Keresés

Keresési eredmények

• A 2018-2020. évi görögszéna (Trigonella foenumgraecum L.) kísérletek produkciójának az összehasonlítása

  11-14

  Vojnich Viktor József

  Penksza Károly

  Kesztyűs Erzsébet

  Megtekintések száma:

  102

  Kutatásunk célja, hogy a 2018-2020 évi szabadföldi görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) kísérlet eredményeit (beltartalmi értékek, hozam) összehasonlítsuk. A görögszéna a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó egy éves lágyszárú növény. Felhasználását tekintve többcélú gazdasági növény: házi- és gazdasági állatok takarmányozása, vadtakarmány, gyógynövény, fűszernövény. A vizsgált időszakban tápanyagutánpótlási kezelést állítottunk be, hogy növeljük a növény produkciós értékeit. A görögszéna gyomelnyomó képessége a kelést követő időszakban (1-3 hét) nagyon rossz, ezért vegyszeres gyomirtást kellett alkalmaznunk. A kísérlet ideje alatt a T. foenumgraecum állományt öntöztük. A növényt a magvetéstől számítva a 80-90. napon lekaszáltuk. A vizsgálatot Kecskeméten, a Neumann János Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Bemutatókertben végeztük 2018-2019. A 2020-as kísérletet a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán állítottuk be. 

• Relationship between the diversity and mowing in cleared grassland areas in the Börzsöny mountains

  3-13

  Fehér Zsófia

  Megtekintések száma:

  67

  Nowadays, mowing has an increasing role in the management of semi-natural and nature conservation areas. Semi-dry grasslands have been formed on cleared areas of forest in the Pannon mountains, which would be reclaimed by forest without use of the areas by humans. In our work we analysed cleared grasslands. The questions we aimed to answer were the following:

  (i) What kind of vegetation changes were caused by different land use types?

  (ii) Is mowing a proper method for grassland management and nature protection in the studied system?

  (iii) Do the species composition and the diversity vary within two years when conditions of precipitation are different?

  In four sampling areas situted in Börzsöny mountains (North-Hungary), we registered the plant species and their cover values in ten quadrats per sampling area. We performed a site assessment in April, June and October, 2013-2014. We analysed the data by using cluster and ordination processes and we compared the sampling areas on the basis of the humidity preference and Shannon’s index of diversity. From nature conservation’s point of view, it is favourable that the cover of Potentilla alba occurring in the area was high. It is a specialist plant species with low stress resistance. However, due to tourism, it occured less frequently in the area and Bromus erectus became dominant instead. The species whose cover was more extensive in areas not affected by tourism – for example Alopecurus pratensis, Galium verum, Carex praecox, Trisetum flavescens – occurred less frequently in areas affected by tourism. On the short run, species did not completely disappear due to the changing conditions but their abundance decreased, as has been already supported by other surveys. The ordination analysis showed that the composition of species considerably differed with the portions of land cultivated in different ways. The change of the cover values was apparent not only in the case of the dominant species but of also in case of species with smaller cover. The decrease of diversity, the change of plant cover, the decrease of number of sensitive species as a result of tourism are typical phenomena all over the world. The Shannon’s diversity records showed that due to human presence and trampling the diversity declined. It was considerably lower in the year with less rain. In the year with more rain the diversity of species was considerably higher, however, the difference in between the surveyed areas was large. All these examples draw attention to the important role of environmental factors alongside the human factors. The water reserve also influences the productivity of grasslands and water has primary importance in the structure of plant communities. According to the survey, in the two areas not affected by tourism, in the rainier year the difference between the humidity preference of the species of the dry and the less dry patches became similar. On these areas, there were more species with higher humidity preferences in the rainier year, however, this tendency could not be observed in the rainier year on areas affected by tourism. The areas affected by tourism may react in a less flexible manner to the change in precipitation conditions. Based on our analysis, we can conclude that the surveyed semi-dry grasslands are extremely rich in species and therefore proper grassland management plans are needed. To preserve grasslands of high natural value, the impacts of the environmental factors should also be considered in addition to becoming acquainted with the history and the present conditions of landscape use.

• A gyepek tápanyagellátási-, növényvédelmi-, legeltetési- és élelmiszerbiztonsági kérdései napjainkban

  71-76

  Bürgés György

  Nagy Bálint

  Varga Zsolt

  Fischl Géza

  Megtekintések száma:

  79

  Változó világunkban a hazai gyepterületek szerepe, rendeltetésének megítélése eltérő és nem problémamentes. A természetvédők ökológia centrikusan, míg a gazdasági szemléletű szakemberek ökonómia szempontból ítélik meg a gyepgazdálkodás aktuális kérdéseit. A harmadik szemlélet viszont összetett módon, az igényeknek, kívánalmaknak megfelelően szorgalmazza a gyepgazdálkodást. A rétekkel, legelőkkel kapcsolatos termesztéstechnológiáknak a növény- és állategészségügyi, valamint a humán- és élelmiszerbiztonsági törvényeket és rendeleteket be kell tartani. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket jogszabályok rögzítik, nemzetközileg és hazánkban egyaránt. Minden bizonnyal a közeljövőben az élelmiszer-előállítás jelentősége nőni fog. Ennek következtében a gyepgazdálkodás szerepe is felértékelődik. Ezért tehát a cikkben szereplő témákat folyamatosan felszínen kell tartani. 

