Keresés

Keresési eredmények

• A Sárvíz mente (Mezőföld) növényföldrajzi kutatásának eredményei I. Florisztikai adatok

  207–226

  Lendvai Gábor

  Megtekintések száma:

  331

  A dolgozat a Sárvíz mente (Mezőföld), területén 2004 óta folytatott terep­felmérések során összegyűlt elterjedési adatokat közli. A felmérések során 50, a területen eddig nem ismert faj került elő, és további 20 ritka vagy veszélyeztetett fajnak kerültek elő új lelőhelyei. Ezek mellett a szá­raz sztyeprétek, erdők, szikesek és sós tavak, továbbá mocsarak jellegzetes fajainak adatai is szerepel­nek a felsorolásban. A fajneveket a közigazgatási hatá­rok szerinti település neve és a legközelebbi föld­rajzi hely neve, majd a Közép-európai Fló­ratérképezés (KEF) és az Európai Flóratérképezés négyzethá­lóbeosztásának (UTM) kódjai követik. A 2004 után megfigyelt vagy gyűjtött fajok lelőhelyeinek nevei félkövéren szedettek. A területre nézve új fajok neve aláhúzással jelölt.

• Zárt lösztölgyes maradványok a Mezőföldön (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008)

  66–93

  Kevey Balázs

  Horváth András

  Lendvai Gábor

  Megtekintések száma:

  185

  Jelen tanulmány a Magyarország középső részén levő Mezőföld zárt lösztölgyeseinek (Pulmonario mollis-Quercetum roboris) cönológiai elemzését tartalmazza 20 felvétel alapján. Az erdőtlen tájon ez az asszociáció igen szórványosan mutatkozik. Fragmentumai félszáraz–félüde termőhelyeken fordulnak elő, és átmenetet a száraz nyílt lösztölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-ro­boris) és az üde talajú gyertyános-tölgyesek (Corydali cavae-Carpinetum) között. E zárt lösztölgyesek (Pul­monario mollis-Quercetum roboris) az alföldi lösztáblákon a homokvidékekről ismert – ugyancsak fél­szá­raz–félüde talajú – zárt homoki tölgyeseket (Convallario-Quercetum roboris) helyette­sítik. A sokvál­tozós elemzések (cluster-analízis, főkoordináta-analízis) révén a zárt (Pulmonario mollis-Quercetum robo­ris) és a nyílt (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) lösztölgyesek elkülönültek egymástól. A társu­lás felépítésében a száraz erdők (Quercetea pubescentis-petraeae, Quercetalia cerridis, Aceri tatarici-Quercion) és az üde erdők (Fagetalia) karakterfajai fontos szerepet játszanak. A száraz gyepek elemei (Festuco-Brometea, Festucetalia valesiacae, Festucion rupicolae stb.) ezzel szem­ben a nyílt lösztölgyesek­hez (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) képest erősen visszaszorul­nak. A flóraelemek között az európai és a szubmediterrán fajok a meghatározóak, míg a kontinentális elemek alárendeltebb sze­repet töltenek be, mint a nyílt lösztölgyesekben. A vizsgált zárt lösztöl­gyes (Pulmonario mollis-Quercetum robo­ris Kevey 2008) a Polygonato latifolio-Quercenion roboris Kevey 2008 alcsoportba (suballiance) sorolható.

• Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XII.

  77-84

  Kevey Balázs

  Demeter László

  Lendvai Gábor

  Molnár Attila

  Papp László

  Urbán Sándor

  Megtekintések száma:

  516

  Jelen dolgozatunk a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképei­hez tartalmaz kiegészítő adatokat, elsősorban az Alföld és a Dunántúl területéről. A részletes adatokat elektronikus mellékletben közöljük. E florisztikai adatok a közép-európai flóratérképezés raszterháló­zatának 149 kvadrátját érintik. 460 fajról közlünk összesen 1325 elterjedési adatot. Közülük kiemelke­dő jelentőségű a Phegopteris connectilis megjelenése a Vértesalján, a Sternbergia colchiciflora és a Corydalis solida Duna–Tisza közi előfordulása, valamint az Euphorbia angulata és a Potentilla alba előkerülése a Nyírségben. Mindezeken kívül közleményünkben számos ritkább taxon új előfordulása található.

