Search
Search Results
-
Extenzív és intenzív húsmarhafajták legeltetésének hatása a fitomasszára, hortobágyi szikeseken
25-34.Views:64Napjaink legfontosabb természetvédelmi célja a biológiai sokféleség megóvása és fenntartása száraz gyepeken és vizes élőhelyeken, valamint az ökoszisztéma funkciók megőrzése. A gyepek természetvédelmi kezelésekor fontos figyelembe venni a biomassza-fajgazdagság kapcsolatot, hiszen a biomassza viszonyok kismértékű növekedése vagy csökkenése jelentősen befolyásolja a fajgazdagságot. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zámpuszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze növényzeti szempontok alapján (biomassza, fajösszetétel, növényzeti magasság, összes borítottság). A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürke szarvasmarhával legeltetnek. A mintákat 2015-ben és 2016-ban, évente egy alkalommal, júniusban gyűjtöttük be. Mindkét legelőn a nedvességgradiens mentén kiválasztott társulásokból (szikes mocsár és szikes rét) 3-3 db, 8 méter×8 méteres kvadrátokat jelöltünk ki. A biomassza produkció meghatározását átlagos növénymagasság mérésével, és a növényzet nyírásával végeztük. Összesen a 2 év alatt 440 db (2015-ben 240 db, 2016-ban 200 db) mintát gyűjtöttünk. A munkánk során a következő kérdésekre kerestük a választ: milyen hatással van a legeltetés a gyepek növényzetének biomasszájára, mennyiben tér el a különböző gyeptípusok növényzetének fitomasszája, eltérő hatása van-e a különböző szarvasmarha fajták (magyar szürke szarvasmarha, intenzív húsmarha) legeltetésének a gyepek növényzetére? Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az emelt állatlétszámmal való legeltetés hatására az avar mennyisége csökkent, az élőanyag biomasszája jelentősen nőtt, különösképpen a szálfüvek és a pillangósok mennyisége. Nagyobb fajszámot 2015-ben a kisebb intenzitással legeltetett területeken kaptuk. A legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő. A pillangósok kivételével az összes vizsgált gyepalkotónk mennyisége és a növényzet magassága is jóval nagyobb volt a nedvesebb szikes mocsarakban. A szárazabb szikes réten nagyobb fajszámot találtunk, mint a szikes mocsárban. Az eredményeink alapján továbbá megállapítottuk, hogy a különböző szarvasmarhafajták legeltetése eltérő hatással van a növényzetre. Amíg az intenzív húsmarhával legelt területen avar felhalmozódást tapasztaltunk, addig az extenzív húsmarhával legelt területen jelentősebb mennyiségű élőanyagot, illetve fajszámot találtunk. Eredményeink is igazolták, hogy mind a nedvesebb, mind a szárazabb szikes élőhelyek fenntartása szempontjából rendkívül fontos a szarvasmarha legeltetés. Eddigi adatok alapján elmondható, hogy mind az extenzív húsmarha és mind az intenzív húsmarha alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére mindkét gyeptípus esetében.
-
Magyar szürke szarvasmarha legeltetés hatása hortobágyi szikes gyepek növényzetére
29-35Views:130A hagyományos legeltetés világszerte kulcsszerepet játszik a gyepek megőrzését célzó természetvédelmi kezelési programokban. Az alacsony állománysűrűségben tartott robusztus szarvasmarhafajtákkal történő hagyományos legeltetés jól modellezi a nagytestű vadon élő növényevők legelésének hatásait, ám a témában meglepően kevés a jól dokumentált esettanulmány. Célunk az volt, hogy értékeljük a hagyományos magyar szürke szarvasmarha tartás, mint természetvédelmi kezelés hatékonyságát mozaikos szikes gyepek esetén. Munkánk során a következő kérdésekre kerestük a választ: (i) Milyen hatással van a szarvasmarha legeltetés a gyepek fajösszetételére és diverzitására? (ii) Milyen hatása van a legeltetésnek a rövidéletű és évelő gyomokra? (iii) Eltérő hatása van-e a legeltetésnek száraz, mezofil és nedves gyeptípusok esetén? Vizsgálatainkat Kelet-Magyarországon egy 200 hektáros élőhelykomplexben végeztük 2006 és 2009 között, ahol másodlagos szárazgyepek, illetve természetközeli mezofil és nedves szikes gyepek vegetációját tanulmányoztuk, elkerített kontroll-, valamint legeltetett mintaterületeken. A legeltetett területeken nagyobb diverzitási értékeket találtunk, mint a kontroll területeken. A gyomok borítása minden esetben a kontroll területeken magasabb volt, mint a legeltetett területeken. A legeltetés hatása a nedves gyepekben volt a legkifejezettebb. Eredményeink azt mutatják, hogy az extenzív magyar szürkemarha legeltetés hatékony eszköze a gyomok visszaszorításának; a legeltetés olyan mozaikos vegetációszerkezetet hoz létre, amely lehetővé teszi a fajgazdagság tájszintű megőrzését.
