Keresés

Keresési eredmények

• Eltérő FAO-számú kukorica (Zea mays L.) hibridek termésparamétereinek elemzése öntözött állományban

  69-84

  Nagy János

  Zelenák Annabella

  Illés Árpád

  Bojtor Csaba

  Gombos Béla

  Szabó Atala

  Nyéki Anikó

  Széles Adrienn

  Megtekintések száma:

  42

  A Debreceni Egyetem Látképi Szántóföldi Kísérleti Központjában vizsgáltuk öt eltérő tenyészidejű, FAO-számú (350, 380, 420, 490 és 510) kukorica hibridet. A rendkívül aszályos évjáratban, 2022-ben öntözéssel pótoltuk (456 mm) a csapadékhiányt. Nagyszámú mérések alapján felvételeztük a növénymagasságot, az ezerszemtömeget, a levélterület-indexet, a csőparamétereket. A legnagyobb terméseredményt a FAO 420-as hibrid (H-11) ért el, 18,397 t/ha. A FAO 350 (H-9) és a FAO 380 (H-10) hibridek eredménye (15,657–15,678 t/ha) azonos volt. A FAO 490 (H-12) és az FAO 510 (H-13) hibridek terméseredményei szignifikánsan különbözőek voltak (14,973 és 17,395 t/ha). Kutatási eredményeink bizonyítják, hogy a terméseredményeket döntően az ezerszemtömeg értékek határozzák meg.

• Valós idejű talaj ammónia gáz monitoringja IoT technológiával

  105-118

  Nyéki Anikó

  Kovács Attila József

  Neményi Miklós

  Gombkötő Nóra

  Megtekintések száma:

  15

  Napjainkban a környezeti monitoring egyre nagyobb hangsúlyt kap a szántóföldi növénytermesztésben az időjárás, a fenntartható tápanyag- és vízgazdálkodás fontossága miatt. A tanulmány egy új, innovatív, vezeték nélküli adatkapcsolaton és továbbításon alapuló technológiát és annak eredményeit mutatja be a talaj ammónia emissziójának megfigyelésére Internet of Things (IoT) technológia segítségével a környezeti jellemzők mérése alapján egy gyakorlati módszer lehet a jövőben. Ez a monitorozó rendszer a fenntartható és környezetbarát növénytermesztésben. Az alkalmazott szenzorok biztosítják a talaj ammónia emissziójának nyomon követését, mely módszer gyors és pontos monitorozást biztosít. Az eredmények periodikus tendenciát mutatnak az NH3 fluxusokban, magasabb mennyiségekkel a tavaszi (melegebb) időszakokban a nitrogéntrágyázás után. A többváltozós lineáris regressziós vizsgálatok eredményei alapján a talajnedvesség, hőmérséklet, páratartalom és légnyomás szignifikánsan befolyásolják az NH3 kibocsátást.