Csepegtető öntözéses körülmények között végeztünk vizsgálatot a Magyarországon nagy területen termesztett eltérő FAO számú kukorica hibridek termésképző és növényfiziológiai paramétereit. A vizsgálat eredményei alapján a H4 hibrid kiemelkedő teljesítményt nyújtott a termés mennyisége, az egyedi szemtömeg, a csőtömeg és az ezermagtömeg tekintetében, így a legjobban teljesítő hibrid. A H6 hibrid hasonlóan jó eredményeket mutatott, különösen a szemszám, ami arra utal, hogy a termés mennyiségének növelésében is szerepet játszhat. A H5 és H3 hibridek közepes teljesítménye azt jelzi, hogy ezek potenciálisan versenyképesek. Az NDVI értékek elemzése során megfigyelt tendenciák fontos információkat nyújtanak a hibridek növekedési mintázatairól. A H1 hibrid esetében a tenyészidőszak második felében tapasztalt erőteljes csökkenés a növények stresszhelyzetére utal. A H1, H2 és H3 hibridek a V12 fenológiai fázisban optimális körülmények között fejlődtek, de a későbbi fázisokban nem tudták fenntartani a korai növekedés során elért állapotot. Ezzel szemben a hosszabb tenyészidejű H4 hibrid a V12 fázis után is képes volt fenntartani a vegetációs aktivitását. A SPAD értékek vizsgálata során a H1, H5 és H6 hibridek esetében a növekedés a V12 fázisig tartott, majd a R4 fázis után csökkenés következett be. A H4 hibrid a legmagasabb SPAD értéket mutatta az R5 fázisban, míg a H1, H5 és H6 hibridek stabilabb SPAD értékeket produkáltak, de a későbbi fázisokban csökkentek. Összességében a H4 és H6 hibridek kiemelkedő teljesítménye alapján érdemes ezeket a hibrideket előnyben részesíteni a jó termőképességű intenzív termesztési környezetben.