Search

Search Results

• Aksak – Principles And Typology

  2-52.

  Arom Simha

  Views:

  154

  A török “aksak” kifejezés, amely az oszmán zeneelméletben gyökerezik, “sántát”, “botladozót” vagy “bicegőt” jelent. Más szóval, szabálytalannak tekintik. Ez egy olyan ritmusrendszert jelöl, amelyben a darabok vagy szekvenciák általában élénk tempóban zajlanak, és egy modul folyamatos ismétlésén alapulnak. Ez a modul a bináris és ternáris mennyiségeken alapuló csoportosítások (pl. 2+3, 2+2+3) egymás mellé helyezéséből ered, és amelynek összesített száma leggyakrabban páratlan szám. A szerző az aksak jelenséget kettős, strukturális és kulturális szempontból vizsgálja. Különösen az alábbiakra összpontosít: az aksak mint ritmikus forma meghatározása; a tempó tényező meghatározó szerepének kiemelése az aszimmetrikus jelleg érzékelésében; egy tipológia javaslata; és végül, az autentikus aksak sajátosságai alapján – azaz azok, amelyek prímszámokon alapulnak – annak az elképzelésnek az előterjesztése, hogy a nyugati zene “mértéke” nem rendelkezik önálló léttel, és valójában a ritmikus artikuláció első szintjét képezi.

  The Turkish term aksak, borrowed from the Ottoman musical theory, means “lame,” “stumbling,” or “limping." In other words, it is considered irregular. It designates a rhythmic system within which pieces or sequences, generally taking place in a lively tempo, are based on the uninterrupted reiteration of a module resulting from the juxtaposition of groupings based on binary and ternary quantities (e.g., 2+3, 2+2+3) and whose overall number is most often an odd number. The author considers the aksak phenomenon in its double, structural, and cultural aspects. It focuses in particular on the following: defining the aksak as a rhythmic form; highlighting the determining role played by the tempo factor in the perception of its asymmetrical character; proposing a typology; and finally, based on the characteristics specific to authentic aksak – that is to say, those based on prime numbers – putting forward the idea that the “measure” of Western music has no autonomous existence and constitutes, in fact, a first level of rhythmic articulation.

• BEVEZETÉS AZ AKSAK METAFIZIKÁJÁBA

  40-48.

  ERTÜNGEALP ALPASLAN

  Views:

  149

  A zenekutatásban és etnomuzilkológiában bolgár ritmusként vagy aksak ritmusként említett jelenség még sok feltáratlan jellegzetességei rendelkezik, még egységes terminológia sem alakult ki. A szerző írásában a filozófia felől járja körbe az egész Balkán-félszigeten detektált metroritmikai jelenséget. Az etnomuzikológiai kutatásból már ismert choreios alogos többrétű értelmezését adja, melyhez Szent Ágoston ritmus-és időértelmezését és Nietzsche gondolatait is segítségül hívja. Tárgyalja magának az „aszimmetria” szónak a jelenségre való használatát, annak viszonyát az aksakhoz. Cikkében megalapoz egy filozófiai aksak-értelmezést. 

  Introduction to the metaphysics of the aksak. The phenomenon referred to as Bulgarian rhythm or aksak rhythm in musicology and ethnomusicology has many unexplored features, nor has a uniform terminology been developed. In his paper, the author explores the metrhythmic phenomenon detected throughout the Balkan Peninsula from a philosophical perspective. He provides a multifaceted interpretation of the choreios alogos, already familiar from ethnomusicological research, drawing on St Augustine's interpretation of rhythm and time and Nietzsche's ideas. He discusses the use of the word 'asymmetry' itself to describe the phenomenon, and its relation to the aksak. In his article, he lays the foundations for a philosophical interpretation of the aksak.

  #bulgarianrhythm #aksak #musicology #ethnomusicology #asymmetry