, fehérje-, olajtartalom) gyakorolt hatásának vizsgálata. A kukorica szántásos alapművelését vetettük össze a talaj szerkezetének megóvása szempontjából előnyös művelési módokkal (tárcsás lazító, egyeneskéses lazító, sávművelő). A vizsgálatunkat két eltérő évjáratban, két különböző csapadékeloszlású évben – 2020-ban és 2021-ben – végeztük Nádudvar határában, középkötött réti csernozjom talajon, mezoparcellás kísérletben, három különböző érésidejű hibrid (FAO 380, FAO 420, FAO 490) bevonásával.
    2020-ban a vetést megelőzően márciusban, majd áprilisban is kevés csapadék hullott, a sokéves átlag mindössze 23%-a és 39%-a, ami nem kedvezett a tavaszi vetésű növényeknek, így a kukoricának sem. Ezzel szemben júniusban és júliusban 256%-a, illetve 217%-a hullott le a sokéves átlagnak. 2021-ben is rendkívüli volt a csapadék eloszlása. Áprilisban csupán a sokéves átlag 52%-a, ugyanakkor májusban a sokéves átlag 144%-a hullott le. Az év összességében – a sokéves átlaghoz képest – szélsőségesen száraz volt, különösen júniusban és júliusban, amikor a csapadék a sokéves átlag mindössze 14%-át, valamint 69%-át érte el.
    A művelési mód hatása a terméseredményre mindkét vizsgált évben szignifikáns volt. 2020-ban a szántás (15,84 t/ha) terméseredménye egyaránt felülmúlta a sávos és a talajvédő lazításos művelés eredményeit. 2021-ben is a szántás eredménye volt a legnagyobb (5,46 t/ha), felülmúlta az összes többi művelési mód eredményét, de 10,37 t/ha-ral maradt el a 2020-as terméseredménytől.
    2020-ban és 2021-ben a hibridek terméseredmény alapján kialakított rangsora eltérően alakult. A legjobb terméseredményt 2020-ban a FAO 490-es hibrid érte el (16,18 t/ha), ez szignifikánsan magasabb a két másik hibridhez képest. 2021-ben a rangsor megváltozott. A száraz évjáratban A FAO 420-as hibrid volt képes a legmagasabb (4,33 t/ha) terméseredményt elérni. A kukoricaszemek beltartalmi vizsgálatánál eltérő eredményeket mértünk a két évjárat tekintetében. 2020-ban az olajtartalom a négy művelési mód közül a redukált művelésben szignifikánsan magasabb volt, a többi művelésnél nem alakult ki valós eltérés. A keményítőtartalom vizsgálata alapján a szántás, talajvédő és a sávos művelés között nem alakult ki szignifikáns különbség, valamint a redukált és a sávos művelés között sem volt mérhető eltérés. A fehérjetartalom 2021-ben különbséget mutatott, a szántás és a talajvédő művelési mód igazoltan alacsonyabb értéket ért el, mint a redukált művelés. 2020-hoz képes 6%-ról 8%-ra emelkedett a fehérjetartalom 2021-ben. A keményítőtartalomban is jelentős különbséget mértünk, 2020-ban 66%, 2021-ben 62% volt a keményítőtartalom.
