Keresés

Keresési eredmények

• A kukorica (Zea mays L.) hibridek egyedi paramétereinek elemzése öntözéses tartamkísérletben

  49-83

  Dorogházi Ottó

  Megtekintések száma:

  13

  A növénytermesztés fenntartható fejlesztése napjaink egyik legfontosabb agronómiai kihívása. A modern technológiák, például a precíziós gazdálkodás, köztük a tápanyag-gazdálkodási és öntözési stratégiák kulcsszerepet játszanak a terméshozam optimalizálásában és a fenntarthatóság biztosításában. A DE AKIT DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen beállított kísérletben intenzív termesztéstechnológia alkalmazása mellett vizsgáltuk négy eltérő érésidővel jellemezhető kukorica hibrid (FAO 350, 390, 410 és 550) fenometriai (levélterület-index, fejlődésdinamika), fiziológiai (relatív klorofilltartalom, NDVI érték, vízleadási dinamika), valamint termésparamétereit (termésmennyiség, egyedi cső- és szemtömeg, egyedi szemszám, ezermagtömeg, fehérje-, olaj-, keményítő- és szemnedvesség-tartalom). A termésmennyiség értékelése alapján megállapítottuk, hogy a legmagasabb termést (20,95 t/ha) a középérésű, FAO 390 hibrid érte el, szignifikánsan meghaladva a többi vizsgált hibrid terméseredményét. Összességében megállapítottuk, hogy az egyes különböző érésidejű kukorica hibridek között a vizsgált fenometriai, fiziológiai és termésparaméterekben jelentős, számos esetben statisztikailag igazoltható különbségek voltak, lehetővé téve az egyes hibridek főbb tulajdonságainak pontos elkülönítését.

• Mesterséges intelligencia (MI) a precíziós mezőgazdaságban

  87-104

  Dorogházi Ottó

  Megtekintések száma:

  13

  A mesterséges intelligencia (MI) alapú technológiák az agrárium új korszakát nyitják meg, különösen a precíziós mezőgazdaság területén. A tanulmány célja, hogy szemléletes áttekintést adjon arról, miként alkalmazható az MI a hozambecslésben, a növényállapot-monitorozásban és a kártevők, betegségek előrejelzésében. A vizsgált kutatások alapján világossá válik: azok az országok és gazdálkodók, akik időben felismerik ezen technológiák jelentőségét, hosszú távon versenyelőnybe kerülnek.
  A tanulmány rávilágít arra, hogy a magyar mezőgazdaság is egyre inkább kiszolgáltatottá válik az időjárási szélsőségeknek, munkaerőhiánynak és a piaci nyomásnak. A korszerű MI-alapú eszközök automatizálják a döntéseket, emlett pontosabb, gyorsabb és költséghatékonyabb termelést is lehetővé tesznek. Ehhez azonban nemcsak eszközök kellenek, hanem érthető tudásanyag, gyakorlati példák és esettanulmányok, amelyek megmutatják, hogyan működik ez magyaroszági körülmények között.
  A jövő kulcsa tehát nem pusztán a technológiában, hanem a megértésben rejlik. Ezért is elengedhetetlen az áttekintő munkák szerepe, amelyek hidat képeznek a tudomány és a gazdálkodói gyakorlat között. A dolgozatban bemutatott módszerek, algoritmusok és adatelemzési példák alapot adhatnak hazai esettanulmányok és döntéstámogató rendszerek kidolgozásához, amelyek közvetlenül segítik majd a termelőket a gyakorlati döntéseikben.