-
Felhagyott jószágállások növényzetének vizsgálata a Hortobágyi Nemzeti Parkban
21-27Views:46Extensive grazing, especially sheep grazing is the most important land use type in alkali grasslands of the Hortobágy National Park. Extensive grazing systems rely on some basic infrastructure, such as sheep corrals, wells and stables. Sheep corrals are characterised by intensive land use: grazing, trampling and manuring is concentrated in these places, thus the vegetation of actively used corrals is markedly different from the vegetation of extensively grazed grasslands. I studied the vegetation composition of eight-year-old and sixty-year-old abandoned sheep corrals and extensively grazed pastures in Hortobágy National Park. I recorded the percentage cover of vascular plants in twenty 2×2-m plots. The cluster analysis showed that the vegetation of abandoned sheep corrals was different from pastures. I found that the cover of annual and biennial species was higher, while the cover of perennials was lower in abandoned sheep corrals compared to the pastures. Due to the intensive land use in the past, the proportion of nitrophilous species was higher in sheep corrals, than in the pastures. The cover of competitors was lower, while the cover of disturbance tolerants, weeds and ruderal competitors was higher in sheep corrals than in the pastures. The results suggest that even grassland regeneration started in the sheep corrals and several target species established in the vegetation, the recovery of grasslands similar to extensively grazed pastures takes longer time.
-
Extenzív és intenzív húsmarha legeltetés természetvédelmi szempontú összehasonlító vizsgálata hortobágyi mélyfekvésű gyepekben
39-47.Views:74A szikes puszták megfelelő állapotának és biológiai sokféleségének fenntartásában, a gyepterületek természeti értékeinek megóvásában a legelő állatoknak igen jelentős szerepe van. A legelés általános hatásain túl a természetvédelemnek különösen fontos, hogy milyen sajátosságai vannak az egyes állatfajok, sőt fajták legelésének, mivel ezek jelentős különbségeket mutathatnak mind a növényzetre, mind a talajra kifejtett hatásukban. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zám-puszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze természetvédelmi szempontok alapján. A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürkével legeltetnek. A vegetáció felvételeket 2016 májusában készítettük el. A két területen összesen 40 db 2×2 méteres kvadrátban végeztük el a fajok borításbecslését nedves szikes mocsarakban és szárazabb szikes rétekben. Kérdésünk az volt, hogy a két különböző szarvasmarhafajta legeltetése, illetve a legeltetés felhagyása hogyan hat a vizsgált vegetáció típusok természetességére. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. A vizsgálatok során megállapítható, hogy a szarvasmarha legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő volt. A nedves szikes mocsarakban nagyobb mértékű változásokat figyeltünk meg az egyes növénycsoportok borításában a legelés-intenzitás változásának hatására, mint a szárazabb szikes réteken. Minden vizsgált élőhelyen az edafikus körülményekre jellemző pázsitfű- és sásfajok voltak a dominánsak. A legeltetés hatására a legtöbb területen nőtt ezen fajok borítása, ami hozzájárul a gyep záródásához és a gyom- és ruderális kompetítor fajok visszaszorításához, amelyek minden területen csak kis borítással fordultak elő. Eredményeink alapján mind az extenzív, mind az intenzív húsmarha legeltetés alkalmas a vizsgált élőhelyek természetvédelmi kezelésére.
