Search
Search Results
-
21st General Meeting of European Grassland Federation
145-146Views:742006. április 3. és 6. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) a 21. hivatalos konferenciáját (21st General Meeting of the European Grassland Federation) a spanyolországi Badajozban.
A Spanyol Gyepgazdálkodási Társaság (SEEP, Sociedad Española el Estudio de los Pasots) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (Executive Committee) jóváhagyásával a gyep termelékenységének fenntarthatóságát (Sustainable Grassland Productivity) választotta a rendezvény átfogó témájának. Közel 40 ország csaknem 300 résztvevője a téma aktualitását kellőképpen indokolja.
A szakmai program a Szövetség alapszabályának megfelelően bonyolódott hétfőtől csütörtök délig, amiből egy délutánt a szakmai tanulmányút (mid conference tour) foglalt el. Az európai gyepgazdálkodás szakirodalmát friss eredményekkel gazdagítja az a 278 tudományos dolgozat, amelyeket a konferencia idejére megjelentetett tudományos kiadvány (Sustainable Grassland Productivity – Proceedings of the 21st General Meeting of the European Grassland Federation, Badajoz, Spain, Grassland Science in Europe Volume 11. Caja de Badajoz, 847. p.) tartalmaz.
A konferencia megnyitója a mediterrán térség gyepgazdálkodási sajátosságaival foglalkozott. Ennek első része a dél-spanyol térség tradicionális fás legelőit (dehesa) tárgyalta. Bemutatta, hogy ezt a történelmi gyökerekkel rendelkező gazdálkodási módot – közel 4 millió hektáron a térségben – milyen eredménnyel sikerült a vidékfejlesztés mai igényeinek is megfelelően megőrizni (termelés /erdő, gyep, időszakos szántó, valamint a kérődzők és a sertés legeltetéses tartása/, tájmegőrzés és természetvédelem).
A megnyitó másik része a gyenge termékenységű arid klímájú mediterrán térség másik extenzívnek nevezhető gazdálkodási módját, a gabonafélék, az ugaroltatás és a juh legeltetés hármas rendszerét vizsgálta a multifunkcionális mezőgazdaság szempontjából.
A tudományos program további részét öt szekció köré szervezték:
1. A szálastakarmány-gazdálkodás szezonális problémáinak kezelése (Overcoming seasonal constraints to forage production)
2. A pillangósok szerepe és lehetőségei (Role and potential of legumes)
3. A takarmánytermesztés mennyiségi és minőségi kérdései (Production and quality aspects of different animal feeds)
4. Az állattartási módok változása a közös agrárpolitikához igazodóan (Changes in animal production systems to meet CAP reforms)
5. A gyepek és a klímaváltozás (Grassland and climate change) -
Balaton-felvidék (Badacsonytördemic, Balatoncsicsó) szarvasmarha-legelőinek természetvédelmi és a fajok relatív ökológiai szerinti értékelése
43-48Views:94Vizsgálatunkban két Balaton-felvidéki medencében található mintaterület (Badacsonytördemic és Balatoncsicsó) szarvasmarhalegelőit hasonlítottuk össze botanikai szempontok alapján. A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Badacsonytördemicen magyar szürke szarvasmarhával, Balatoncsicsón pedig tejelő marhával végzik a legeltetést. A cönológiai felvételezést 6-6, egyenként 26 m hosszú lineáris transzszekt mentén végeztük, ezeken belül 5×5 cm-es mikrokvadrátokban jegyeztük fel az ott gyökerező növényfajokat. Ezeket az adatokat összesítve kaptuk meg a fajok előfordulási gyakoriságát az adott mintaterületen. Az adatok elemzésénél felhasználtuk a Borhidi-féle relatív ökológiai mutatók közül a WB és NB értéket, valamint a természetvédelmi értékkategóriákat. A természetvédelmi értékkategóriák szempontjából mindkét területen a természetes zavarástűrő fajok voltak többségben, arányuk a badacsonytördemici területen bizonyult a legmagasabbnak. A relatív talajvízigényt tekintve a szárazságtűrő fajok az összes mintaterületen gyakorlatilag hiányoztak, a legmagasabb az üde termőhelyet kedvelő és nedvességjelző fajok aránya volt. Relatív nitrogénigény szempontjából a mezofil fajok domináltak, az egyes mintaterületek között kisebb eltérések voltak tapasztalhatók.
