Search
Search Results
-
A területhasználat hatása felhagyott szántó gyepesedési folyamatára
3-10.Views:138Vizsgálataink során egy korábban évtizedeken át szántóként művelt 40 hektáros területen a művelés felhagyását követő 22-23. években a gyepesedés állapotának megállapítása céljából végeztünk növényállomány felvételezéseket Balázs módszerével (Balázs, 1949, 1960). A privatizáció során a területet felparcellázták és a tulajdonosok különböző módon művelték, illetve nem művelték. A kiválasztott három kezelés a természetes szukcesszió (semmilyen emberi beavatkozás nem történt a felhagyás óta), az évente egyszeri, június végén (a parlagfű kötelező irtása végett) elvégzett kaszálás és az évente kétszeri, a növények fejlődéséhez igazított, virágzás körüli kaszálás. A fajok száma, a faji sokféleség szempontjából a gyakoribb hasznosítás (kétszeri kaszálás) volt a legjobb hatású. A takarmányozási érték is az így kezelt területen volt a legnagyobb, a Balázs-féle K-érték 3 körüli, ami jó minőségű takarmányt jelent. Ennek oka elsősorban az alacsonyan tartott gyep, melyben a fényigényes pillangósvirágúak nagyon felszaporodtak (30% körüli borítás). A füvesedés szempontjából az évente egyszeri, késői kaszálás alakított ki legjobb gyepet, 40-70% pázsitfű borítással. A várható szárazanyaghozamot tekintve is ez volt a legeredményesebb területhasználat. A gyomosodás, főleg az özöngyomok elterjedése a természetes szukcessziójú területen volt jellemző, a Solidago ssp. 30-45%-os borítása révén. A 2017 nyarán történt hatósági kényszerkaszálás hatására a következő tavaszra ez 17%-ra csökkent. A felhagyás utáni, még bolygatási hatás alatti parlagfüvesedés már rég megszűnt, a vizsgálat idején egyáltalán nem találtunk parlagfüvet egyik területen sem.
-
Fitomassza dinamika homoki gyepek szekunder szukcessziója során
3-10Views:99A szántóföldi művelés alól kivont területek kiterjedése egész Európában, így hazánkban is növekszik és természetvédelmi szempontból kívánatos, hogy ezeken a területeken gyepek jöjjenek létre. Gyepterületek létrehozása támaszkodhat csupán spontán szukcessziós folyamatokra, mely akkor lehet hatékony, ha a természetes gyepek fajainak lokális propagulum-forrásai biztosítottak. A gyepregeneráció során végbemenő vegetációdinamikai folyamatok és fajgazdagság változások finom léptékű elemzésére remek lehetőséget nyújtanak a fitomassza frakciók elemzésén alapuló vizsgálati módszerek. A fitomassza mérése pontosabb képet ad a növények tényleges mennyiségi viszonyairól, emellett ezzel a módszerrel megállapítható a holt fitomassza mennyisége is, ami jelentősen befolyásolja a növényfajok csírázási és megtelepedési esélyeit. Célunk a Kiskunsági Nemzeti Park területén található homoki parlagok spontán szukcessziójának tér-idő helyettesítéses vizsgálatával a következő kutatási kérdések megválaszolása volt: (1) Hogyan változik a homoki gyepekre jellemző célfajok fajszáma és tömegessége a szukcesszió során? (2) Hogyan változik a fő fitomassza frakciók mennyisége a szukcesszió során? (3) Milyen a természetközeli gyepek regenerálódásának dinamikája a vizsgált parlagokon? Eredményeink alapján a homoki gyepekre jellemző célfajok mennyisége nagyobb volt az idősebb parlagokon, mint a fiatalabb parlagokon. Kimutattuk, hogy a célfajok többsége már a fiatal parlagokon is megtelepedett, ehhez képest csupán néhány új célfaj jelent meg az idős parlagokon. Ezek az eredmények összhangban vannak a „initial floral composition” és a lassuló szukcesszió elméletével, melyek szerint a szukcesszió végkimenetelét a már kezdeti szakaszban jelen lévő fajok határozzák meg, és a vegetációs változások mértéke évről évre csökken a szukcessziós kor előrehaladtával. Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy a talaj kálium- és foszfor-tartalma a fiatal parlagokon volt a legnagyobb, a nitrogén mennyiségének tekintetében azonban növekedést tapasztaltunk a parlagok korának növekedésével. Feltehetően a talaj nitrogénmennyiségének növekedésével magyarázható az is, hogy az összfitomassza és az avar mennyisége az idős parlagokon volt a legmagasabb. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a középidős és idős parlagok fajkészlete jól elkülönült a fiatal parlagok fajkészletétől és a parlagokon zajló vegetációfejlődés a referencia gyepek irányába mutatott.