-
Investigation of carbon dioxide emissions from underutilized grassland
15-25Views:250Climate change-induced extreme changes are making phytomass yields of extensive grasslands in continental areas increasingly dependent on the season. This situation is exacerbated, inter alia, by the decline in grazing livestock production due to a lack of quality labour, and thus by an increase in the proportion of unused or under-utilised grassland. In our experiments, we have refined the effects of a decade of zero, mulch, mowing and meadow utilisation on carbon emissions, soil moisture and soil temperature during two different types of years. We found that zero tillage with accumulated duff in the absence of utilization had the highest carbon dioxide emission values in different years, even at lower soil moisture values. Our results confirm the fact that fallow grasslands can be considered a source of risk due to their increased greenhouse gas emissions.
-
Extenzív hasznosítású gyepek élőhely kezelése különböző szarvasmarhafajták legeltetésével
19-29Views:84A hagyományos legeltetés világszerte fontos szerepet játszik a gyepek megőrzését célzó természetvédelmi kezelési programokban. Az elmúlt évtizedekben több kísérlet is indult a korábbi hagyományos gazdálkodás visszaállítására, azonban csak néhány olyan esettanulmány áll rendelkezésre, amely az extenzív és intenzív fajtáknak a növényzet összetételére gyakorolt hatását vizsgálja. Számos vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar szürke szarvasmarha az intenzív fajtáknál kevésbé válogató legelése valószínűleg több „léket” alakít ki a gyepben, ahová az egyéb, döntően kétszikű fajok megtelepedhetnek. Ezzel szemben az intenzív tartástechnológiát igénylő állatok homogénebben legelnek, a fenti fajbetelepülés korlátozott, ez mutatkozik meg a kisebb fajszámban és a fajkombinációk számának alacsonyabb értékében. A fentiek tükrében munkánk elsődleges célja olyan hazai és nemzetközi forrásmunkák bemutatása, amelyek során értékelhetjük, hogy a különböző intenzitású szarvasmarhafajták legelése, taposása milyen változásokat okoz a legelő növényzetében, a talaj tulajdonságaiban, valamint az állatok viselkedési tulajdonságainak tekintetében.
-
The impact of production factors on the yield formation of grasses of various exploitation
13-18Views:118The lawn – following the forest – is the best manner of land use. 10.75 percent of Hungarian territory is grassland. 90-95 percent of the grass’s root system can be found in the upper 10 cm layer of the soil therefore and because of the large evaporating surface the grasses have a great water demand and weather sensitivity. Beside the nutritional ability and some extreme properties of soil (for ex. great salinity) there is an influence on formation of the grass-type and the yield. In our experiments the sites were utilised 2, 3 and 4 times yearly. At two sites for four years (2006-2009) and at one site for two years (2009-2010) the quantity and the distribution of the yield as well as other parameters were examined, which are not reported in this paper. This experiment is a part of a climate research project run at 27 sites in Austria. The laboratory analyses were carried out uniformly in the LFZ Raumberg- Gumpenstein Research Institute. The most important results of this study are the following: The productivity of the grass type formed on the Little Cumania lowland is very limited. In case of drought there was the highest yield decrease and at the same time in case of good precipitation there was the smallest increase of yield. The effect of grass utilization by late first cut at the poorestsoil site was very unfavourable. At the grass sites of better quality, the utilization manner of 3 or 4 growth, resulted in a better adaptation to the climatic extremities.
-
Data on botanical and animal feeding investigations of a sheep pasture in Káli Basin with special reference to nature reservation
51-58Views:82Sample grassland sites were investigated in Kővágóőrs (Káli Basin, Balaton Upland National Park, Hungary). The sample quadrates were designated in the following places: close to (0-100 metres) and away (250-500 metres) from the stable. Comparative coenological studies, forage values were investigated. Changes of species composition and ground cover, measure of possible regeneration or degradation were evaluated. It was examined how important grasses and pulses appeared or disappeared, how did the number of over-grazing tolerant species changed and how did the species composition influenced the nutritive value of the grassland. Results proved that among the plants there are either weeds poisonous and/or protected species, as well. Based on the results the characteristics of the examined grassland show the effects of grazing. According to results, observed grasslands have unfavourable species composition due to improper management practices and insufficient technological conditions.