-
A gyephasznosítás klasszikus és korszerű elvei, technológiái, eszközei
65-76Views:55Az ezredfordulóval kezdődő modern idők új megvilágításba helyezték a gyephasználat kérdéseit. Napjainkra számottevően bővültek a gyephasznosítási elvárások és lehetőségek:
– a legeltetés
– a szilázs készítés, mint erjesztéses tartósítás
– a szenázs készítés, mint nagyobb szárazanyag tartalmú termék erjesztéses tartósítása.
Ezeket a megoldásokat követi majd: – a szárításos szálastakarmány tartósítás különböző módszereinek alkalmazása -
The role of sheep grazing in nature reservation
95-100Views:82Economic and social changes in the last two decades reduced the grazing animal systems more or less to the nature reservation areas. The main objective of these grazing systems on these areas is the preservation of natural treasures herited from the past. Beside that, grazing systems have social (employment) and economic (production) roles as well in some areas of the country. In this paper connections between sheep grazing and the maintenance of different grassland associations of Hungary are investigated from the point of nature reservation friendly farming systems. In general sheep grazing have more positive effects on nature reservation grasslands than its negative effects. It is not difficult to identify the negative effects and to apply proper practical methods avoiding or reducing these effects. Sheep grazing is a proper tool to handle the fragmentation of some of the national grassland areas so it must be kept on as a critical method in the natura friendly farming practices.
-
Az akáclomb jelentősége a legeltetési idény megnyújtásában és a klímakárok mérséklésében
37-41.Views:146A legutolsó erdőtörvény módosítása óta szigorú feltételek mellett engedélyezett a szarvasmarha, ló illetve juh erdei legeltetése. A hazai erdők közül az akácosok kiemelt helyzetben vannak, mivel általában eleve gyenge termőképességű, homok talajokon fordulnak elő. A fehér akác (Robinia pseudoacacia) levele, illetve a fák között sarjadó pázsitfüvek kiváló kiegészítő takarmányt jelentenek a vegetációs időszak elején (március) és végén (szeptember). Szakaszos legeltetés esetén is jól illeszthető a legeltetési rendszerbe, így 2 hónappal hosszabbítható meg a legeltetési idény. A fehér akác levelének emészthetősége jóval gyengébb, mint a lucernáé. Ennek ellenére nem elhanyagolható, mivel bendő kitöltő szerepe van és a fák között egyéb, hasznos növényekhez is hozzájutnak a legelő állatok.
-
The seasonal effect on the vegetation of Hungarian grey cattle pasture in 2022 and 2023 - A case study
29-36Views:61The "Szűzföld" area, managed by the Pro Vértes Public Foundation, has been managed for nature conservation and economic grazing since 1998 with Hungarian grey cattle. In the present work the vegetation data of the pasture were analysed for the years 2022-2023, in order to investigate the effect of the weather conditions in an extremely dry year (2022) and an extremely wet year (2023) using 2 × 2 m coenological records. To analyse the ecological indicators of species, we used Borhidi's relative plant ecological indicators: relative nitrogen demand (NB) and relative soil water and soil moisture (WB) scores. We also assessed the data according to Simon's conservation value categories (TVK) and Borhidi's social behaviour types (SBT). The grassland management assessment of the vegetation was based on the forage value scores of the species used by Klapp et al.
The results showed no significant differences in species in the two years, but significant differences in cover values. In the year with rainfall, the proportion of accompanying species decreased, while the proportion of weeds and natural disturbance tolerant species increased. The amount of grasses and legumes increased, which are important for grassland management.