• A bagolyfű (Glaux maritima) a Kárpát-medencében

  10-20

  Lendvai Gábor

  Megtekintések száma:

  336

  A 21. század fordulójára vált ismertté a bagolyfűről, hogy nem csak aktuális kárpát-medencei elterjedése nem ismert, de magyarországi élőhelyi viszonyait sem tanulmányozta senki. E dolgozatban áttekintem a faj jelenlegi általános elterjedését, irodalmi és herbáriumi adatok alapján részletesen, tájegységenként felsorolom egykori és jelenlegi ismert termőhelyeit a Kárpát-medencében, köztük a nemrég megtalált új lelőhelyeket is. Az élőhelyi jellemzőket 10 társulástani felvétel elemzése és irodalmi adatok alapján foglalom össze. A bagolyfű a mérsékelt övi tengerpartokon és a szárazföldek kontinentális klímájú belső területein fordul elő, így elterjedése alapján cirkumboreális faj, erősen diszjunkt areával. A Kárpát-medencében jelenleg a Szepességben (Szlovákia), a Mezőföl­dön (Magyaror­szág) és Erdélyben (Románia) találhatók csak állományai. A korábban ismert erdélyi, felvidéki és hazai lelőhelyeinek nagyrészé­ről eltűnt, illetve az 1960-es évek óta nincs azokról semmiféle információ. A bagolyfű a Kárpát-medencében a szikes-sós talajú mocsárrétek növénye. Gyakoribb kísérőfajainak jelentős része sótűrő, eurázsiai vagy kontinentális elterjedésű mocsárréti növény. Hasonló jellegű élő­helyeken él Mongóliá­ban és Észak-Amerikában is. A nálunk előforduló társfajai közül több az Északi-Kárpátokban, Mongóli­ában és Utah-ban is megtalálható. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a bagolyfű a 20. század végére a Kárpát-medence egyik ritka és veszélyeztetett fajává vált. Termőhelyei­nek növényzete nem nyújt magyarázatot arra, hogy a Dunától keletre miért hiányzik ez a faj.

• A Nyírség tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963)

  179-220

  Kevey Balázs

  Papp László

  Lendvai Gábor

  Megtekintések száma:

  155

  Jelen tanulmány Magyarország keleti részén, a Nyírség tölgy-kőris-szil ligeterde­inek társulási viszonyait mutatja be 75 cönológiai felvétel alapján. Mérsékelten talajvíz által befo­lyásolt, azonális asszociációval állunk szemben. Állományaikban feltűnőek egyes szubmontán elemek, amelyek az Alföldön általában ritkák. Különösen a Fagetalia elemek gyakorisága jellem­ző: Actaea spicata, Allium ursinum, Anemone ranunculoides, Asarum europaeum, Athyrium filix-femina, Cardamine bulbifera, Carex pilosa, Cerastium sylvaticum, Chaerophyllum aromaticum, Corydalis cava, Corydalis solida, Dryopteris filix-mas, Epipactis helleborine agg., Euphorbia amygdaloides, Galeobdolon luteum, Galium odoratum, Hedera helix, Isopyrum thalictroides, Lathraea squamaria, Lathyrus vernus, Lilium martagon, Maianthemum bifolium, Mercurialis perennis, Milium effusum, Polygonatum multiflorum, Pulmonaria officinalis, Ranunculus cassubicus, Salvia glutinosa, Sanicula europaea, Scilla vindobonensis, Stachys sylvatica, Stellaria holostea stb. E növények főleg a Nyírség keleti részén fordulnak elő, s valószínűleg az egykori hűvösebb, csapa­dékosabb és kiegyenlítettebb klímájú „Bükk I. kor” (i.e. 2500-tól i.e. 800-ig) maradványfajai.

• Szikes területek elterjedése és flórája a Mezőföldön

  39-61

  Lendvai Gábor

  Megtekintések száma:

  237

  Szikes területek számottevő területeket foglalnak el az Alföld dunántúli részén, a Mezőföl­dön. A Velencei-tó és a Sárvíz mente térsége kivételével e területek flórája és vegetációja elkerülte a botani­kusok és biogeográfusok figyelmét. E közleményben e szikes területek rövid leírását és az elmúlt 17 év során folytatott botanikai felmérésük eredményeit adom közre. A felsorolásban a növények neveit az érin­tett település neve és, ha van ilyen, a földrajzi elnevezés, majd a Közép-európai Flóratérképezés négyzethá­lóján belül annak a négyzetnek a kódja, amelybe a lelőhely esik, valamint néhány faj esetében az első észle­lés évszáma követi. A fajok felsorolása betűrendben történik. Az adatok azt mutatják, hogy az egyes szikes talajú területek flórája csupán egy-egy részhalmazát képezi a Sárvíz menti szikesek flórájának, ami feltehe­tőleg részben a területek fragmentáltságának és a részleges élőhelyvesztésnek tulajdonítható.