• A gyepgazdálkodás szerepe az EU Talajvédelmi Stratégiájában

  3-15

  Várallyay György

  Megtekintések száma:

  63

  Mezőgazdaságunk és EU csatlakozásunk szerkezetátalakításánál megkülönböztetett jelentősége lesz annak, hogy mi fog történni jelenlegi gyepterületeinkkel, és a szántóföldi művelésből kivont területekkel, amelyek ésszerű és „fenntartható” hasznosítása nagy területeket érint, s sokoldalú következményekkel jár. Hogy a lehetséges hasznosítás-alternatívák közül melyik minősíthető kedvezőnek vagy kedvezőtlennek, azt a kitűzött célok döntik el, amelyeket viszont az ember határoz meg. Döntéseinél a természeti viszonyok sokfélesége miatt nem általánosíthat (büntetlenül), s döntésének rövid- és hosszú távú következményeit egyaránt mérlegelnie kell. Erre ma már a lehetőségek adottak. Megfelelő információk állnak rendelkezésre a talajokról, talajképződési tényezőkről és folyamatokról; azok modellezhetők, tehát módosításuk következményei előre jelezhetők. Megbízható prognózisok alapján a tervezett beavatkozások káros következményei elkerülhetők, megelőzhetők. Csak élni és nem visszaélni kell ezekkel a lehetőségekkel! (Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, 1999; Szemán et al., 1999; Várallyay, 1996, 2005; Várallyay és Németh, 1996; Vinczeffy, 1992).

  Az ésszerű és korszerű gyepgazdálkodás jelentősége Európa és Magyarország Talajvédelmi Stratégiájában egyaránt vitathatatlan és nélkülözhetetlen (Németh et al., 2005). Alapelvei jórészt ismertek. Pontos részleteit, technológiai feltételrendszerét a tudományos kutatásoknak és elemző szintéziseknek kell meghatározniuk. Ezeket az oktatás, nevelés és tájékoztatás legkülönbözőbb szintjein és formáin kell megismertetni, propagálni. Megfelelő jogszabályok és gazdasági szabályozók rendszerét kell létrehozni, ami ésszerű gyepgazdálkodásra ösztönöz, sőt ha kell, kényszerít. Mindenekelőtt azonban olyan össztársadalmi tudatot és morált kell kialakítani, ami a korszerű gyepgazdálkodást a „fenntartható” (mezőgazdasági) fejlődés szükséges elemének ismeri el, s hajlandó tenni is ennek érdekében.

• Eltérő hasznosítású dunántúli-középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása

  26-33

  Penksza Károly

  Tasi Julianna

  Szentes Szilárd

  Megtekintések száma:

  110

  A jelen munkában a Dunántúli-középhegység (Tihanyi-félsziget, Bakony, Keszthelyi-hegység) eltérő gazdálkodású gyepeiben folytattunk összehasonlító cönológiai vizsgálatokat. Értékeltük a fajösszetételben és borítási értékekben, elsősorban a gazdasági szempontból értékes fajok esetében végbement változásokat, az esetleges regeneráció vagy degradáció mértékét, illetve azt, hogy a növényzeti eltérések a gyepek takarmányozási értékében hogyan változnak. Felmértük, hogy milyen mértékben jelentek meg vagy tűntek el a fontos pázsitfüvek és pillangósvirágúak, hogyan változott a túllegeltetést elviselő fajok aránya, milyen a legeltetett, illetve a nem legeltetett területek növényi összetétele. Az eredmények alapján a vizsgált gyepekre általában jellemző a kedvezőtlen fajösszetétel, melynek kialakulása visszavezethető a rossz gazdálkodási stratégiára, a technológiai fegyelem hiányára. A vizsgált gyepek közül az összehasonlítási időszak alatt gyepgazdálkodási szempontból értékesebbé vált a Belső-tó melletti zárt gyep, ahol megváltoztatott művelési móddal kaszálóból szürkemarha legelőt alakítottak ki, és a sólyi volt (túl)legeltetett gyepek, valamint a vad-parlagi legelő, ahol felhagytak a legeltetéssel. A legjobb takarmányértékű fajok borítottsága itt is csökkent ugyan, de a gyepek összborítottsága jelentős mértékben növekedett, ezért a takarmányértékük nőtt. A felhagyott gyepekben a kezdeti fajszámnövekedés után viszont megindult a cserjésedés, amely idővel fel fog gyorsulni. Ez indokolja e területek további legeltetését, fenntartását megfelelő terhelés mellett.