Keresés
Keresési eredmények
-
Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XII.
77-84Megtekintések száma:516Jelen dolgozatunk a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeihez tartalmaz kiegészítő adatokat, elsősorban az Alföld és a Dunántúl területéről. A részletes adatokat elektronikus mellékletben közöljük. E florisztikai adatok a közép-európai flóratérképezés raszterhálózatának 149 kvadrátját érintik. 460 fajról közlünk összesen 1325 elterjedési adatot. Közülük kiemelkedő jelentőségű a Phegopteris connectilis megjelenése a Vértesalján, a Sternbergia colchiciflora és a Corydalis solida Duna–Tisza közi előfordulása, valamint az Euphorbia angulata és a Potentilla alba előkerülése a Nyírségben. Mindezeken kívül közleményünkben számos ritkább taxon új előfordulása található.
-
Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VII.
218-237Megtekintések száma:156Jelen dolgozat a nemrég megjelent magyarországi flóraatlaszhoz tartalmaz kiegészítő adatokat, elsősorban a Dunántúl és az Alföld területéről. A közölt adatok a fajok elterjedési térképén új előfordulási pontokat jelentenek, vagy megerősítenek régi adatokat, további esetekben korábban publi-kált adatokat helyesbítenek. A közlemény 73 növényfajról tartalmaz florisztikai adatokat, illetve élő-helyeik ÁNÉR kódjait.
-
Feketenyár-ligetek a Dráva mentén (Carduo crispi-Populetum nigrae Kevey in Borhidi & Kevey 1996)
215–238Megtekintések száma:191Jelen tanulmány 25 cönológiai felvétellel mutatja be a Dráva hullámterében levő feketenyár-ligetek társulási viszonyait. Szukcessziós és társulástani elemzésre volt szükség a cönoszisztematikai besorolás alátámasztásához. Az állományok a feketenyár dominanciája, a társulás szukcessziós sorban elfoglalt helyzete és a fajcsoportok részletes elemzése alapján a Szigetközből Carduo crispi-Populetum nigrae néven leírt asszociációval azonosíthatók. A csigolyafüzesekből (Rumici crispi-Salicetum purpureae) jönnek létre, s mintegy másfél méterrel alacsonyabb szinten találhatók, mint a belőlük fejlődő fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae). A sokváltozós eredmények jól mutatják a regionális fajkészletek erőteljes hatását és az egyes társulástípusok pusztán fajösszetétel alapú hasonlósági viszonyait.