Cikkek

PROLEGOMENA A MACEDÓN-MAGYAR SZÓTÁR ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Veröffentlicht:
2020-07-14
Author
View
Schlagwörter
How To Cite
Selected Style: APA
ILJOVSZKI, R. (2020). PROLEGOMENA A MACEDÓN-MAGYAR SZÓTÁR ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények, 3(1), 35-42. https://doi.org/10.56309/mtkk.v3i1.7923
Abstract

Absztrakt

A szerző a macedón-magyar szótár előkészítő kutatásait végezte el az elmúlt tíz évben. A szótár kiadásához meginduló munkálatok kapcsán a macedón identitástudat és nyelv témájában oszt meg gondolatokat, melyek árnyalják a népről és nyelvéről kialakult sztereotípiákat.

Abstract

The author has been preparing the Macedonian-Hungarian dictionary for the last ten years. In connection with the work starting to publish the dictionary, he shares his thoughts on the topic of Macedonian identity and language, which modulates the stereotypes formed about the people and its language.

Literaturhinweise
Arató Endre. Kelet-Európa története a 19. század első felében. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971.
Arday Lajos. Reformok és kudarcok: Jugoszlávia utolsó évtizedei és ami utána következett. Budapest: BIP, 2002.
Balogh Ádám. Fejezetek Görögország újkori történetéből. A szabadságharctól napjainkig. Szeged: Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete – Csongrád megyei Helyi Csoport, 2013.
Bitoski, Krste et al. Macédoine: Articles d’histoire. Skopje: Institute for National History, 1981.
Bíró László. „Egy állam – sok etnikum. Macedónok.” História 14, no. 4 (1992): 4-14.
Fehér Géza. „A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban.” Századok – A Magyar Történelmi Társulat közlönye. 61, no. 1 (1927): 12-16.
Füves Ödön. „A makedón-magyar kapcsolatok kérdéséhez.” Századok – A Magyar Történelmi Társulat közlönye. 97, no. 5 (1963): 1134-1137.
Garde, Paul, Jakabffy Imre, and Jakabffy Éva. Balkáni beszéd: szavakról és emberekről. Budapest: Kairosz Kiadó, 2008.
Ǵorǵiev, Vančo. Sloboda ili smrt – makedonskoto revolucionerno nacionalnoosloboditelno dviženje vo solunskiot vilaet 1893-1903 godina. Skopje: Tabernakul, 2003.
Hamza Gábor. „A macedón kérdés megjelenése az európai politikában. In „Nem akarunk csonka Európát…” Politikai, történelmi, jogi tanulmányok, cikkek és esszék., edited by Hamza Gábor, 149-186. Budapest: Elektra Könyvkiadó, 2002.
Hamza Gábor, Nótári Tamás. Mit hoz a múlt? Jog-és kultúrtörténeti tanulmányok. I. Budapest: Korona Kiadó, 2006.
Hamza Gábor. Macedónia és a föderáció lehetősége a Balkánon. In „Nem akarunk csonka Európát…” Politikai, történelmi, jogi tanulmányok, cikkek és esszék, edited by Hamza Gábor, 143-148. Budapest: Elektra Könyvkiadó, 2002.
Hadžiev, Vanja. Za imeto Makedonija i Makedonci vo istorijata. Skopje: Ljuboten, 1996.
Hász Magdolna: Hungarikumok a Macedón Tudományos Akadémián és a Kliment Ohridszki Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban. Kézirat (s.a.).
Jelavich Barbara. A Balkán története I. II. Budapest: Osiris Kiadó Bp, 1996.
Kapronczay Péter. „A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása.” Pro Minoritate 7, no 1 (1999). Hozzáférés dátuma: 2020.06.01. http://www.hhrf.org/prominoritate/1999/99/tel1007.htm
Kertész István. „Kik a makedónok?” História 14, no. 4 (1992): 6-7.
Kocsis Károly. Az etnikai konfliktusok történeti-földrajzi háttere a volt Jugoszlávia területén. Jugoszlávia / Egy felrobbant etnikai mozaik esete. Budapest: Teleki László Alapítvány, 1993.
Kuzder Rita. „A magyarországi makedonisztika.” Slavia Centralis 13, no. 2 (2015): 82-93.
Niederhauser Emil. A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1977.
Niederhauser Emil. Forrongó félsziget. A Balkán a XIX-XX. században. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1972.
Obermayer Erzsébet, Horváth István Károly. Macedóniai László. Egy humanista élete és működése a Mohács körüli évtizedekben. Századok – A Magyar Történelmi Társulat közlönye. 93, no. 5 (1959): 773-802.
Palotás Emil. Kelet-Európa története a 20. század első felében. Budapest: Osiris Kiadó Kft., 2003.
Pusztainé Ambrus Ágnes. „Magyar-makedón kapcsolatok” Hungarológia 4, no. 1 (1993): 107-110.
Ritter László. „Makedónia, Macedónia az újkorban. Macedónia és Görögország vitája.” História 34., no. 4 (2012): 7-11.
Seres Attila. A „Krusevói Köztársaság” megalakulásának és hatalmi szervezetének főbb történeti problémái.” In A balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, edited by Árvay Viktor, Bodnár Erzsébet, and Demeter Gábor, 144-162. Budapest: Hungarovox Kiadó Bt, 2005.
Trebst, Stefan. Bugarsko-jugoslovenskata kontroverza za Makedonija 1967-1982. Skopje: Institut za nacionalna istorija, 1997.