-
Szarvasmarha legelőként és kaszálóként hasznosított Tura melletti üde gyepek összehasonlító cönológiai elemzése
49-63.Views:62A munkában a Szendrei-féle családi gazdaság szarvasmarha legelőjének és a kaszálójának növényzetét vizsgáltuk. A cönológiai vizsgálatokat 2 alkalommal végeztük, 2018 májusában és szeptemberében 5×5 méteres mintavételi területet alkalmazva, és a fajok borítási %-át megadva. A relatív ökológiai mutatók közül a relatív nitrogén (NB), a relatív talajnedvesség indikátor számai (WB), a természetvédelmi értékkategóriák (TVK), a szociális magatartás típusok (SBT) értékeit használtuk a vegetáció elemzésére. Az adatok főkomponens elemzését (PCA) és detrendáltkorreszpondencia elemzését (DCA) is elvégeztük. A vizsgálat eredményeként az egyik legnagyobb különbség a két vizsgálati terület között a pázsitfüvek arányában van. A legelőkön, a legeltetés hatására eluralkodó hasznos pázsitfüvek aránya 1:3, jelentősen magasabb volt a kaszálóhoz képest. A kaszáló területén a gyomok aránya is magasabb volt, a legelőn pedig a zavarástűrők mennyisége volt jelentősebb. Összességében elmondható, hogy a legeltetéses extenzív állattartás egy fenntartható gazdálkodási technológia, ami kedvező a környezetre és egyben a gazdálkodó számára is megélhetést biztosít.
-
Mineral content of floodplain meadows in the upper Tisza region
32-34Views:61Az állatok zavarlalan életműködéséhez a táplálékuknak megfelelő mennyiségben és arányban kell ásványi anyagokal tartalmaznia. A gyepek növényzelének elemtartalmát igen sok tényező befolyásolja. Többek között a hő, a csapadék, az öntözés, a talaj típusa és tápanyag-ellátottsága, a gyeptípusok, a fajösszetétel. a tenyészidőszak aspektusai, a növények fenofázisa, a gyephasználat módja.
A folyók árterében gyakran találunk extenzív hasznosítású legelőket, illetve természetes, nem telepített kaszálókat. Mivel ezen területeken kemikáliákat nem lehet alkalmazni, és a fajgazdagság nagy, igen alkalmasak arra, hogy a különböző növények elemtartalmát meghatározzuk. 2001-es évben négy ártéri legelőről, illetve kaszálóról készítettünk cönológiai felvételezést és mértük meg az ott található növényfajok elemtartalmát.
Azok a növények, amelyeket nem vonnak be szándékosan a termelésbe, vagyis tágabb értelemben használva gyomnövények, igen értékes elemei a legelők növényzetének, mert az állatok számára értékes mikroelemekben gazdagabbá teszik a legelőt.
Az általunk vizsgált területeken, az ideálisnak tartott 2/3 rész egyszíkű, 1/3 rész kétszikű aránytól eltérő arányokat kaptunk, de ez nem eredményezett Mn-hiányt. -
Rangeland utilization by beef cattle in the dry Savanna areas of Southern Africa
49-54Views:79A literature review was done on the selection and utilization of grass species by beef cattle in the Limpopo province. The literature study was complimented by research done on the Towoomba Research station and the University of Limpopo, both in Limpopo Province, in South Africa. The Province is well known for its low rainfall and good quality rangeland. The main aim was to categorize the most important grass species in different utilization (palatable) classes. The thirteen grass species which were under investigation could be classified as follows: Highly palatable species: Panicum maximum and Urochloa mosambicensis; Palatable species: Digitaria eriantha, Heteropogon contortus, Schmidtia pappophoroides and Themeda triandra. Less palatable: Trachypogon spicatus and Themeda triandra and Least palatable: Eragrostis rigidior, Hyparrhenia hirta, Pogonarthria squarrosa, Melinus repens and the Aristida species.
-
Extenzív gyep szemiintenzifikációja növény- és talajkondicionálással
15-24.Views:67A hazai mezőgazdasági területekből jelentős területet fednek le a gyepterületek, melyek kérődző állatfajtáinknak még mindig a legfontosabb tömegtakarmány bázisát jelentik. Az évjárathatás (különös tekintettel az éghajlatváltozással járó időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésére), a gyeptalajok tápanyagtőke szegénysége és a kemikáliák használatát és az öntözést kizáró környezetvédelmi előírások alacsonnyá és kiszámíthatatlanná tették a gyepek hozamát és beltartalmát. Kutatómunkánk során három, a környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett növénykondicionáló szert vizsgáltunk kisparcellás körülmények között, melyek a gyártói leírás szerint alkalmasak a gyep tápanyagtartalmának közvetlen növelésére. Teszteltünk továbbá egy a környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett talajkondicionáló szert, amely a gyepnemez kedvezőbb szerkezetének kialakításával javítja talaj-, víz-, levegő- és tápanyagforgalmát. Két különböző időjárású évben vizsgáltuk a gyep cönológiai összetételét, zöldhozamát, valamint a széna beltartalmi értékeit. A talajkondicionáló szer hatását a talaj CO2-emissziójának és nedvességtartalmának meghatározásával mutattuk ki. A cönológiai és zöldhozam vizsgálatok nem igazolták a kezelések hatását, beltartalmi paraméterek közül a Mg-, Mn- és Zn-tartalom kismértékű emelkedését tapasztaltuk. A talajkondicionáló szer pozitívan hatott a talaj nedvességtartalmára, ennek következtében megemelkedett CO2-emissziót tudtunk kimutatni.
