Keresés

Keresési eredmények

• Balaton-felvidék (Badacsonytördemic, Balatoncsicsó) szarvasmarha-legelőinek természetvédelmi és a fajok relatív ökológiai szerinti értékelése

  43-48

  Szabó Gábor

  Zimmermann Zita

  Megtekintések száma:

  272

  Vizsgálatunkban két Balaton-felvidéki medencében található mintaterület (Badacsonytördemic és Balatoncsicsó) szarvasmarhalegelőit hasonlítottuk össze botanikai szempontok alapján. A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Badacsonytördemicen magyar szürke szarvasmarhával, Balatoncsicsón pedig tejelő marhával végzik a legeltetést. A cönológiai felvételezést 6-6, egyenként 26 m hosszú lineáris transzszekt mentén végeztük, ezeken belül 5×5 cm-es mikrokvadrátokban jegyeztük fel az ott gyökerező növényfajokat. Ezeket az adatokat összesítve kaptuk meg a fajok előfordulási gyakoriságát az adott mintaterületen. Az adatok elemzésénél felhasználtuk a Borhidi-féle relatív ökológiai mutatók közül a WB és NB értéket, valamint a természetvédelmi értékkategóriákat. A természetvédelmi értékkategóriák szempontjából mindkét területen a természetes zavarástűrő fajok voltak többségben, arányuk a badacsonytördemici területen bizonyult a legmagasabbnak. A relatív talajvízigényt tekintve a szárazságtűrő fajok az összes mintaterületen gyakorlatilag hiányoztak, a legmagasabb az üde termőhelyet kedvelő és nedvességjelző fajok aránya volt. Relatív nitrogénigény szempontjából a mezofil fajok domináltak, az egyes mintaterületek között kisebb eltérések voltak tapasztalhatók. 

• Állandó bivalylegelő botanikai vizsgálata

  23-29

  Varga Krisztina

  Húth Balázs

  Bede László

  Zsebő Sándor

  Stencinger Dávid

  Horváth Bálint

  Hegedűs Gergő

  Iljaz Ali

  Abdinoor Jabir Ali

  Kulmány István Mihály

  Janchiv Gansuld

  Licskai Áron

  Csízi István

  Megtekintések száma:

  427

  Egy dunaszegi, folyamatos legeltetésnek kitett bivalylegelő botanikai felvételezését végeztük el 2024 május 14-én. A vizsgált terület egy franciaperjés rét (Arrhenatheretum), melynek cönológiai felvételezés eredményeit Borhidi-féle Szociális Magatartási Típusok, valamint ökológiai indikátor értékek (vízigény, nitrogénigény, fényigény) alapján értékeltük, továbbá meghatároztuk a terület degradációs fokát. A terület domináns, zavarástűrő, pázsitfűfaja, a franciaperje (Arrhenatherum elatius) 36,09% borítással rendelkezett.  A terület degradációs foka közelít a kritikus 1 értékhez (DF: 0,99), ami a terület jelentős degradációját jelzi, az év minden napját érintő, 3. éve tartó, állandó legeltetés hatására. A vizsgált területen megoldás lehet a növényzet regenerációja érdekében, a legelőterhelés csökkentése, illetve a természetes magpergés időnkénti beiktatása a gyepgazdálkodási technológiába.

• Magyar szürke szarvasmarha és vizi bivalylegelők vegetációjának összehasonlítása Duna-Tisza közi mintaterületen

  15-31

  Péter Norbert

  Fűrész Attila

  Stilling Ferenc

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  297

  A Kiskunsági Nemzeti Park területén található Kelemen-szék cönológiai vizsgálatát végeztük. A cönológiai vizsgálatok 2 alkalommal készültek, 2014-ben és 2015-ben. A két alkalommal elvégzett vizsgálatok során összesen 90 kvadrát vizsgálatára került sor vízi bivallyal, magyar házi bivallyal és magyar szürke szarvasmarhával vegyesen legeltetett, illetve elkerített, kontroll területeken. A vizsgálandó terület nagysága és heterogenitása miatt arra törekedtünk, hogy kisebb homogén területeket, és ezeknek megfelelő kontroll területeket vizsgáljunk. A legelőn belül mélyebben és magasabban fekvő területeken, szikesen és löszön készítettük a cönológiai felvételeket.

  A vizsgált területeket a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül az NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz- ill. talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását és a szociális magatartástípusok (SZMT) alapján értékeltük a területeket.

  Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendáltkorreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk.

  Az adatok értékelése az összes vizsgált terület esetében egyrészt az élőhelyekre vonatkozóan a természetességi állapot figyelembevételével, másrészt pedig az előforduló fajok relatív ökológiai mutatói alapján történt. A kitűzött célok között szerepelt a vizsgált területek növényi összetételének részletes bemutatása, a legeltetés, illetve felhagyásának hatására a gyep összetételében bekövetkezett változások felmérése és természetvédelmi vonatkozásai, a legeltetés védett, illetve gyomfajok megjelenésére kifejtett hatása, valamint a legeltetés, mint természetvédelmi élőhelykezelés vizsgálata.

  A fajösszetétel vizsgálata során megállapítható, hogy a bivalyokkal és a magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetett lösz és szikes gyepekben a természetességi állapot szempontjából kedvezőbb volt a gyep összetétele a kontroll területekéhez képest. A mézpázsitos vegetáció típusban a legeltetés nagyobb odafigyelést igényel, ez érzékenyebb a legeltetésre, kevés fajú és sérülékenyebb.

• Különböző hasznosítási módú gyeptársulás növényállomány szerkezetének alakulása WB értékek szerint

  59-64

  Varga Krisztina

  Csízi István

  Megtekintések száma:

  294

  Cönológiai vizsgálatunkat a Karcagi Kutatóintézet 2009 óta alulhasznosított gyepterületén végeztük el 2017-2020 között, ahol a következő hasznosítási módok növényszerkezetre gyakorolt hatását elemeztük: zéró hasznosítás, évi egyszeri kaszálás, évi egyszeri mulcsozás, valamint réthasznosítás. A gyepasszociáció felvételezésére a Balázs-féle kvadrátmódszert alkalmaztuk. A felvételezett növényeket csoportosítottuk és elemeztük Borhidi-féle vízigény (WB) ökológiai mutatók alapján.