-
Eltérő kezelési típusok alkalmazása kékperjés láprétek fenntartására
19-24.Views:114A kékperjés láprétek jelentős szerepet töltenek be a fajok védelmében és a biodiverzitás megőrzésében, természetvédelmi értékük kiemelkedő. Fennmaradásukhoz rendszeres kezelésre van szükség, amely eltávolítja a felhalmozódott növényi biomasszát és megakadályozza a beerdősülésüket. A Létavértes közelében elterülő Falu-réten a májusi és az augusztusi kaszálás, valamint a szárzúzás és a felhagyás hatásait vizsgáltuk a növényközösségekre. A cönológiai felvételezések azt mutatják, hogy már három éves kezelés jelentős hatással van a fajszámra és a fajösszetételre, valamint a növényzet magasságára. A fajszám fenntartásának szempontjából az augusztusi kaszálás tűnik a legmegfelelőbb kezeléstípusnak, viszont hosszú távon a kezelés mozaikos alkalmazása is elképzelhető.
-
Kaszálás felhagyás hatása helyreállított szikes és löszgyepek vegetációjára
21-29Views:86Grasslands recovered by sowing of low diversity seed mixtures are frequently managed by mowing. However only a few studies focused on the direct effects of post-restoration mowing on recovered grassland vegetation. In this study we followed vegetation changes in 13 recovered grasslands, in 5×5-m-sized exclosures with continuous and ceased mowing in Hortobágy, East-Hungary. We asked the following study questions:
(i) What are the effects of cessation of mowing on the vegetation structure of recovered grasslands?
(ii) What are the effects of cessation of mowing on the abundance of sown grasses, target and weed species?
(iii) Is yearly mowing an appropriate management for the maintenance of recovered grasslands?
Our results showed that the cessation of mowing caused litter accumulation, decrease in total cover and decrease in the cover of sown grasses compared to the continuously mown exclosures. The cover of perennial weeds was significantly higher in unmown exclosures compared to the mown ones. The species composition in mown exclosures remained more similar to reference grasslands than to the unmown ones. Our results suggest that without a regular post-restoration mowing the favourable stage of recovered grasslands can be rapidly vanished caused by litter accumulation and/or by the expansion of undesirable weedy species. We also stress that yearly mowing is solely enough to maintain grasslands recovered by low-diversity seed sowing, but cannot be considered to be enough to recover target vegetation composition.
-
Kaszálás felhagyásának kezdeti hatása nyugat-magyarországi üde gyepek fajkompozíciójáradhdhdh
13-20Views:100In our survey we collected data about the behaviour of dominant species on three wet meadows in the West part of Hungary. We focused on species composition, the stability and economic values of the grasslands affected by abandonment and mowing. The meadows are mowed twice a year since 2006. We established abandoned plots (50×50 m) within each meadows in 2012 to investigate how can the species composition shifts by abandonment comparing with the mowed plot. In this study we investigated the abundances of species in 2×2 m quadrates (10 per plot) in three times per a year (April, June, August) in 2012 and 2013. Total species lists are similar (55 ± 6% common species in paired comparison) on the three grasslands, however the reaction of dominant species on mowing and unmowing were different, probably due to also the significant differences in the abundance of dominant species between meadows. The abundance of Festuca arundinacea decreased on every abandoned plot from 2012 to 2013, while the effects of abandonment were different on the abundance of Poa angustifolia. The abundance of Cirsium canum was higher in every mowed and also in every unmowed plot in 2013 than a year before. Comparing the three grasslands the abundance of primary grasses, stinger plants and legumes species were significant different in both investigated years. The significant differences in the abundance of dominant species among grasslands were presumably not only caused by the differences in the applied treatments but also the effects of environmental factors.