-
Gyepesített területek fajgazdagságának növelése kolonizációs ablakok segítségével
49-55Views:77Vizsgálatunk célja vetett gyepek fajgazdagságának növelése volt, melynek során egy sokfajos magkeveréket vetettünk úgynevezett „kolonizációs ablakokba”. A Hortobágyi Nemzeti Parkban nyolc – 2005-ben gyepesített területen –, 2013 őszén területenként három darab (1 m2, 4 m2 és 16 m2) kolonizációs ablakot létesítettünk. Talajmunkákat követően az ablakokba szikesés löszgyepi célfajok magjait tartalmazó, 35 fajból összeállított sokfajos magkeveréket vetettünk. A vizsgálat során a vetett fajok mindegyikét sikerült megtalálnunk: 31 faj már 2014-ben megtelepedett, 7 faj borítása szignifikánsan nőtt 2015-re. Kimutattuk, hogy a célfajok fajszáma és összborítása is a nagyobb méretű ablakokban volt a legnagyobb. A legsikeresebben betelepülő faj a Dianthus pontederae volt, amelynek minden ablaktípusban növekedett a borítása. A gyomok borítása 2014-ben 26-31%, 2015-ben 16-23% volt, így intenzív gyomosodás nem veszélyezteti a gyepesített területeket. A kolonizációs ablakok alkalmasak a gyepesített területek fajgazdagságának növelésére. A talajelőkészítés alkalmas volt a vetett kompetítor füvek dominanciájának megtörésére, ezáltal csökkentette a mikroélőhely-limitációt, a diverz magkeverék vetése pedig csökkentette a propagulum-limitációt. Ahhoz, hogy a célfajok a környező területekre is kiterjedjenek, elengedhetetlen a területek hosszú távú megfelelő kezelése.
-
Evaluation of pastures along the River Jaba (Ságvár): Papers presented at the „Timely questions in grassland and game management” scientific conference (Hungarian Academy of Sciences – Kaposvár University, 18-19 May 2006)
62-72Views:63The valley of the river Jaba and the hilly country of its small catchments area situated in Trans-Danube near the lake Balaton and plain of Mezőföld. It has not yet been discovered botanically till now in details. It proved to be poor of minerals and energy sources. There remained next-to-natural relic habitats under traditional land-use conditions because of its orographical, mineralogical and pedological properties.
The aim of the present study is counting of vascular plants and evaluating of steppe communities of Salvio-Festucetum rupicolae and Cynodonti-Poëtum angustifoliae from the point of view of nature conservation and utility for pasturing. -
Szakzsargon a gyepgazdálkodásban : – Európai Uniós szakkifejezések honosítása – irodalmi áttekintés –
3-7Views:119A mostani pályázati időszakban újra előtérbe kerültek a gyepek illetve legelők. Azok a szakemberek, akik a H2020 pályázatokkal foglalkoznak, illetve azok az oktatók-kutatók, akik az egységes statisztikai kimutatásokat veszik alapul, rendkívül fontos, hogy következetesen, mindig ugyanazt a szakkifejezést használják. Ehhez ad némi támpontot ez az összefoglalás. Mivel a hazai gyepgazdálkodásnak komoly múltja van, ezért elsősorban a magyar szakkifejezésekből indultunk ki. Sokszor nehéz összeegyeztetni az angol-német-spanyol kifejezéseket a magyar szakzsargonnal.
-
Effect of additional concentrate feeding on the performance of beef cattle calves during the grazing period and fattening after it
51-54Views:56A szerzők arra kerestek választ, hogy a húsmarhatartásban a bikaborjak kiegészítő abrakolása milyen hatással van a borjak növekedésére és a tehenek kondíciójára.
Két egymást követő évben összesen 65 tehén + borjainak vizsgálatai alapján megállapították, hogy a kiegészítő abraketetésben részesült bikaborjak súlygyarapodása 7,4%-kal nőtt, mindehhez átlagosan 2,73 kg napi abrakfogyaszlás párosult. A választást követő hízlalásban nem volt különbség a korábban legelőn abrakolt, ill. abrak-kiegészítésben nem részesült borjak teljesítménye között.
A borjak kiegészitö abrakolása nem befolyásolta a tehenek legeltetés alatti súlyváltozását és kondícióját. -
Állati magterjesztés, kiemelten a vaddisznó (Sus scrofa) szerepe a növényzeti mintázatok kialakulásában – áttekintés
39-47Views:95A pollináció mellett a növényi szaporítóképletek terjesztése a növényi génáramlás egyik legfontosabb biztosítója. Az állatok általi magterjesztés (zoochoria) a hatékonysága és a terjesztési távolság nagysága miatt fontos szerepet tölt be a növényi génáramlásban. A terjesztett növények lehetnek számunkra, illetve az adott életközösség számára hasznosak, de nem kívánatosak is (például őshonos vs. idegenhonos fajok). Jelen irodalmi áttekintés célja képet adni az állati magterjesztés, kiemelten egy nagyhatású, és igen ellentmondásos megítélésű vadfajunk, a vaddisznó (Sus scrofa) magterjesztésének a növényzeti mintázatok alakításával betöltött ökológiai szerepéről, pozitív és negatív hatásairól. A téma természetvédelmi szempontból, illetve mindazon gazdálkodási ágazatok (erdő- és vadgazdálkodás, gyepgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés) szemszögéből is érdekes lehet, amelyek számára valamilyen módon jelentősek azok a lágyszárú és fásszárú növények, amelyeket a vaddisznók terjeszthetnek.