  • Az eltérő vetésidő növényfiziológiai hatásainak elemzése kukorica állományban
    69-86
    Megtekintések száma:
    43
    Célunk annak vizsgálata, hogy az eltérő vetésidő hogyan befolyásolja a különböző érésidejű kukorica hibridek kelésdinamikáját, valamint milyen hatással van a kukorica fejlődésére és termésére. A kísérletet Magyarországon, a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén mészlepedékes csernozjom talajon, átlagos csapadékellátottságú tenyészévben (2023) végeztük. A szántóföldi kísérletben három vetésidőt alkalmaztunk, Vetésidő I. (04. 17.), Vetésidő II. (04. 24.), és Vetésidő III. (05. 23.). Mindhárom vetésidőben ugyanazon hibrideket vontuk be a kísérletbe (H1: FAO 380, H2: FAO 490). A kelésdinamika-vizsgálatot követően az állományban mértük a növénymagasságot, a relatív klorofilltartalmat (SPAD érték) három időpontban – 6-leveles (V6), 12-leveles (V12), valamint 50%-os nővirágzás (R1) fenológiai fázisokban. A kelés fázisának első két napján a Vetésidő I.-ben mind a korai, mind a középérésű hibrid közel azonos százalékban (H1: 76%, H2: 75%) kelt, míg a Vetésidő II.-ben (H1: 84%, H2: 88%) és a Vetésidő III.-ban (H1: 87%, H2: 84%) jelentősebb volt a különbség a hibridek kelésdinamikájában. A V6 és az R1 fenofázis között a relatív klorofilltartalom (SPAD érték) százalékos növekedése a H1 hibridnél a Vetésidő I.-ben, a H2 hibridnél a Vetésidő II.-ben volt a legnagyobb, míg a legalacsonyabb mindkét hibridnél a Vetésidő III.-ban. A vetésidők SPAD érték befolyásoló hatása a H1 hibridnél a V12 fenofázisban (Vetésidő II. p<0,005) és a H2 hibridnél a V6 (Vetésidő III. p<0,005) és a V12 fenofázisban (Vetésidő II. p<0,005) volt kimutatható. A különböző fenológiai fázisokban mért magassági adatok alapján a vetésidő befolyásolta a kukorica hibridek növekedését, azonban ez a hatás nem volt minden esetben statisztikailag szignifikáns (R1). A különböző kukorica hibridek esetében a vizsgált vetésidők között, valamint az egyes vetésidőkön belül a hibridek közötti terméseredmények eltérései statisztikai értelemben nem bizonyultak szignifikánsnak. Ez arra utal, hogy a vetésidő egyik hibrid termésére sem gyakorolt markáns hatást. Ugyanakkor a legjobbnak bizonyult vetésidő (H1-Vetésidő I. 14,959 t/ha; H2-Vetésidő II. 14,208 t/ha) azonban lehetővé teheti a jobb víz- és tápanyag-hasznosulást, valamint elkerülheti a virágzást érintő hőstresszt vagy aszályos időszakot.
    A SPAD-érték és termés közötti, statisztikailag is igazolt legnagyobb összefüggések mindkét kukorica hibrid vonatkozásában a Vetésidő I.-nél és Vetésidő III.-nál az R1 fenológiai fázisban voltak (H1 – Vetésidő I.: r=0,990**, Vetésidő III.: r=0,999***; H2 –Vetésidő I.: r=0,976*, Vetésidő III.: r=0,944*).
  • Az öntözés és az alap- és fejtrágyázás hatása a kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára és termésére extrém száraz évben
    7-30
    Megtekintések száma:
    72
    A tanulmány célja annak vizsgálta, hogy az öntözés és a nitrogén alap- és fejtrágyázás mennyisége és annak kijuttatási ideje hogyan hat a különböző genotípusú kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára (SPAD) és szemtermésére mészlepedékes csernozjom talajon, extrém száraz évben (2022). Kimutattuk, hogy a nedvességhiány rontotta a műtrágyák növények általi felvehetőségét, hasznosíthatóságát. A műtrágyázás a SPAD értéket nem öntözött változatban a Fornad hibrid (V12180, p<0,05) kivétel nem befolyásolta. Öntözött változatban mindhárom hibrid az A60 kezelés hatására érte el a maximális értéket (p<0,05). A klorofill-koncentráció a szárazságnak köszönhetően minden fejlődési szakaszban rendkívül alacsony volt. A V8 fenofázisra kialakult a maximális SPAD érték (p<0,05)(43,2–48,8), mind a nem öntözött, mind az öntözött változatban, majd a betakarítás időszakára jelentősen lecsökkent (10,5–15,4). A hibridek között a korai vegetációs időben volt kimutatható SPAD érték különbség, mégpedig az Armagnac és a Merida hibrid között (p<0,05), ahol a Merida hibrid rendelkezett magasabb SPAD értékkel mindkét változatban. A termésmennyiséget a N 120 kg/ha alaptrágyaként (A120) kijuttatva növelte (p<0,05), kivéve a Merida hibrid nem öntözött változatát, ami jól jelzi a hibrid szárazságtűrését (41,0 SPAD érték, V6150 kezelés, 10,060 t/ha). A klorofilltartalom érzékeny a nedvességhiányra, így a klorofill lebomlása már a korai vegetációs időszakban megkezdődött, az öntözés késleltette ezt a folyamatot, amely genotípustól és műtrágyakezeléstől függően a szemtermés mennyiségében megmutatkozott. Az öntözés hatása az Armagnac hibridnél V6150 (5,267 t/ha), a Fornad hibridnél V690 (4, 075 t/ha) és a Merida hibridnél az A120 (4,160 t/ha) kezelésben volt a legnagyobb. Megállapítottuk, hogy speciális körülmények között (extrém szárazság) a klorofill-koncentráció hatékony támogatást nyújt a szárazságtűrő hibridek kiválasztásához. Továbbá, hogy természetes csapadékellátottság mellett, extrém aszályos évben a korai érésű Merida (FAO 380) hibrid V6150 kezeléssel, ha lehetőség van az öntözésre, akkor a középérésű Armagnac (FAO 490) hibrid A120 kezeléssel javasolható a termesztésre. A szántóföldi tartamkísérlet egyéves eredménye nem elegendő ahhoz, hogy egyértelmű megállapítást tegyünk, azonban ilyen extrém aszályos év négy évtizede nem fordult elő hazánkban.
