Search

Search Results

• The impact of production factors on the yield formation of grasses of various exploitation

  13-18

  Marta Bajnok

  Gabor Torok

  Reinhard Resch

  Karl Buchgraber

  Julianna Tasi

  Views:

  118

  The lawn – following the forest – is the best manner of land use. 10.75 percent of Hungarian territory is grassland. 90-95 percent of the grass’s root system can be found in the upper 10 cm layer of the soil therefore and because of the large evaporating surface the grasses have a great water demand and weather sensitivity. Beside the nutritional ability and some extreme properties of soil (for ex. great salinity) there is an influence on formation of the grass-type and the yield. In our experiments the sites were utilised 2, 3 and 4 times yearly. At two sites for four years (2006-2009) and at one site for two years (2009-2010) the quantity and the distribution of the yield as well as other parameters were examined, which are not reported in this paper. This experiment is a part of a climate research project run at 27 sites in Austria. The laboratory analyses were carried out uniformly in the LFZ Raumberg- Gumpenstein Research Institute. The most important results of this study are the following: The productivity of the grass type formed on the Little Cumania lowland is very limited. In case of drought there was the highest yield decrease and at the same time in case of good precipitation there was the smallest increase of yield. The effect of grass utilization by late first cut at the poorestsoil site was very unfavourable. At the grass sites of better quality, the utilization manner of 3 or 4 growth, resulted in a better adaptation to the climatic extremities. 

• Possibilities of restoration of natural or seminatural grasslands: Papers of the „Challenges and Aspects in Grassland Management” conference held on 22-23 May 2008.

  19-27

  Andras Horvath

  Laszlo Szeman

  Sandor Bartha

  Klara Viragh

  Janos Boloni

  Gyula Fulop

  Szilvia Rev

  Views:

  82

  The number of natural grassland restoration projects increased in the last decade in Hungary, and probably the area of restored grasslands will be significantly extended in the next years due to New National Rural Development Program. To contribute to the success of this activity, in this paper we review the most important theoretical and practical aspects of natural grassland restoration methods. In the course of grassland restoration, habitats dominated by grasses and/or sedges have been restored in place of arable lands. In order to perform “natural” restoration, we should consider the ecological conditions of the landscape, and reconstruct natural or seminatural grasslands including of native plant species. Essentially, rehabilitation of natural landscape is supported also by creating new seminatural grassland patches. The basic principles of the natural grassland restoration are:

  1. When a spontaneous secondary succession starts to proceed on an abandoned field without invasion of any alien plant species, the re-ploughing of the abandoned field has to be ignored.

  2. Generally, the old fields surrounded by species-rich natural or seminatural grassland pathes can succesfully be restorated. Then, as a consequence of newly restored vegetation patches the recovery of the whole landscape can be accelerated. Furthermore, by restoring isolated grassland patches surrounded by arable lands a more diverse landscape pattern could be developed.

  3. Spontaneous secondary succession of grasslands should be assisted.

  4. The development of typical species composition of a seminatural grassland can be promoted by methods of spreaded hay. For successful process the hay has to be cut in a habitat type similar to ones that will be restored.

  5. Applying seed-mix for sowing can be useful to prevent spreading weeds drastically in the early stages of succession.

  6. Ideally, the seed-mix is originated from own harvesting or gathering from similar (or the same) habitats. If it is not possible, commercially available seed-mix can be applied, in which the dominant species is the same as in the restored habitat, with similar proportion.

  7. Seed-mix consists of alien species has to be avoided.

  8. If the composition or structure of the restored grassland is not appropriate after some years, the renewal of the grassland could be necessary. During the improvement process the reploughing of the restored grassland is avoided, but spreading seeds or hay, and direct sowing can be applied.

  9. The loading of nutrient is not necessary in any stages of grassland restoration.

  10. Applying chemicals is avoided; any herbicides can be used only when extensive invasion of alien plant species occurs.

  11. The mechanical intrusions on soil are also avoided.

  12. The restored grasslands is required regular or continuous management, which could be a preserving mowing or moderate grazing. The aspects of nature conservation should be considered.