-
Changes in forage values of differently managed grasslands in the Trans-Danubian Mountain Range, Hungary
26-33Views:129In this study a comparative relevé was conducted in the Transdanubian Central Mountains (Tihany Peninsula, Bakony, Keszthely hills). We evaluated the changes of species composition and ground cover, the measure of possible regeneration or degradation, and we evaluated the changes of these factors in the point of view of feeding value. We surveyed that how extent the main grasses and the papilionaceae appeared or disappeared, how changed the proportion of those species which can tolerate overgrazing, and what is the composition of the weeds on grazed and ungrazed areas. Accordig to results, the grasslands under survey have unfavourable species composition due to the bad management practices and insufficient technological conditions. The distribution of the nature protection value categories of the plant association’s species varies with the associations. The period under survey the closed grassland association near Lake Belső turned more valuable, where the meadow was converted into pasturing lands for Hungarian Grey Cows by changing cultivation methods. The quality of former (over)grazed grasslands near Sóly and pasturing lands near Vad parlag, where grazing was finished also turned more valuable. However the ground cover of species with best feeding value reduced, but feedig value of grasses increased due to the increasing of the cover ground of grasslands. In those grasslands, where the cultivation was finished, after initial increasing of number of species many shrubs appeared on the area, and this process will accelerate in the future. Because of this grazing is necessary with appropriate animal density.
-
Természetvédelmi kezelések hatása gyepterületek vegetációjára a Gyöngyösi Sár-hegy TT mintaterületein
37-46.Views:131Az antropogén eredetű gyepes területek Magyarország leginkább fajgazdag élőhelyei közé tartoznak, ami különösen érvényes a hegyi rétekre, de a középhegységi szárazabb lejtők gyepeire is. Fennmaradásukat több tényező veszélyezteti, így a természetes szukcesszió is. A természetvédelmi kezelések egyik feladata a cserjésedés visszaszorítása, vagy cserjeirtással újabb élőhely-foltok kialakítása. A sár-hegyi mintaterületeinken cserjés, száraz-tölgyes, pionír rezgőnyár dominálta vegetáció típusban kialakított, különböző módszerrel kezelt gyepfoltok vegetációját hasonlítottuk össze 2×2 méteres kvadrátok alkalmazásával. A jelen munkában a 2013. és a 2017. évi adatokat közöljük. A felvételeket természetvédelmi mutatók (szociális magatartásformák, természetvédelmi értékkategóriák, Pignatti- és Raunkiaer-féle életformák), valamint statisztikai módszerek (klaszter- illetve DCA-analízis) segítségével elemeztük. Eredményeink egyértelműen rámutattak a természetvédelmi kezelés szükségességére a gyepfoltokon. A már 2013-ban is rezgő nyár (Populus tremula) csemeték által dominált területet a fásszárú fajok 2017-re teljesen összefüggően borították, a lágyszárú gyomokat is kiszorítva, így itt a gyep kialakítására rendszeres beavatkozás nélkül nincs lehetőség. A kezelt (cserjeirtott és kaszált), majd 2012-ben felhagyott gyepeken is megindult a cserjésedés, ami a 2013-ban még tömegesen jelen levő védett árvalányhaj-fajok (Stipa spp.) szinte teljes eltűnéséhez vezetett. Ezzel szemben a vizsgálatunk időtartama alatt is, és mintegy 20 éve folyamatosan kaszálással kezelt területek vegetációja nem változott lényegesen, a zavarásra, illetve természetességre utaló fajok borításának aránya stabil maradt. Az eredmények alátámasztják, hogy a jövőben továbbra is szükség van a száraz tölgyes, bokorerdő, cserjés helyén kialakított gyep fenntartásához a rendszeres kaszálásra, illetve esetenként cserjeirtásra is, így stabilizálva az élőhelyek magas fajdiverzitását.