Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Absztrakt
A zenekutatásban és etnomuzilkológiában bolgár ritmusként vagy aksak ritmusként említett jelenség még sok feltáratlan jellegzetességei rendelkezik, még egységes terminológia sem alakult ki. A szerző írásában a filozófia felől járja körbe az egész Balkán-félszigeten detektált metroritmikai jelenséget. Az etnomuzikológiai kutatásból már ismert choreios alogos többrétű értelmezését adja, melyhez Szent Ágoston ritmus-és időértelmezését és Nietzsche gondolatait is segítségül hívja. Tárgyalja magának az „aszimmetria” szónak a jelenségre való használatát, annak viszonyát az aksakhoz. Cikkében megalapoz egy filozófiai aksak-értelmezést.
Introduction to the metaphysics of the aksak. The phenomenon referred to as Bulgarian rhythm or aksak rhythm in musicology and ethnomusicology has many unexplored features, nor has a uniform terminology been developed. In his paper, the author explores the metrhythmic phenomenon detected throughout the Balkan Peninsula from a philosophical perspective. He provides a multifaceted interpretation of the choreios alogos, already familiar from ethnomusicological research, drawing on St Augustine's interpretation of rhythm and time and Nietzsche's ideas. He discusses the use of the word 'asymmetry' itself to describe the phenomenon, and its relation to the aksak. In his article, he lays the foundations for a philosophical interpretation of the aksak.
#bulgarianrhythm #aksak #musicology #ethnomusicology #asymmetry
Hivatkozások
- Aristoxenus. Αριστοξενου Αρμονικα Στοιχεια. (Aristoxenou Armonika Stoicheia) - The Harmonics of Aristoxenus. ford. Macran, S. H., Oxford: Clarendon Press, 1902.
- Aristoxenus. Elementa rhythmica. The fragment of Book II and the additional evidence for Aristoxenean rhythmic theory, ford. Pearson, L.. Oxford: Clarendon Press, 1990.
- Emden, Christian J. Review of Rhythmus beim frühen Nietzsche (Günther, F. F.). The Journal of Nietzsche Studies 41, (2011): 125-126, doi:10.1353/nie.2011.0002.
- Descartes, René. Musicae Compendium. 1618/1650. Németül, Leitfaden der Musik. Darmstadt: WBG, 1978.
- Horwitch, Paul. Asymmetries In Time: Problems in the Philosophy of Science. Cambridge: MIT Press, 1987.
- Levin, Flora R. Synesis in Aristoxenian theory. TAPA, 103: 211-234. 1972, doi:10.2307/2935976.
- MacInnis, John. Augustine’s „»De Musica« in the 21st Century Music Classroom.” Religions 6, no. 1 (2015): 211-220, https://doi.org/10.3390/rel6010211.
- Marchetti, C. Christopher. Aristoxenus’ Elements of rhythm: text, translation, and commentary with a translation and commentary on POxy 2687. New Jersey: Rutgers, The State University of New Jersey, 2009.
- Nietzsche, Friedrich. Nachgelassene Fragmente 1882-1884, KSA, 10:651, Tél 1883-1884.
- Nietzsche, Friedrich. Nachgelassene Fragmente 1870-1872, NF-1870/71.
- Szent Ágoston. De Musica, ford. Knight, J. W. F., R. I. Severs Ltd., Cambridge, 1951.
- Szent Ágoston Vallomásai, ford. Vass József, Budapest: Szent István Társulat, 2002.