• Magyarországi komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei

  57-64

  Views:

  107

  Munkánk első célja a gyepek pontos helyének és területének meghatározása távérzékelési módszerekkel és adatbázisok felhasználásával, továbbá kategorizálásának egységesítése az Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer), MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) és a CORINE (Coordination of Information on the Environment) adatbázisok alapján. Távlati célunk az állami közigazgatásban rendszeresített döntéstámogató háttér-adatbázis bővítése. Adatgyűjtést végeztünk a KSH adatbázisa és a rendelkezésre álló egyetemi és kutatóhelyek publikációi alapján a hazai gyepek pontos kiterjedéséről. Eszerint 761 ezer és 1 millió 48 ezer hektár közötti a gyep nagysága hazánkban. A legnagyobb kiterjedésben az Észak-Alföldön van, a legfüvesebb kistáj pedig Kelet-Külső-Somogy. A 30 helyszínen elvégzett főtermés-becslés alapján a jellegtelen üde gyepek és a francia perjés (Arrhenatherum elatius) rétek hozama bizonyult a legmagasabbnak (30-35 t/ha). A takarmányminőségi besorolás (K-érték) szerint a legrosszabb minőségű gyepet a kékperjés (Molinietum) láprétek, nyílt homokpusztagyepek és a sztepprétek adták. 

• Szarvasmarha- és juh legelés hatásának összehasonlítása szikes gyepek fajösszetételére

  55-63

  Views:

  121

  Napjainkra a nagyobb összefüggő gyepek megőrzése és helyreállítása a hazai és nemzetközi természetvédelem kiemelten fontos feladata. Számos gyeptípus fenntartásának legmegfelelőbb módja a legeltetés, megfelelő állatfajjal, állománysűrűséggel és intenzitással. Mivel fontos e tényezők hatásának pontosabb ismerete, ezért jelen vizsgálatban célunk a szarvasmarha és juh rövid füvű szikes gyepek fajösszetételére, diverzitására és funckcionális diverzitására gyakorolt hatásainak vizsgálata volt. A legelési intenzitás a területeken alacsony és közepes (0,5-1,5 állategység/ha), illetve magas (2,5-3 állategység/ha) volt. Több kvantitatív levél- (LDMC, SLA, LA, LDW) és funkcionális növényi tulajdonság (életforma, virágzás, rozetta képzés, növényi magasság, klonális terjedés, magtömeg) alakulását vizsgáltuk. Eredményeink szerint a fajgazdagság alacsonyabb volt a juh által legelt területeken, a legeltetési intenzitással összefüggésben pedig azt tapasztaltuk, hogy a növekvő intenzitás csökkentette a fajgazdagságot. A Shannon-diverzitás és az egyenletesség csak a legelő állatfajjal mutatott összefüggést, viszont az intenzitással nem. A növényi tulajdonságok, traitek tekintetében a Rao index szignifikánsan magasabb volt a szarvasmarha legelt területen és nem függött a legelési intenzitástól. A több tulajdonságra számolt funkcionális divergencia függött az intenzitástól, és a két állatfaj is különbségeket mutatott. Az egyedi tulajdonságok tekintetében a súlyozott átlag függött a legelő állatfajtól, de a legelési intenzitás csak néhány esetben mutatott jelentős hatást. Az eredmények alapján a vizsgált területek közül a juhokkal legeltetett gyepekben kisebb a taxonómiai és funkcionális fajdiverzitás. Eredményeink alapján a jelen kutatásban vizsgált, rövid füvű gyepek esetében a legelő állatfaj hatása felülmúlja az intenzitás hatásait. Eredményeink alapján elmondható, hogy jelen vizsgálat esetében a szarvasmarha legeltetés faj- és trait-gazdagabb, illetve kétszikűekben gazdagabb növényzet kialakítására képes, bár a juh legelés alkalmasabb lenne a gyomfajok elnyomására. 

• Extenzív és intenzív húsmarhafajták legeltetésének hatása a fitomasszára, hortobágyi szikeseken

  25-34.