  • Eltérő FAO számú kukorica hibridek (Zea mays L.) smart paramétereinek elemzése
    5-20
    Megtekintések száma:
    129
    A kukorica melegigényes növény és jelentős a vízigénye. A termés mennyiségét leginkább meghatározó meteorológiai tényező a csapadék, a kukoricatermelés legnagyobb problémája a vízhiány. Amennyiben a tenyészidőszak száraz és a hőmérséklet átlag feletti, akkor a nyári időszakra jellemzően kialakul a talajaszály. A tenyészidőszakot megelőző őszi-téli időszak szárazsága növeli az aszály kialakulásának kockázatát. A kutatásunkban öt eltérő FAO számú kukorica genotípust vizsgáltunk intenzív termesztéstechnológia alkalmazásával, meghatározva az elérhető termésmennyiséget és az azt meghatározó főbb termésparamétereket, a közöttük lévő összefüggéseket. Kísérletünkben mind az öt kukorica hibrid terméseredménye kiváló volt. A legnagyobb termést a H11 hibrid érte el (18,4 t/ha), mintegy 5,7–22,8%-kal meghaladva a többi vizsgált hibrid értékeit. A hibridek egyedi szemtömeg értékei között szignifikáns különbséget mértünk. A H13 hibrid a legmagasabb egyedi szemtömeg értékkel emelkedett ki,1,6–25,9%-kal haladta meg a többi genotípust. Az egyes paraméterek közötti korrelációanalízis alapján igazoltuk az egyedi szemtömeg statisztikailag szignifikáns (p<0,05) pozitív korrelációját az egyedi szemszám értékeivel (r=0,568), valamint a betakarításkori szemnedvességgel is (r=0,592). Az eredményeink alapján az egyes mért, egyedi termésparaméterek különböző mértékben járulnak hozzá a nagy termés eléréséhez, szignifikáns hatásokat eredményezve.
  • Különböző érésidejű kukorica hibridek (Zea mays L.) fenometriai mutatóinak és szántóföldi genetikai potenciáljának értékelése
    5-21
    Megtekintések száma:
    38
    Szántóföldi tartamkísérleti eredmények alapján értékeltünk két eltérő érés idejű kukorica hibrid fenometriai és termésképző elemeit. Ezek a mutatók nagyban hozzájárulnak a hibridek szántóföldi körülmények közötti ajánlásában a termelők részére és útmutatás adnak a hibridspecifikus termesztéstechnológia kidolgozásában.
    A Syngenta Kft. és a Debreceni Egyetem már 2018 óta folytat közös vizsgálatot az új, bevezetésre kerülő hibridek szántóföldi terméspotenciáljának megállapítására. A kísérlet során törekszünk arra, hogy a kukorica optimális feltételeket kapjon és egy napra se éhezzen. A kísérlet során felvételezésre került a hibridek fejlődési fokozatai a növekedési napfok (GDD) mellett. SPAD, NDVI érték folyamatos monitoringozása mellett a vízleadási dinamika is pontos meghatározásra került. 2024 extrém év volt a kukoricatermesztés számára, júliusban és augusztusban extrém magas hőmérséklet jellemezte az országot. A legutolsó betakarítási adatok alapján a hazai átlagtermés 5,7 t/ha (3,4–7,9 t/ha között szórt a megyék között). A 2024-es tenyészév termésdepressziójáért elsősorban a nyári tartós, szélsőségesen meleg időjárás volt a felelős. Az átlagosnál kevesebb csapadékkal párosulva jelentős talajaszály alakult ki.