-
Különböző szarvasmarhafajták legelői viselkedésének összehasonlító vizsgálata hortobágyi szikeseken
29-36.Views:61Az állatok viselkedésének ismerete alapvető feltétele annak, hogy a haszonállatok termelési környezetét élettani igényüknek megfelelően tudjuk kialakítani. A legelés általános hatásain túl fontos tudni, hogy az egyes állatfajok, sőt fajták legelésének milyen sajátosságai vannak, mivel ezek jelentős különbségeket mutathatnak. Tanulmányunk célja a fajta és az időjárás hatásainak meghatározása hagyományos legeltetés mellett, hortobágyi szikes gyepeken tartott különböző genotípusú szarvasmarhafajták legelői viselkedésére. A kutatás során 2016 és 2017 júliusában a magyar szürke szarvasmarha és a vegyes genotípusú intenzív húsmarha legfontosabb legelői viselkedési formáit (mozgás, állás, fekvés, legelés, kérődzés) figyeltük meg, a reggeli kihajtástól a késő esti behajtásig, a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Gulyánként 20-20 egyedet jelöltünk be és 76 időpontban jegyeztük fel az állatok viselkedését. Kimutattuk, hogy a szarvasmarha legfontosabb legeli viselkedésformája az állva legelés. A két fajta aktivitása közötti különbség csak a hőségnapok idején jelentkezett, az intenzív húsmarha jóval többet mozgott, mint a magyar szürke. A legelő viselkedésükben viszont mind a két évben jelentős eltérést tapasztaltunk, az intenzív húsmarha több időt töltött legeléssel, mind mozogva és mind állva legelve. Megállapítottuk továbbá, hogy a magyar szürke aktivitását az évek nem befolyásolták, viszont a táplálékfelvételüket igen. A hőségnapok idején jóval kevesebb időt töltöttek legeléssel, mint a kevésbé meleg 2017-es évben. Az intenzív húsmarha esetében ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. 2016-ban jóval többet mozogtak az állatok, viszont a legelő viselkedésükben nem mutattak különbséget. A legelés napszaki változásának vizsgálatakor általánosságban elmondható, hogy a szarvasmarhák genotípustól függetlenül 5 periódusban legeltek (délelőtt három és délután kettő). Ez alól kivétel az intenzív húsmarhának a hőségnapokon való legelése, amikor a kora reggeli kihajtástól a déli behajtásig folyamatosan legeltek. Az eredményeink azt mutatják, hogy az eltérő időjárási viszonyoknak hatása van a két fajta legelői viselkedésére, mind aktivitására mind legelésére. További vizsgálatokra lenne szükség annak megállapítására, hogy milyen hatások érvényesülnek a fajta és a környezet egyes elemei (például gyepminőség, időjárás) között.
-
Keskenylevelű ezüstfa hatásai külterjes juhlegelőn
39-44.Views:90A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet extenzív juhlegelőjén végeztünk vizsgálatokat, melyek a keskenylevelű ezüstfa inváziós térhódítását érintették. A kutatásunk keretében Balázs-féle cönológiai felvételezést végeztünk, valamint megállapítottuk a Borhidi-féle degradációs fokot, mely azt mutatja, hogy az ezüstfával elfoglalt gyepek területei gyakorlatilag visszafordíthatatlanul degradálódtak. Talajvizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy az ezüstfa csurgója által határolt területek talajmintái nitrogénban (pérték: 0,006), valamint foszforban (p-érték: 0,003) gazdagabbak, mint a vizsgált kontroll gyepterület.