  Views:

  64

  Napjaink legfontosabb természetvédelmi célja a biológiai sokféleség megóvása és fenntartása száraz gyepeken és vizes élőhelyeken, valamint az ökoszisztéma funkciók megőrzése. A gyepek természetvédelmi kezelésekor fontos figyelembe venni a biomassza-fajgazdagság kapcsolatot, hiszen a biomassza viszonyok kismértékű növekedése vagy csökkenése jelentősen befolyásolja a fajgazdagságot. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zámpuszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze növényzeti szempontok alapján (biomassza, fajösszetétel, növényzeti magasság, összes borítottság). A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürke szarvasmarhával legeltetnek. A mintákat 2015-ben és 2016-ban, évente egy alkalommal, júniusban gyűjtöttük be. Mindkét legelőn a nedvességgradiens mentén kiválasztott társulásokból (szikes mocsár és szikes rét) 3-3 db, 8 méter×8 méteres kvadrátokat jelöltünk ki. A biomassza produkció meghatározását átlagos növénymagasság mérésével, és a növényzet nyírásával végeztük. Összesen a 2 év alatt 440 db (2015-ben 240 db, 2016-ban 200 db) mintát gyűjtöttünk. A munkánk során a következő kérdésekre kerestük a választ: milyen hatással van a legeltetés a gyepek növényzetének biomasszájára, mennyiben tér el a különböző gyeptípusok növényzetének fitomasszája, eltérő hatása van-e a különböző szarvasmarha fajták (magyar szürke szarvasmarha, intenzív húsmarha) legeltetésének a gyepek növényzetére? Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az emelt állatlétszámmal való legeltetés hatására az avar mennyisége csökkent, az élőanyag biomasszája jelentősen nőtt, különösképpen a szálfüvek és a pillangósok mennyisége. Nagyobb fajszámot 2015-ben a kisebb intenzitással legeltetett területeken kaptuk. A legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő. A pillangósok kivételével az összes vizsgált gyepalkotónk mennyisége és a növényzet magassága is jóval nagyobb volt a nedvesebb szikes mocsarakban. A szárazabb szikes réten nagyobb fajszámot találtunk, mint a szikes mocsárban. Az eredményeink alapján továbbá megállapítottuk, hogy a különböző szarvasmarhafajták legeltetése eltérő hatással van a növényzetre. Amíg az intenzív húsmarhával legelt területen avar felhalmozódást tapasztaltunk, addig az extenzív húsmarhával legelt területen jelentősebb mennyiségű élőanyagot, illetve fajszámot találtunk. Eredményeink is igazolták, hogy mind a nedvesebb, mind a szárazabb szikes élőhelyek fenntartása szempontjából rendkívül fontos a szarvasmarha legeltetés. Eddigi adatok alapján elmondható, hogy mind az extenzív húsmarha és mind az intenzív húsmarha alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére mindkét gyeptípus esetében. 

• Botanical and natural conservation comparison of seminatural and man-made grasslands in Paskom near Csakvar

  3-14

  Karoly Penksza

  Levente jr. Viszlo

  Ferenc Tamas Stilling

  Ildiko Turcsanyi-Jardi

  Gergely Papay

  Views:

  282

  During the survey, the vegetation, botanical composition and grassland management values of a grassland were studied. The study site was originally a pasture, then was transformed into an arable land and finally back to pasture. The 160-ha-sized area is called „Szűzföld” and is located in the Zámoly Basin, West Hungary. In 1998, grazing of Hungarian grey cattle has begun on the grassland. The changes in the vegetation were followed from 1998, making records in every 6th year (1998, 2015, 2021). 6 coenological records were made in each type of grasslands, by recording the list of the occurring taxa and their cover values. During the survey the main questions were the following: considering nature conservation, coenology and grassland management, in which direction does the vegetation evolve with the grazing? Was the grazing with Hungarian grey cattle successful?
  Based on the results, the grasslands became much more mosaic-like; drier and wetter vegetation patches could be separated (2015, 2021). As the grazing continued, species richness and diversity increased, especially in the wet areas.
  The number and the cover of economically important grass taxa and legumes have increased. The following taxa became dominant: Festuca pseudovina in the drier parts, Agrostis tenuis and A. stolonifera in the wet ones. Based on the life form system of Pignatti, the area is not overgrazed, as rosette and reptant taxa did not became dominant. Based on nature conservation values, cover of the taxa of natural grasslands increased.
  During the grazing, the meadow was universally covered mainly by weeds in 1998, and became much more valuable by 23 years later by means of nature conversation and grassland management. Moreover, this state has been stabilized according to the diversity values.
  Based on the results, the grazing with Hungarian grey cattle was successful by both nature conservational and economical means.