    A fenti kísérletben az SY Evident FAO 430-440 (H13 hibrid) 20,81 t/ha míg az érésidőben korábbi SY Stació FAO 360-380 (H12 hibrid) 19,46 t/ha termést ért el mezoparcellán az egyetem látóképi kísérleti telepén. A vizsgált hibridek eredményére nagy befolyással volt a korai vetésidő, mellyel a hibridek elkerülték a virágzáskori extrém hőséget. Az eltérő genotípusokra nagy hatással volt a harmonikus tápanyag-ellátás és az optimális időjárási viszonyok májusban és júniusban (VE-R1 fázis). Ez statisztikailag igazolható volt a klorofilltartalom (SPAD értékek) és NDVI érték változásában a hibridek között. A szemtelítődés időszakától a fiziológia érettségig (R2-R6 fázis) tartó növekedési stádiumok, a magas GDD értékek és az öntözés által teremtett ideális viszonyok miatt a magasabb érés idejű hibrid (H13) statisztikailag 6,9%-kal haladta meg az igen korai érés idejű (H12) hibridet. A vizsgált hibridek öntözési-vízhasznosítási hatékonysága (IRRWUE) az alábbiak szerint alakultak: az SY Evident (H13) esetében 41,8 kg/mm, míg az SY Stacio (H12) esetében ez az érték 39,2 kg/mm volt.
    Az optimális műtrágyázás támogatásával növelhetjük a termést, javíthatjuk a termésbiztonságot és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot is erősítjük egyidejűleg. Célunk, hogy jövőben üzemi körülmények közé ültessük át ezen eredményeket, kiegészítve a napjaink digitális eszközeinek háttértámogatásával.
  • Smart kukorica hibridek fiziológiai és termésparamétereinek elemzése intenzív csepegtető öntözéses tartamkísérletben a 2024-es tenyészévben
    5-24
    Megtekintések száma:
    38
    Csepegtető öntözéses körülmények között végeztünk vizsgálatot a Magyarországon nagy területen termesztett eltérő FAO számú kukorica hibridek termésképző és növényfiziológiai paramétereit. A vizsgálat eredményei alapján a H4 hibrid kiemelkedő teljesítményt nyújtott a termés mennyisége, az egyedi szemtömeg, a csőtömeg és az ezermagtömeg tekintetében, így a legjobban teljesítő hibrid. A H6 hibrid hasonlóan jó eredményeket mutatott, különösen a szemszám, ami arra utal, hogy a termés mennyiségének növelésében is szerepet játszhat. A H5 és H3 hibridek közepes teljesítménye azt jelzi, hogy ezek potenciálisan versenyképesek. Az NDVI értékek elemzése során megfigyelt tendenciák fontos információkat nyújtanak a hibridek növekedési mintázatairól. A H1 hibrid esetében a tenyészidőszak második felében tapasztalt erőteljes csökkenés a növények stresszhelyzetére utal. A H1, H2 és H3 hibridek a V12 fenológiai fázisban optimális körülmények között fejlődtek, de a későbbi fázisokban nem tudták fenntartani a korai növekedés során elért állapotot. Ezzel szemben a hosszabb tenyészidejű H4 hibrid a V12 fázis után is képes volt fenntartani a vegetációs aktivitását. A SPAD értékek vizsgálata során a H1, H5 és H6 hibridek esetében a növekedés a V12 fázisig tartott, majd a R4 fázis után csökkenés következett be. A H4 hibrid a legmagasabb SPAD értéket mutatta az R5 fázisban, míg a H1, H5 és H6 hibridek stabilabb SPAD értékeket produkáltak, de a későbbi fázisokban csökkentek. Összességében a H4 és H6 hibridek kiemelkedő teljesítménye alapján érdemes ezeket a hibrideket előnyben részesíteni a jó termőképességű intenzív termesztési környezetben.
  • A kukorica (Zea mays L.) hibridek egyedi paramétereinek elemzése öntözéses tartamkísérletben
    49-83
    Megtekintések száma:
    37
    A növénytermesztés fenntartható fejlesztése napjaink egyik legfontosabb agronómiai kihívása. A modern technológiák, például a precíziós gazdálkodás, köztük a tápanyag-gazdálkodási és öntözési stratégiák kulcsszerepet játszanak a terméshozam optimalizálásában és a fenntarthatóság biztosításában. A DE AKIT DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen beállított kísérletben intenzív termesztéstechnológia alkalmazása mellett vizsgáltuk négy eltérő érésidővel jellemezhető kukorica hibrid (FAO 350, 390, 410 és 550) fenometriai (levélterület-index, fejlődésdinamika), fiziológiai (relatív klorofilltartalom, NDVI érték, vízleadási dinamika), valamint termésparamétereit (termésmennyiség, egyedi cső- és szemtömeg, egyedi szemszám, ezermagtömeg, fehérje-, olaj-, keményítő- és szemnedvesség-tartalom). A termésmennyiség értékelése alapján megállapítottuk, hogy a legmagasabb termést (20,95 t/ha) a középérésű, FAO 390 hibrid érte el, szignifikánsan meghaladva a többi vizsgált hibrid terméseredményét. Összességében megállapítottuk, hogy az egyes különböző érésidejű kukorica hibridek között a vizsgált fenometriai, fiziológiai és termésparaméterekben jelentős, számos esetben statisztikailag igazoltható különbségek voltak, lehetővé téve az egyes hibridek főbb tulajdonságainak pontos elkülönítését.
