Keresés

Keresési eredmények

• Eltérő ozmotikus stressztoleranciájú burgonya szülő és nemesítési vonalak primer és szekunder gumóinak tesztelése izolált és fóliasátras termesztési közegben

  37-61

  Hanász Alexandra

  Dobránszki Judit

  Zsombik László

  Megtekintések száma:

  63

  Korunk talán egyik legmeghatározóbb problémája a növekvő népesség élelmiszer ellátásának biztosítása. A mai modern növénytermesztés a kockázati tényezők minimalizálását és a siker maximalizálását tartja szem előtt. Kísérletünkben olyan ismert ozmotikus stressztűréssel rendelkező burgonya szülő vonalakat (C103, C107) és nemesítési vonalaikat (C11, C20) vizsgáltunk, melyek korábbi ismereteink alapján értékes nemesítési alanyai lehetnek a jelenlegi és jövőbeni kutatásainknak egyaránt. In vitro mikroszaporítással létrehozott hajtástenyészetekből primer gumót állítottunk elő izolált körülmények között, majd a betakarított primer gumók fóliasátorban nevelkedtek tovább normál (T1: 25 cm, F1: 20–45 mm) és sűrített (T2: 15 cm, F2: -19 mm) tőtávolság és frakciócsoport szerint ültetve. Vizsgáltuk a gumóhozamban történő változásokat, valamint a tőszámsűrítés befolyásoló szerepét mind a betakarított gumók mennyiségében, mind frakciók közötti eloszlásban. A szekunder gumó esetében megfigyeltük a kelés dinamikáját, a lombmagasság és friss lombtömeg értékeket betakarítás előtt, a friss levelek klorofill-a, -b és összes-klorofill tartalmát, valamint a klorofill-fluoreszcencia Fv/Fm értékeit a szülőpárnál. Az anyatövenként mért gumóhozam primer gumóknál kisebb tőtávnál minden esetben kevesebb volt, és a szekunder gumóknál T2 tőtávolságnál is körülbelül felére csökkent. Az állománysűrítés hatására betakarított primer gumók mennyiségében szignifikánsan eltérő eredményeket a vizsgált genotípusok közül három (C103, C107, C20), a szekunder gumók vizsgálatakor két (C103, C20) genotípusnál kaptunk. A frakció eloszlást a primer gumók számában a tőszámsűrítés C103 (2. frakció), C20 (3. frakció) genotípusoknál pozitívan befolyásolta, míg C107 (3. frakció) és C11 (3. frakció) genotípusoknál enyhe csökkenést tapasztaltunk. A vizsgált szekunder gumók kelési dinamikája nagymértékben függött a genotípusra jellemző adottságoktól, azonban a tőszámsűrítés és frakcionálás is döntően befolyásoló szereppel bírt. A kelés 50%-át legkorábban a C11, legkésőbb a C107 genotípusnál mértünk (43. és 79. DAP). A tőszám/frakciócsoport szerinti értékelésben az 50%-os kelési arányt és a kelés maximumát általánosan 4–11 nappal később érte el a sűrített növényállomány, mint a normál tőtávolságon neveltek. A lombmagasság, a friss lombtömeg, a klorofill-a, -b és összes-klorofill tartalom mérések adataiban genotípus és tőszám szerint a C103 és C20 genotípusok értékei az esetek többségében szignifikánsan magasabbak voltak, mint a másik két genotípus. Az állománysűrítés hatására az egységnyi területre jutó gumótömeg jelentősen mérséklődött a vizsgált szülő (C103, a: 371,97 g/m2; C107, bc: 61,73 g/m2) és nemesítési vonalaknál (C20, b: 97,28 g/m2; C11, c: 2,13 g/m2). A tőszám sűrítés és frakcionált ültetés a szekundergumók tömegében szignifikánsan csökkenő értékeket eredményezett a C103 és a C20 genotípusok esetében, valamint a frakciók közötti eloszlás vizsgálatakor is ennél a két genotípusnál mértünk statisztikailag mérhető eltérést. Eredményeink jó alapot biztosítanak a vizsgálatba vont burgonya genotípusok fejlődési folyamatainak megismeréséhez és a jelen kor szélsőséges időjárási körülményeihez alkalmazkodó nemesítési vonalak létrehozásához, azok sajátos adottságaihoz alkalmazandó termesztéstechnológiai, illetve vetőmagelőállítási módszerek kidolgozásához.

• Különböző gombaölő szerek hatása a fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.) és a tavaszi bükköny (Vicia sativa L.) termésmennyiségére és magfertőzöttségére

  41-58

  Juhász Csaba

  Zsombik László

  Megtekintések száma:

  60

  Csillagfürt (Lupnis albus L.) és tavaszi bükköny (Vicia sativa L.) növényekben gombaölő szeres vizsgálatot végeztünk a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetben homok talajon. Ezen kultúrákban kevés a növényvédelmi témájú irodalmi forrás. A különböző gombás megbetegedések visszavethetik a növények fejlődését, valamint negatív hatással lehetnek a termésmennyiségre, továbbá szintén lényeges a betakarított magok vitalitása. Mindkét kultúrában három kezelést alkalmaztunk június közepén a tebukonazol + proklórázt, a mefenoxám + mankocebet és az azoxistrobin + ciprokonazolt. A vegetációs változások nyomon követése céljából a Trimble GreenSeeker HCS-100-as mérőműszer használatával NDVI adatokat gyűjtöttünk. Betakarítást követően a Westrup Kamas laboratóriumi magtisztító alkalmazásával tisztítottuk a betakarított termést és feljegyeztük a növényi hulladék mennyiségét. Dokumentáltuk a különböző maghozamokat, majd magfertőzöttségi vizsgálat céljából Papavizas-féle táptalajra helyeztük a magokat. A csillagfürt parcelláin felvételezett NDVI értékek szerint a legmagasabb átlagos NDVI értéket a tebukonazol + prokloráz hatóanyaggal kezelt parcellákon felvételeztük a gombaölő szeres kezelést követően. A legkevesebb fertőzött mag mindkét felvételezési időpont szerint szintén a tebukonazol + proklorázzal kezelt parcellákról származott, azonban maghozam tekintetében ezek a parcellák nem szerepeltek kiemelkedően. A tavaszi bükköny gombaölő szeres kezelését követő NDVI értékek alapján a legmagasabb átlag NDVI értéket a tebukonazol + prokloráz hatóanyaggal kezelt parcellák mutatták. A magfertőzöttségi vizsgálatban első ellenőrzéskor a kontroll parcellákon fordult elő a legkevesebb fertőzött mag, második ellenőrzéskor már az azoxistrobin + ciprokonazol hatóanyaggal kezelt parcellákról származó magok között volt a legkevesebb gombás fertőzött mag. A betakarított maghozam értékek alapján egyik kultúrában sem eredményezett egyik gombaölő szeres kezelés sem hozamnövekedést. Szignifikáns különbséget nem mutattunk ki, azonban mindkét növény esetében a kontroll parcellák átlagos maghozama volt a legnagyobb. Az alkalmazott hatóanyagok egy része kivonásra került – vagy a közel jövőben fog kivonásra kerülni –, ebből kifolyólag új hatóanyagok bevonása indokolt a kutatásokba.