Keresés
Keresési eredmények
-
Az évjárat hatásának pontosítása feltétlen juhlegelők koratavaszi növényállomány fejlettségére
17-22Megtekintések száma:212Extenzív juhlegelők első legeltetésének a lehetőségét vizsgáltuk a gyepállomány magasságának a nyomon követésével 2022 és 2023 tavaszán, a Karcagi Kutatóintézetben, ezen kéziratban az évjárathatásra fókuszálva. A környezetvédelmi támogatások miatt ráfordítás szint nélküli, réti szolonyec talajú gyepterületen 6 különböző paraméterrel rendelkező, koratavaszi juhlegeltetésre potenciálisan alkalmas gyepes termőhely esetében pontosítottuk évjáratokként azonos időpontokban, a talaj hőmérsékleti, -nedvességi adatait, valamint a gyepnövedék magasságát. Mindkét évjárat esetén megállapítható, hogy a parlaggyepen és a legelőerdőben indokolt a juhok legeltetését elkezdeni.
-
A gyepek helyreállításának lehetőségei különböző élőhelyeken, különböző legelő állatokkal: Áttekintő esettanulmányok III: Juhlegelők
47-52Megtekintések száma:70From a land-use perspective, sheep grazing is primarily justified on sites of lower soil productivity. This is due to the grazing behaviour of sheep, characterised by selective feeding and close cropping. Such grazing promotes the development of a diverse vegetation structure, which is of high conservation value. However, under prolonged overgrazing, undesirable plant species may proliferate within the sward. The present review seeks to identify, in general terms, which species tend to become dominant on sheep pastures and which species are likely to spread under intensive grazing. Investigations carried out across several Hungarian landscape types yielded comparable results. Under high grazing pressure, Lolium perenne, Cynodon dactylon and Hordeum hystrix typically became dominant. By contrast, under low grazing pressure, Festuca pseudovina was generally found to prevail.
-
Juhlegelők koratavaszi fitoprodukciójának vizsgálata
3-7Megtekintések száma:3662021 aszályos tavaszán vizsgáltuk szolonyec talajadottságú, extenzív gyepes termőhelyeken az adott termőhely fitoprodukciójának fejlődési ütemét juhlegeltetés szemszögéből. A potenciális juhlegeltetés kezdetének empirikus időintervallumában összesen 7 alkalommal végeztünk adatrögzítést egy helyrajzi számon nyilvántartott, 6 eltérő helyszínen. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált időszak alatt a legmagasabb talajnedvességi értékeket a parlaggyepnél mértük, a legmagasabb talajhőmérsékleti értékeket viszont a zárt legelőkertként használt gyepterületen. A növénymagassági értékek a legnagyobbak a parlaggyepnél, valamint a legelőerdő gyepállományában voltak. A legalacsonyabb növénymagasság a zárt legelőkertben került rögzítésre, noha a legmagasabb tápanyagellátottság is itt volt mérhető.
-
Természetvédelmi kezelések hatása a dél-tiszántúli szikes gyepek vegetációjára
13-27Megtekintések száma:365A Dél-Tiszántúlon szikes gyepek cönológiai vizsgálatait végeztük el. A felvételeket 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok borítási értékét adva meg készítettük. A természetvédelmi kategóriák és a fajok életforma kategóriái alapján is értékeltük a területeket. A felvételek rendszerint felvételi helytől függetlenül kerültek egy csoportba. Meghatározó szerepe a domináns fajoknak, elsősorban a pázsitfüveknek volt. Így az elkülönülő blokkok között az ürmös puszták (Artemisio-Festucetum pseudovinae) felvételei csoportosulnak leginkább. A természetvédelmi kezelések eredményei során a vegetáció egységekben sikerült kimutatni, hogy a legeltetésnek és a kaszálásnak a vegetációra nézve eltérő hatásai vannak. Az intenzív taposási nyomás hatására a gyepterületek fajgazdagsága csökkent, és a legeltetés hiánya következtében a szikes gyepekben felszaporodtak a degradációra utaló fajok A Pignatti-féle életformákat alkalmaztam hazai legelők vizsgálatára és elemzésére, egyben azt is sikerült kimutatni, hogy kiváló indikátor érték a legeltetés elemzésére. Az intenzívebb legeltetés hatására a kúszó szárú fajok kerültek előtérbe. Az egyéves fajok mennyisége szintén felszaporodott. Az évelő gyepes fajok előfordulása a legeltetési intenzitás csökkenésével nőtt. Az ürmös puszták (Artemisio-Festucetum pseudovinae) mintaterületei, ezen belül is a juhlegelők voltak a legértékesebbek. A bivalyokkal végzett legeltetés során is magas értékek adódtak, jelentősebbek, mint a marhákkal végzett legeltetésnél. A különböző állatokkal történő legeltetés során az azonos vegetáció típusban is eltérések mutatkoztak, ami azt jelzi, hogy az élőhelyek mozaikos kialakításában ezeknek fontos szerepe van.