  • A kukorica hibridek smart paramétereinek elemzése
    21-36
    Megtekintések száma:
    124
    Kutatásunk során Magyarországon nagy területen termesztett kiváló kukorica hibrideket vizsgáltunk szuper intenzív csepegtető öntözéses kísérletben. A kísérlet a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DE AKIT DTTI) Látókép Növénytermesztési Kísérleti Telepén került beállításra. Vizsgálatunk során nyolc eltérő FAO számmal rendelkező hibridet elemeztünk szántóföldi körülmények között csepegtető öntözéses tartamkísérletben. Az egyes genotípusok termésmennyiségét, valamint az azokat meghatározó terméselemeket a fiziológiai érettséget követő egyedi mintavétel alapján állapítottuk meg. A mintavételt követően egyedi mintafeldolgozás keretében határoztuk meg az egyes genotípusok átlagos egyedi szemtömegét, egyedi szemszámát, ezermagtömegét, valamint a termésmennyiséget. A kedvezőtlen agrometeorológiai tényezők ellenére az intenzív termesztéstechnológia eredményeképpen a H3, H5 és H6 genotípusok egyaránt 15 t/ha értéket meghaladó termésmennyiséggel rendelkeztek, amely mutatja a genotípusok jó termésstabilitását. A termésmennyiség kialakulásában elsődleges jelentőséggel két tényező, az egyedi szemszám, valamint az egyedi szemtömeg jelenik meg. Ezen tényezők genotípus-specifikus értékelése során megállapítottuk, hogy az egyedi szemszám értékeiben kiemelkedő volt a H6 genotípus, mintegy 9–34%-kal meghaladva a többi vizsgált hibridet. Ezen felül a kísérletben a H5 hibrid szintén 600 db/cső értéket meghaladó egyedi szemszámmal rendelkezett, jelentősen meghaladva a többi vizsgált hibridet. Az ezermagtömeg adatokban a H4 genotípus bizonyult legkiemelkedőbbnek 465,71 g értékkel. Ezek alapján a hibrid 10–27%-kal nagyobb ezermagtömeggel rendelkezett a többi vizsgálatba vont genotípushoz képest. A hibridek közül a 400 g ezermagtömeg értéket meghaladó H2 és H3 – a rövid tenyészidő ellenére – kiemelkedő értékeket mutatott.
  • Kukorica (Zea mays L.) hibridek szárazanyag-beépülésének és vízleadási dinamikájának értékelése szántóföldi tartamkísérletben
    51-63
    Megtekintések száma:
    106
    A 2024-es év rendkívül meleg nyári időjárása kedvező körülményeket biztosított a kukorica hibridek fejlődésének hőösszeg-alapú vizsgálatához. A Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén öt eltérő FAO-számú hibrid (P9398, P9944, P9975, P0450, P0710) fejlődését, szárazanyag-felhalmozását és vízleadási dinamikáját értékeltük.
    Az eredmények alapján jól nyomon követhető volt a hibridspecifikus fiziológiai érés és a szárazanyag-beépülés alakulása a hasznos hőösszeg függvényében. A mintavételek során meghatározott szárazanyag- és szemnedvesség-értékek lehetővé tették a vízleadás ütemének pontos jellemzését, amely jelentős eltéréseket mutatott az egyes hibridek között. Az intenzív vízleadási szakasz üteme és hossza meghatározó a betakarítási időpont és a szárítási költségek szempontjából. A hőösszeg-alapú nyomon követés megbízható eszköz a kukorica hibridek fenológiai szakaszainak meghatározására, és hozzájárulhat a termesztéstechnológia optimalizálásához a változó klimatikus környezetben.
Adatbázis logók
MTMT CROSSREF

Keywords

Make a Submission