Search

Search Results

• Clarifying the effect of season on the early crop development of unconditionally grazed sheep

  17-22

  Istvan Csizi

  Krisztina Varga

  Andras Halasz

  Views:

  55

  The feasibility of first grazing of extensive sheep pastures was investigated by monitoring the height of grassland in the spring of 2022 and 2023 at the Karcag Research Institute, focusing on the effect of vintage in this manuscript. For 6 grassland plots with different parameters, potentially suitable for early spring sheep grazing, in a meadow on solonyec soil with no level of inputs due to environmental subsidies, we refined soil temperature, soil moisture and height of grassland vegetation at the same time of year. For both years, it was concluded that it is justified to start grazing sheep on the fallow grassland and the pasture forest.

• Investigation of early season phytoproduction in sheep pastures

  3-7

  Istvan Csizi

  Krisztina Varga

  Views:

  131

  In the droughty spring of 2021, we investigated the rate of phytoproduction development in extensive grassland plots with solonyec soil conditions from the perspective of sheep grazing. During the empirical time interval of the start of potential sheep grazing, data were recorded on a total of 7 occasions at 6 different sites registered under one parcel number. Our results showed that the highest soil moisture values during the study period were measured in the fallow grassland, while the highest soil temperature values were measured in the grassland used as enclosed pasture. Plant height values were highest in the fallow grassland and in the grassland of the pasture forest. The lowest plant height was recorded in the enclosed pasture, although the highest nutrient availability was also measured here.

• Természetvédelmi kezelések hatása a dél-tiszántúli szikes gyepek vegetációjára

  13-27

  Edina Herczeg

  Gábor Szabó

  Zita Zimmermann

  Anita Nagy

  Barnabás Wichmann

  Károly Penksza

  Views:

  92

  A Dél-Tiszántúlon szikes gyepek cönológiai vizsgálatait végeztük el. A felvételeket 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok borítási értékét adva meg készítettük. A természetvédelmi kategóriák és a fajok életforma kategóriái alapján is értékeltük a területeket. A felvételek rendszerint felvételi helytől függetlenül kerültek egy csoportba. Meghatározó szerepe a domináns fajoknak, elsősorban a pázsitfüveknek volt. Így az elkülönülő blokkok között az ürmös puszták (Artemisio-Festucetum pseudovinae) felvételei csoportosulnak leginkább. A természetvédelmi kezelések eredményei során a vegetáció egységekben sikerült kimutatni, hogy a legeltetésnek és a kaszálásnak a vegetációra nézve eltérő hatásai vannak. Az intenzív taposási nyomás hatására a gyepterületek fajgazdagsága csökkent, és a legeltetés hiánya következtében a szikes gyepekben felszaporodtak a degradációra utaló fajok A Pignatti-féle életformákat alkalmaztam hazai legelők vizsgálatára és elemzésére, egyben azt is sikerült kimutatni, hogy kiváló indikátor érték a legeltetés elemzésére. Az intenzívebb legeltetés hatására a kúszó szárú fajok kerültek előtérbe. Az egyéves fajok mennyisége szintén felszaporodott. Az évelő gyepes fajok előfordulása a legeltetési intenzitás csökkenésével nőtt. Az ürmös puszták (Artemisio-Festucetum pseudovinae) mintaterületei, ezen belül is a juhlegelők voltak a legértékesebbek. A bivalyokkal végzett legeltetés során is magas értékek adódtak, jelentősebbek, mint a marhákkal végzett legeltetésnél. A különböző állatokkal történő legeltetés során az azonos vegetáció típusban is eltérések mutatkoztak, ami azt jelzi, hogy az élőhelyek mozaikos kialakításában ezeknek fontos szerepe van.