-
Felhagyott jószágállások növényzetének vizsgálata a Hortobágyi Nemzeti Parkban
21-27Views:62Extensive grazing, especially sheep grazing is the most important land use type in alkali grasslands of the Hortobágy National Park. Extensive grazing systems rely on some basic infrastructure, such as sheep corrals, wells and stables. Sheep corrals are characterised by intensive land use: grazing, trampling and manuring is concentrated in these places, thus the vegetation of actively used corrals is markedly different from the vegetation of extensively grazed grasslands. I studied the vegetation composition of eight-year-old and sixty-year-old abandoned sheep corrals and extensively grazed pastures in Hortobágy National Park. I recorded the percentage cover of vascular plants in twenty 2×2-m plots. The cluster analysis showed that the vegetation of abandoned sheep corrals was different from pastures. I found that the cover of annual and biennial species was higher, while the cover of perennials was lower in abandoned sheep corrals compared to the pastures. Due to the intensive land use in the past, the proportion of nitrophilous species was higher in sheep corrals, than in the pastures. The cover of competitors was lower, while the cover of disturbance tolerants, weeds and ruderal competitors was higher in sheep corrals than in the pastures. The results suggest that even grassland regeneration started in the sheep corrals and several target species established in the vegetation, the recovery of grasslands similar to extensively grazed pastures takes longer time.
-
A tájhasználat hatása a Naszály hegylábi gyepek fajösszetételére
11-19Views:98A munkánk során különböző tájhasznosítással rendelkező Naszály hegylábi gyepterületeket vizsgáltunk. Arra kerestük a választ, hogy milyen változásokat okoz a kaszálás felhagyása, a turisták jelenléte, miben különbözik egy fás legelő és egy kaszáló fajösszetétele, és a környező erdőterületek gyepek felé való múltbeli kiterjedése igazolható-e. Ehhez hét vizsgálati területen, területenként 10 db 2×2 m-es kvadrátban felmértük a fajok jelenlétét és feljegyeztük a borítási értékeket. A terepi munkát 2013-ban három alkalommal, április, május és október hónapokban végeztük. Az adatokat klaszteranalízissel és ordinációs eljárással vizsgáltuk, valamint ökológiai mutatók alapján is összehasonlítottuk a vizsgálati területeket. A klaszteranalízis és az ordinációs elemzés szerint elkülönültek a kaszált és nem kaszált területek, valamint a kaszált és a kaszálás mellett turisták látogatta területek is. A hajdani erdőterületek kvadrátjai a fás legelőn és az egyik kaszált és turizmussal is érintett területen ugyancsak külön egységet alkottak. A vizsgálat kimutatta, hogy a kaszálás elmaradása az Arrhenatherum elatius, a Dactylis glomerata, a Trifolium montanum, a Salvia pratensis és a Viola hirta elszaporodásának kedvez. A kísérő fajok aránya a nem kaszált területeken alacsonyabb, emellett a kaszált területen nagyobb a gyomok és ruderális kompetítorok mennyisége. A kaszált gyepekben a Festuca valesiaca válik uralkodóvá. A vizsgált fás legelő az Alopecurus pratensis és védett növények nagyobb számával jellemezhető, a régmúltban feltételezhetően erdőterület hasznosítású gyepben a Potentilla alba gyakori.